Megdöbbentő adatokat publikált szokásos demográfiai jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Jelentősen, 19 százalékkal több magyar hunyt el idén januárban, mint tavaly az első hónapban. 14 064-en haltak meg, 2000 óta ez a legmagasabb halálozási szám. A KSH szerint a tetőző influenzajárvány lehet az ok, akárcsak két éve.  

Csakhogy ennél rosszabb a helyzet. Már tavaly szeptember megfordult a trend, öt hónapja óta többen halnak meg Magyarországon, mint az előző év hasonló időszakában.  

A gyerekszületések nem ellensúlyozzák a januárban megugrott halálozási mutatókat, az ugyanis lényegében stagnált. 7683 gyerek jött világra, fél százalékkal kevesebb, mint tavaly az első hónapban.

Így aztán a természetes fogyás is jóval nagyobb volt, mint tavaly, egy hónap alatt 6381-en lettünk kevesebben. Ami például Solt teljes lakossága. 

Hosszú távon egyébként az feltűnő, hogy a rendszerváltás óta nagyot csökkent az abortuszok száma (száz élve születésre 71,9 terhesség jutott 1990-ben, 2015-ben jóval kevesebb, 34), és jelentősen visszaesett a csecsemőhalandosság (1990-ben 14,8, míg 2015-ben már csak 4,2  csecsemőhalálozást jegyeztek fel ezer élveszülésre, most januárban pedig tovább javult ez az adat, 1,8-ra), mégis folyamatosan csökken a megszületett gyerekek száma. A természetes fogyás pedig egyelőre megállíthatlannak tűnik.

A kicsit részletesebb hosszútávú halálozási statisztikák szerint többen halnak meg daganatos betegségekben és a légzőrendszer megbetegedése miatt, mint 1990-ben, és továbbra is nagyon magas a keringési rendszer betegsége miatt elhunytak száma.

Ami nem kifejezetten az egészségügyet érinti:

• kevesebb az öngyilkosság (4133 volt 1990-ben, 1870 vetettek véget az életüknek 2015-ben)
• kevesebben halnak meg balesetben, mint a rendszerváltáskor (8760 vs. 3751)