Sok olyan madárból lett sokkal kevesebb, melyek régen mindenfelé felbukkantak.

Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek csak 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt.

Budapesten az elmúlt másfél évben elkezdett megváltozni a virágágyások és parkok képe, a szigorú vonalakat felváltotta a vadabb hangulatú ültetés. Mi áll emögött? Angol gyep kell nekünk vagy méhlegelő? Hogyan érdemes egy fakivágást kommunikálni? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Zakar Andrással, a Főkert vezérigazgatójával.

Miközben a biodiverzitás csökkenése a kor egyik legégetőbb problémája, a létező állat- és növényfajoknak még csak a töredékét sikerült leírni.

Erre jutott egy nagyobb jelentés, környezetvédők szerint szigorúbb szabályozásra lenne szükség.

Az ökológiai válság kezeléséhez a természettudományok mellett szükség lesz a régi, lokális tudások újrafelfedezésére is. Interjú Molnár Zsolttal, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetőjével.

A mezőgazdasági területek után az erdőkben fészkelő madarak száma is csökkenni kezdett az elmúlt két évben.

Régóta próbáltak figyelmeztetni kutatók, hogy a természetes élőhelyek felszámolásának súlyos következményei lehetnek. Most a koronavírus mutatja meg, hogy mitől tartottak.

Sioned Jones elmondása szerint a biodiverzitást akarta védeni, de így is bíróság elé került.

Kitört a bioakusztikai forradalom, és a kutatók abban bíznak, végre kiderül melyik természetvédelmi módszerek hatásosak és pontosabb képünk lehet a klímaváltozás hatásairól is.

Főleg az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és a klímaváltozás miatt vannak veszélyben.

Drámaian csökken az élővilág sokszínűsége, és ugyan sosem termeltünk még ennyi élelmiszert, nagyon közel vagyunk a globális éhínségekhez is.

A szakértők szerint jelentős veszéllyel fenyegeti a helyileg honos fajokat és sokszínűségüket az „Egy övezet – egy út” kezdeményezés megvalósítása, a hat javasolt gazdasági folyosóhoz szükséges infrastruktúra kiépítése.

Alig maradt már hely a tigriseknek, gepárdoknak és oroszlánoknak. Látványos térképeken a lehangoló helyzet.

A dolgok természetes körforgása, hogy amit az egyik közműcég svájci pénzből felépít, azt a másik uniós pénzből rombolja le.