Balog Zoltán humánminiszter március elején emlékezetes beszédet mondott a  „Nőként élni jó!” című rendezvényen nemzetközi nőnap alkalmából. Többek között jelezte az uralkodó álláspontot, ami szerint 

  „…mi visszautasítjuk a társadalmi nemeket, mi a nemi szerepeket kutatjuk.”   

Erre reagált péntek reggel közleményében a kormány oktatáspolitikája tiltakozó tanárokból verbuválódott - 2015 óta számos pedagógus-tüntetést szervező - Oktatói Hálózat, nehezményezve, hogy Balog miniszter politikusként foglal állást egy tudományos kérdésben. Szerintük jobban tenné, ha Balog megmaradna a közéleti területen, és nem tévedne számára ismeretlen területekre. Emlékeztetik a minisztert arra is, hogy még az által szignált alaptörvény is aláhúzza, hogy az állam nem jogosult dönteni tudományos kérdésekben: 

"(...) Balog miniszter és szerzőtársai publikációiról még nem hallottunk ebben a témában, de nagy érdeklődéssel várjuk, hogy kutatási eredményeiket valamelyik hazai vagy nemzetközi tudományos folyóiratban közzé és megvitathatóvá tegyék.

Balog Zoltánt egyelőre azonban nem tudósként, hanem miniszterként ismerjük. Olyan miniszterként, aki azt hiszi, két odavetett mondattal érvényteleníteni lehet egy a nemzetközi tudományos életben évtizedek óta elfogadott kutatási területet, amelyet több mint 900 egyetemen – köztük a legjobbakon – oktatnak a világban. Balog miniszter azt is hiszi, hogy csak egy kis kormányzati akarat kell ahhoz, hogy új tudományok keletkezzenek, amelyekre mindjárt egyetemi szakot is lehet alapozni – ilyen lenne a kormányzat által megálmodott családtudományi képzés – alkalmasint gyorsított akkreditációs folyamattal.

A tudományok történetéből sok olyan példát ismerünk, amikor politikusok erővel próbáltak érvényt szerezni dilettáns, politikai-ideológiai töltésű ötleteiknek a tudományban. Hatalmi erővel  és korrupcióval természetesen ideig-óráig el lehet torzítani a tudomány és az egyetem belső világát, de hosszú távon nem lehet átrendezni azt. Hogy mi tudomány, és mi nem az, azt a világon mindenütt a tudományos közösség tagjai döntik el. Még a magyar alaptörvény is kimondja, hogy: „.. Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak (...) ” - írja többek közt a közlemény.