„A CEU számomra nemcsak egy intézmény, egy iskola, vagy akadémikusok egy csoportja. Nekem ez a környezet az, amiben élek, itt vannak a barátaim, a közösség, amihez tartozom. Szinte már egy család. Ezért úgy éreztem, meg kell szólalnom ebben a vitában, és diákként ki kell állnom az egyetem mellett.”
Ezt írja Facebook-posztjában Margaryta Rymarenko, a CEU ukrán PhD-hallgatója.
Rymarenko azután írt erről, hogy a Schmidt Mária által megszállt Figyelőben pedzegetni kezdték, hogy a kormány nekimegy az egyetemnek. A cikk megjelenése után Michael Ignatieff rektor válaszolt is (ez itt olvasható), többek között azt írta, hogy a kormány és a CEU közötti jó kapcsolat fenntartására számítanak a jövőben is. Rymarenko szerint a rektor válasza alapos volt, azon viszont meglepődött, hogy a CEU diákjai nem igazán álltak elő a véleményükkel a híresztelések után.
„Könnyű lenne olyan nagy szavakkal dobálózni, mint a liberalizmus vagy a nyílt társadalom. Ezek viszont, mint minden divatos kifejezés, ellentmondásosak és többrétegűek, különböző embereknek különböző dolgokat jelentenek. Ezért inkább a személyes élményeimet írom le.”
„Négy éve alatt a CEU-n több mint száz országból ismertem meg embereket. Bejártam a világot anélkül, hogy elhagytam volna a Nádor utca 9. épületét. Megismertem olyanokat, akik háborút és erőszakot éltek át otthonukban, olyanokat, akik a semmi közepén lévő falvakból érkeztek, és olyanokat is, akik kormányuknak vagy nemzetközi szervezeteknek dolgoznak. Néha azt gondolom, ezekből a találkozásokból több mindent tanultam meg, mint az órákon.”
Rymarenko azt írja, soha nem tapasztalt az egyetemen propagandát vagy ideológiai nyomást. Bármilyen problémát, ellentmondásos nézőpontot, alternatívát fel lehetett vetni, akár diákoknak, akár magának Soros Györgynek, amikor meglátogatta az egyetemet.
„Láttam grúzokat és abházokat együtt szelfizni, örményeket és azerieket kezet fogni. El sem tudom mondani, hányszor dőltek meg a saját sztereotípiáim.”
„Közben Magyarországról is sokat tanultam, és már második otthonomként szeretem. Az egyetemi túracsoporttal bejártuk az országot. Mindenhol szívesen fogadtak, soha nem tapasztaltam ellenségességet azért, mert külföldi vagyok, olyanoktól sem, akik nem beszélnek angolul. Mindenhol kedvesen, vendégszeretettel fogadtak. Tavaly pedig együtt kiabáltuk, hogy hajrá Magyarország!”
„Nem tudom, milyen kép van a CEU-ról a magyar hatóságok fejében, de az biztos, hogy a világon sokan a CEU-n keresztül látják Magyarországot, ez alapján pedig egy csodálatos képet látnak. Remélem, nem ássák alá ezt a képet azzal, hogy távozásra kényszerítik az egyetemet”
– zárul a levél.
Margaryta Rymarenko krími ukrán állampolgár, félig orosz, a nemzetközi kapcsolatok szak PhD-hallgatója. 2015 februárban beszédet is mondott egy budapesti tüntetésen. Akkor már túl volt az első hazalátogatásán az Ororszország által megszállt Krímbe. „Azt a Krímet, amit ott láttam, többé már nem tudom az otthonomnak nevezni. Nincsenek többé jogok, nincs szabadság és nincs többé jogrend. Az egyetlen törvény, amit még gyakorolnak, az az erőszak törvénye.”
„Mostanra elfogadott gyakorlat, hogy bármikor fegyveres katonák látogathatnak meg, különösen, ha aktivista, újságíró vagy akár egyetemi professzor vagy. Körülbelül két hetet töltöttem el Krímben. Ez alatt megértettem mit jelent az, amikor elveszik tőled a jogaidat, és elveszik tőled a szabadságod. Most megértettem, hogy mit jelent az, amikor a sorsod, az egész jövőd, egy bizonyos ember akaratán és kénye kedvén múlik.”
„Nagy kár, hogy csak akkor kezdjük el értékelni a jogainkat, amikor azokat éppen elveszik tőlünk! Nem tudhatom mi lesz Ukrajna, Oroszország vagy Magyarország sorsa a jövőben. De amit tudok, és szilárdan hiszek, az az, hogy nem szabad támogatni diktátorokat, nem szabad hagynunk, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményünket, és hogy helyettünk döntsenek, és amíg csak rendelkezünk velük, addig ki kell állnunk a jogainkért és a szabadságért.”
A CEU-ügyről Lázár János a kormányinfón azt mondta: „Sok minden felmerül Soros Györggyel kapcsolatban, de az egyetem sorsát a kormány nem tárgyalta.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.