Az EU szankciókkal fenyegeti Macedóniát, ha nem távozik a hatalomból a Gruevszki-kormány

Macedónia már több mint egy éve történetének egyik legsúlyosabb belpolitikai válságát éli. Az egész egy zavaros lehallgatási botránnyal kezdődött, aztán tartottak egy előre hozott választást, amin sem a több mint 10 éve hatalmon lévő jobboldal, sem a baloldal nem szerzett annyi mandátumot, hogy egyedül kormányt alakíthasson. A mérleg nyelve a macedóniai albán kisebbség lett, aminek pártjai viszont az albán nyelv országos hivatalossá tételét és további kisebbségi jogokat követelnek a támogatásukért cserébe.

A jobboldal ezt nem fogadta el, a bal viszont igen, így viszont a jobboldali kormány és a jobboldali köztársasági elnök nem hajlandó átadni a hatalmat, mondván, hogy a baloldal idegen érdekeket szolgálna.

Tény, hogy az albán pártok követelései is büdösek, ugyanis konkrétan Hashim Thaci koszovói elnök és Edi Rama albán miniszterelnök határozták meg, mit kérjenek a macedóniai albán pártok a támogatásukért cserébe. Ezért mondta Gyorge Ivanov macedón elnök, hogy nem bízhat meg kormányalakítással olyan politikust, akit külföldről mozgatnak.

A nagyhatalmaknak azonban már elképesztően elegük van abból, hogy Macedónia lassan működésképtelenségbe süllyed, ezért az USA, az EU és Oroszország is többször kérték már a helyi vezetést, hogy valahogy találjon megoldást a kialakult helyzetre.

Az EU most ehhez fenyegetést is társított, és határozottan oldalt is választott a vitában: az Unió küldöttei azt mondták, hogy ha a jelenlegi kormány és a köztársasági elnök tovább akadályozza a szocialisták és az albán pártok által felállítandó kormány megalakítását, akkor az országnak uniós szankciókkal kell szembenéznie.

A köztársasági elnököt ez nem hatotta meg túlságosan, csütörtökön nem volt hajlandó fogadni az EU-s delegációt szkopjei rezidenciáján, inkább eljött Budapestre meglátogatni Orbán Viktort. (Financial Times)