
„Ez a háború nem Ukrajnáról szól, nem szabad ebbe a hibába beleesnünk, ennek a háborúnak a stratégiai oka a NATO bővítése”.
Orbán Viktor Dubajban fogalmazott így, amikor az amerikai jobboldal sztárműsorvezetőjével, Tucker Carsonnal együtt fejtették meg a felbolyduló világot. A miniszterelnök szokásához híven a bonyolult kérdésekre egyszerű megoldásokat szállított, így lett a háború oka a NATO bővítése.
Fontos tisztázni, hogy az Atlanti Szövetség felelősségét nemcsak olyanok vetették fel, akiknek fontos, hogy legalább évente készüljön róluk egy közös fénykép Vlagyimir Putyinnal.
Az orosz invázió kezdetén a New York Times-ban, a Financial Times-ban vagy a Guardianben is jelentek meg olyan vélemények, amik szerint a NATO elmúlt 30 éves bővítési politikája is hozzájárult a háborús helyzethez, mivel az oroszok joggal neheztelhetnek amiatt, hogy az egykori érdekszférájuk területén létrejött államok sorra csatlakoznak a Szovjetunió ellen alakult katonai szövetséghez.
Ugyanakkor ezek az aggodalmak sem igazolhatják egy ország lerohanását és százezrek halálát. Ráadásul a NATO-hoz minden tagállam önkéntesen csatlakozott, és általában éppen az orosz fenyegetettség miatt kezdeményezték a felvételüket. A legfrissebb példa erre, hogy Ukrajna megtámadása is újabb NATO-bővítést eredményezett Finnország és Svédország csatlakozásával.
Ha azonban a magyar miniszterelnök áll bele ebbe az érvelésbe, azzal nem csak az a baj, hogy elvitatja Ukrajna szuverén jogát a saját sorsa meghatározásához,
hanem hogy Magyarországot és a többi kelet-európai államot is a probléma részévé teszi.
Bár Orbán Viktor azt magyarázta Dubajban, hogy az orosz vezetés mostanra kezdett megbékélni azzal, hogy a szovjet blokk egykori országai NATO-tagok lettek, Putyin szándékai nem egészen ezt mutatják.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.