Botka azzal küldte utcai kampányra a pártját, hogy nem a belvárosi értelmiségnek kell most tetszeni

Az MSZP országos kampányt indít a héten, amitől azt várják, hogy a párt nyárra érezhetően megerősödik, és Botka László miniszterelnök-jelölt pozíciója megkérdőjelezhetetlenné válik a baloldalon. 

Botka a mostani kampány kifutásáig nem akar érdemben tárgyalni a többi baloldali párttal a lehetséges választási együttműködésről. Abban bízik inkább, hogy őszre annyira megerősödhet az MSZP, hogy ők diktálhassák az együttműködési feltételeket.

Építsenek standot

A héten induló kampányban minden helyi szervezetet köztéri kitelepülésre köteleztek, és a párt vezetése azt várja a parlamenti képviselőktől, hogy ők is csatlakozzanak ezekhez az akciókhoz. Minden választókerületben legalább egy standot ki kell állítani, és hetekig beszélgetni kell a járókelőkkel.

A második cél, hogy Botka Lászlót mint a párt miniszterelnök-jelöltjét népszerűsítsék. A szegedi polgármester májusig minden megyét végigjár. Hivatalosan oda megy, ahol "ahol a szegénység problémája a legakutabb". Azokat a körzeteket mindenképpen meglátogatja, amelyek a felmérések szerint billegő körzetek, vagyis reális esélyt lát az MSZP arra, hogy 2018-ban egyéni jelöltjeik nyerjenek. 

A kampány harmadik célja, hogy mindenütt bemutassák a párt egyéni képviselő-jelöltjeit, és népszerűsítsék az új szlogenjüket, a "Tegyünk igazságot! – Fizessenek a gazdagok!" szöveget, és a hozzá kapcsolódó javaslatukat a luxusadó bevezetéséről és a többkulcsos adózás visszaállításáról. Utóbbit úgy fogják mondani, hogy a minimálbért adómentessé tennék, és az alacsony keresetűek elvonásait csökkentenék.

Nem tárgyal

Amíg ez a kampány nem megy le, addig Botka nem akar hivatalos egyeztetést a többi baloldali párttal a választási együttműködésről, de az is lehet, hogy egészen őszig jegelik ezt a kérdést. Már ha ez a kérdés egyáltalán felmerül akkor, hiszen a pártok ezen az oldalon hivatalosan mind arra készülnek, hogy egyedül indulnak a 2018-as választáson. Miközben azt is tudják, hogy az egyfordulóssá alakított, 2014-től érvényes választási rendszer miatt az egymás elleni indulás nagyon rontja az esélyeiket. 

2014 előtt az első fordulót amolyan előválasztásnak lehetett tekinteni, és élesben fel lehetett mérni, hogy a hasonló oldalon lévők között ki helyben a legnépszerűbb jelölt, és a többiek visszaléphettek, vagy akár ki is estek a második fordulóra. Volt, amikor a rendszer a Fidesznek kedvezett, hiszen 1998-ban a két forduló között visszalépő kisgazda jelöltek segítették kormányra Orbán Viktort. A mostani pártstruktúrában azonban az egyfordulós rendszer a Fidesznek kedvez éppen.

Ugyan az év elején még arról beszéltek a baloldal politikusai, hogy tavaszra ki kell találni, hogyan induljanak, mostanra láthatóan belefáradtak az egyezkedésbe. Ebben benne lehet, hogy 2014-ben egy csomó módszert kipróbáltak, és mindegyik után a Fidesz szerezte meg a mandátumok kétharmadát. Abban az évben a parlamenti választáson közös listán és közös egyéni jelöltekkel indult az MSZP, a DK és az Együtt-Párbeszéd. Nyáron, az EP-választáson mindenki saját listával, külön indult. Ősszel, az önkormányzati választáson pedig hol egymás ellen, hol egymást támogatva indultak, igyekezve alkalmazkodni a helyi igényekhez, és az alkalmi kompromisszumokat kötöttek. Egyik módszer sem jött be.

A mostani felállás a következő:

  • Az MSZP szerint egy lista és egy jelölt kellene mindenütt. A DK-val csak akkor működnek együtt, ha Gyurcsány Ferenc nem indul tisztségért.
  • A DK szerint is közösen kellene indulni, de Gyurcsány Ferenc visszavonulását kizárják.
  • Az Együtt mindenképpen külön listát akar, míg az egyéni jelöltekről és egy közös miniszterelnök-jelöltről előválasztással döntenének. Az MSZP nem akar előválasztást, és szerintük senki se mondott jobb miniszterelnök-jelöltet, mint Botka László.
  • A Párbeszéd szintén előválasztást akar.

Látszik, hogy a pozíciók megmerevedtek, mozgástér nincs. 

Az erő mutatásához Botka egyszerű üzenetekkel, és kifejezetten a szegényeket megszólító kampányra készül, aminek „a budapesti értelmiség nem fog örülni” - mondták a pártban. Botka azzal érvel, hogy borítékolható a teljes bukás 2018-ban, ha nem csinálnak valami mást mint eddig, és ezért muszáj radikálisabbnak lenni. 

Ezért is kell szerinte egyértelműen szakítani Gyurcsánnyal és a 2010 előtti kormányzással, mert különben a mostani balos szavazói tábort nem lehet bővíteni. 

Botka Martin Schulz német szociáldemokrata politikus sikereire mutogat, aki éppen most vette át az SPD irányítását, visszahozta a versenybe a pártot, miután látványosan elhatárolódott az utolsó szocdem kormányfőtől, Gerhard Schrödertől és politikájától. 

Tavaly úgy tűnt, hogy Botka kiszáll az országos politikából

Botka tavaly nyáron még azt mondta, hogy „kuriózum lenne”, ha miniszterelnök-jelölt lenne belőle, miután alulmaradt Hiller Istvánnal szemben a párt választmányi elnöki tisztségéért vívott küzdelemben. Akkor választották pártelnökké Molnár Gyulát is, aki az akkori hírek szerint inkább Hillert támogatta. Botka már akkor is arról beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsánnyal összefogjanak a következő választásra, míg Molnár a háttérben arról győzködte a szocialistákat, hogy ő kész lenne az MSZP és a DK újraegyesüléséről is tárgyalni akár.

Ehhez képest most Botka a párt miniszterelnök-jelöltje, és úgy tűnik, hogy Molnár is támogatja abban, hogy átvegye a párt kampányának szervezését, és arra sem volt nyilvánosan rossz szava, hogy Botka kizárt bármiféle együttműködést a DK elnökével.

A helyzetben különösen érdekes, hogy sem Molnár, sem Botka nem tagja a párt parlamenti frakciójának, vagyis mindketten a parlamenten kívülről igyekeznek befolyásolni a párt vonalát, most éppen szövetségben egymással.

Hogy a Botka-féle fordulat átmegy-e az MSZP-n, az a párt május végére összehívott kongresszusán látszódhat egyértelműen.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.