Vasárnap tartják a népszavazást az új török alkotmányról, ami az elnöki rendszer bevezetését írhatja elő. Ha győznek az igenek, akkor ez lesz a legnagyobb változás a török állam berendezkedésében az elmúlt száz évben, a Kemal Atatürk által megalapított köztársaság kikiáltás óta.

Az új rendszer szerint az elnök nevezhetné ki a kormány tagjait, és így megszűnne a miniszterelnöki poszt. Az elnök saját hatáskörben, a parlament nélkül dönthetne rendkívüli állapot bevezetéséről, és átvenné az irányítást a bíróságok felett is.

A módosítást Recep Tayyip Erdogan kezdeményezte, aki 2014 óta elnök, előtte pedig több cikluson át miniszterelnök volt. A módosítások alapján akár 2029-ig maradhatna még az ország élén.

Erdogan fokozatosan alakította autoriter állammá Törökországot az utóbbi években, és a tavaly nyári puccskísérlet óta még keményebben igyekszik kézben tartani az irányítást. Szerinte az ország biztonsága követeli meg a változtatásokat.

A török kormány tagjai az EU-ban élő törökök között is igyekeztek kampányolni az alkotmány módosítása mellett, amiből súlyos diplomáciai konfliktus lett Hollandiával és Németországgal, ahol a hatóságok korlátozták ezeket a megmozdulásokat.

Erdogan azzal fenyegetett, ha megnyeri a népszavazást, akkor sokkal határozottabb külpolitikát fog vinni, és arról is beszélt, hogy újra átengedi majd a menekülteket Európába.