Az EU szankciókkal fenyegeti Macedóniát, ha nem távozik a hatalomból a Gruevszki-kormány
2017 március 24., 20:03
Albánozással keveredik a magyar kormány Soros elleni harca
- A macedón jobboldal szerint Soros György elalbánosítja Macedóniát.
- Miközben a NATO, az EU és az USA is a demokrácia betartására intette a macedón elnököt, addig Oroszország egyetért vele, hogy nagy az albán veszély, úgyhogy jól teszi, hogy nem engedi az új kormány megalakulását.
- Magyarország a nyugati szövetségi rendszerből az egyetlen ország, amely a macedón elnök mellett van ebben a vitában.
- Az orosz állami sajtó szerint ez természetes, hiszen mindkét országnak Soros a baja.
Április 18-án Tilki Attila fideszes képviselő „Mit köszönhet Soros Györgynek Macedónia?” címmel interpellálta Szijjártó Pétert a parlamentben. Elmondta, hogy tavaly „Soros-hadsereg feliratú pólóban pózoltak” zavargók Macedóniában, és „a Soros-birodalom egyik szervezetének pedig az volt a feladata, hogy a konzervatív kormány regnálása alatt minden évben kiadott egy pamfletet, amelyben a sajtószabadság egyre romló helyzetén kesereg”. Ám hozzátette még, hogy „Macedónia népének elege lett ebből, és az idén januárban megalakult az 'Állítsuk meg Sorost!' Mozgalom.”
Szabó László államtitkár válaszolt, aki szerint megalapozott a vélekedés, hogy 2015 májusától Soros szervezett kormányellenes tüntetéseket Macedóniában.
Tilki azt is mondta, hogy "egyedül a pénzről van szó, mivel a Soros-szervezetek nagyot szakítanak a migránsbizniszből", és Sorosnak az a fő baja, hogy az előző macedón kormány is kerítést épített.
Egy hónappal az interpelláció előtt Orbán Viktor Budapesten fogadta Gjorge Ivanov macedón elnököt, aki miatt éppen rendkívüli súlyos válság van Macedóniában. Ivanov ugyanazon a héten, amikor Orbánnál járt, nem volt hajlandó találkozni az EU bővítési biztosával, aki igyekezett volna közvetíteni a macedón pártok között.
Ebben a macedón válságban az EU, a NATO és az USA egyértelműen Ivanovot és nacionalista pártját hibáztatja a helyzet elmérgesedéséért. Ivanov elnök legfőbb külföldi támogatója pedig Oroszország. A nyugati szövetségből csak egyetlen kormány van, amelyik szintén Ivanovék mellett áll, és amelyik átvette a „Soros a hibás” macedóniai propagandát: a magyar.
A lehallgatási botránnyal kezdődött
Macedóniában két éve tart a súlyos belpolitikai válság. Az országot akkor már régóta irányító VMRO-DPMNE nevű jobboldali párt vezetőiről ekkor derült ki, hogy az ország titkosszolgálatát arra használták, hogy húszezer ember telefonját engedély nélkül lehallgassák. Ez rengeteg ember egy 2,1 milliós országban, a teljes lakosság 1 százaléka. A lehallgatottak között volt szinte az összes ellenzéki politikus, kormánnyal kritikus újságíró és az egyházak vezetői is. Korrupciós ügyek, a választási névjegyzék manipulálása és még számos, egyenként is nagyon súlyos ügy derült ki a kormánypártról, ami folyamatos utcai tüntetésekhez vezetett. E tüntetéseket kötötte Tilki Attila Soros Györgyhöz.
Tavaly decemberre sikerült az ellenzéknek előre hozott választást kikényszerítenie. A kormányzó VMRO-DPMNE kapta a legtöbb szavazatot, és szerzett ezzel 51 képviselői helyet, míg a tüntetéseket szervező ellenzéki szociáldemokraták 18 ezer szavazattal lemaradva 49 helyet szereztek. A 120 fős parlamentben egyiküknek sem lett többsége. A többi mandátumon négy albán párt osztozott. Macedónia lakosságának mintegy negyede albán.
Albánozás lett belőle
A VMRO-DPMNE-hez tartozó Ivanov elnök a saját pártját bízta meg kormányalakítással, ám ez nem jött össze, 10 képviselő hiányzott a többséghez. Márciusra a szociáldemokraták viszont megállapodtak az albán képviselők többségével, hogy koalíciót kötnek velük. Így már lett volna kormánytöbbség, minden normálisan működő demokráciában a szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje megalakíthatta volna az új kormányt.
Csakhogy Ivanov elnök nem hajlandó azóta sem megbízni a kormányalakítással a szociáldemokraták jelöltjét. Azzal van baja, hogy az albán képviselők a koalícióért cserébe azt kérték, hogy az albánok által sűrűn lakott településeken hivatalos nyelv legyen az albán. Ivanov szerint ez sértené az ország szuverenitását. Ezt azzal támasztja alá, hogy a koalíciós elköteleződés előtt az albán képviselők Albánia miniszterelnökével is egyeztettek a feltételeikről.
Az EU, az USA és a NATO ezután felszólította Ivanovot, hogy tartsa be a demokratikus játékszabályokat. Az EU még szankciókkal is megfenyegette Macedóniát. Oroszország viszont kiállt Ivanov mellett, és a moszkvai külügy kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy a nyugati hatalmak vérfürdőt akarnak Macedóniában, és valójában Nagy-Albánia létrehozásában érdekeltek. (Nagy-Albánia terve Albánia, Koszovó és Macedónia albán többségű részeinek egyesülését jelenti.)
Március óta ismét folyamatosak a tüntetések a macedón fővárosban, de ezeket most már nem a szociáldemokraták, hanem a jobboldal szervezi, és a tüntetők azt követelik, hogy az albán pártok ne kerüljenek kormányra.
2001-ben már majdnem kitört egy polgárháború Macedóniában az albánok és a macedónok között, és most megint kezd veszélyessé válni a helyzet, hiszen a két nagy macedón párt rivalizálásából a jobboldal egy macedón – albán feszültséget szított.
A sorosozás összeköt
Soros György úgy lett a macedón jobboldal céltáblája, hogy őt teszik felelőssé a kormány decemberi bukásáért. A vád az, hogy a USAID nevű, az amerikai külügyminisztériumhoz tartozó szervezet 2012 és 2016 között közel 5 millió dollárral támogatta a Nyílt Társadalom Alapítvány macedóniai képviseletét, az pedig a pénzt olyan civil szervezetek között osztotta szét, amelyek közül több is kritizálta a kormányt. Például a sajtószabadság korlátozása miatt, amin Tilki Attila is gúnyolódott.
Ezen felbuzdulva idén januárban három, a macedón jobboldalt támogató újságíró SOS (Stop Operation Soros ) néven megalakított egy szervezetet, aminek célja Soros alapítványának kiebrudalása Macedóniából. Ezt a szervezetet üdvözölte Tilki Attila, amikor arról beszélt, hogy a "macedón népnek elege lett".
Amikor az SOS megalapításáról az orosz kormány angol nyelvű lapja, az RT hírt adott, akkor ott is összekapcsolták a magyar kormány és a macedón jobboldal törekvéseit, és a macedón helyzettel foglalkozó írás végén idézték Orbán Viktor egy 2016 decemberi interjúját, amiben arról beszélt, hogy 2017 Soros kiszorításáról fog szólni.
A sorosozásban annyi a különbség a két országban, hogy míg a macedón jobboldal szerint Soros az albánokat erőlteti az országra, addig a Fidesz szerint a migránsokat. Az Amerika-ellenesség és az orosz-barátság viszont már teljesen közös motívum.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.