Kamuzott Palkovics, amikor azt állította, hogy a CEU rektora nem hajlandó tárgyalni

  • Lenne megoldás a CEU-ügyre, de a magyar kormány tovább játssza a durcás kisfiút 
  • Mondhat Orbán Viktornak bárki bármit, ragaszkodik ahhoz, hogy akár az amerikai alkotmányt is módosítsák egy összecsapott magyar törvény miatt
  • Pedig New York állam kész a megállapodásra, de a magyar kormányfő beleragadt abba, hogy Trumppal akar tárgyalni
  • A lex CEU miatt kiakadt Európai Bizottsággal is el lehet húzni a tárgyalásokat
  • Az egyetem így nem tud nyáron hallgatókat toborozni, októberben pedig elveszítheti működési engedélyét

Egyelőre úgy tűnik, hogy beválik a kormány taktikája CEU-ügyben. Annyiban biztosan, hogy a már nem is titkoltan a Soros György elleni háború részeként meghozott, az egyetem nyakára kést tevő törvénymódosításban megszabott nagyon rövid határidők ketyegnek. A helyzet most úgy néz ki, hogy a CEU-nak augusztusban-szeptemberben azt kellene ígérnie az egyetem iránt érdeklődő, a CEU-ra jövő nyártól beiratkozó hallgatóknak, hogy - akárcsak az elmúlt több mint 20 évben - kaphatnak amerikai diplomát. Ezt most az egyetem nem tudja garantálni. 

Ehhez ugyanis ki kellene lépni abból az ördögi körből, hogy a magyar kormány szerint neki semmi dolga nincs már azzal, hogy a szimplán Soros-egyetemnek nevezett CEU továbbra is Budapesten működhessen, tartsa be mindenki azt a törvényt, amit a magyar parlament pillanatok alatt meghozott, és lehetetlen feltételeket támaszt a CEU-val szemben.

A kormány már nem is nagyon próbál meg úgy tenni, mintha komolyan venné a szerinte megtévesztett magyar és külföldi tudósok bírálatát, az erőteljes tiltakozást vagy a szintén szerintük Soros kottájából játszó európai és amerikai politikusok kritikáit. És közben folyamatosan a jószándékát hangoztattja. 

A villámháborús szakasz így nézett ki: március 28-án nyújtotta be a kormány a törvénymódosítást, amiről azonnal kiderült, hogy kifejezetten a CEU-t hozza lehetetlen helyzetbe, április 4-én már meg is szavazta az Országgyűlés, Áder János pedig aláírta április 10-én.

Ha Áder az Alkotmánybírósághoz fordul, jövő héten döntés született volna

Áder Jánosnak lett volna lehetősége - szakértők szerint jogilag bőven megalapozottan - arra, hogy az Alkotmánybíróságra küldje a törvénymódosítást. Ha így tett volna, akkor a törvény nem lép hatályba és az AB-nek 30 napon belül - tehát valamikor a jövő hét elejéig - kellett volna ítéletet mondani a lex CEU-ról. Nem biztos, hogy elmeszélték volna, de legalább lett volna egy kontroll a Fidesz háborús logikából meghozott döntésén.

Így, hogy Ádernek esze ágában sem volt ezt megtenni, a törvény életbe lépett. 

A parlamenti ellenzék pedig hiába fogott össze, és fordult az Alkotmánybírósághoz, a testületet az ilyen beadványoknál már nem köti semmilyen határidő, majd valamikor mondanak valamit. 

Így aztán, ha lesz bármilyen probléma a törvénnyel, addigra a CEU akár már elhagyja Budapestet. 

A törvény szélvészgyors elfogadása óta a Fidesznek egyetlen hirtelen mozdulata volt csak, az, amivel megállította az addigi szapora tempót és hátradőlve várta a reakciókat, különösen az amerikaiak részéről. 

Ezekből volt több is, de soha nem olyan, ami megfelelt volna a magyar kormánynak. Még a törvény elfogadása előtt, aztán rögtön utána is jelezte az amerikai követség, hogy ellenzi a törvénymódosítást, majd az amerikai külügyi szóvivő is kiállt a CEU mellett és a Budapestre látogató helyettes államtitkár, Hoyt Yee is kifejezte aggodalmát az egyetemet kinyíró törvény miatt. Jelezték azt is, - amit korábban is tudni lehetett -, hogy ez nem a szövetségi kormány hatásköre, a magyar kormány a CEU-val tárgyaljon. 

A thai, a maláj és a kínai nagykövettel tárgyalt Orbán CEU-ügyi megbízottja

Nem nagyon van érv az ellen, hogy a lex CEU-val Orbán Viktornak Soros György leckéztetésén kívül az is célja volt, hogy figyelmet csikarjon ki Donald Trumptól. Ezért próbálta a szövetségi kormány szintjére emelni az egyáltalán nem oda tartozó egyetemi témát. Ez látványosan nem jött össze, alighanem erre adott reakció volt Orbántól az is, amikor április 11-én a külügyminisztériumból mindössze az egyik helyettes államtitkárt bízta meg az egyetemekről szóló nemzetközi egyeztetésekkel. Altusz Kristóf neki is látott a feladatnak, de olyan lendülettel, hogy az első tíz napban tárgyalt is a thai és a maláj nagykövettel. Ezzel nagyjából belőtte, mennyire lehet komolyan venni. 

Szijjártó Péternek egy szerdai nyilatkozatából az derült ki, hogy Altusz folytatta, legalább annyira hatékonyan, mint korábban. Ugyanis már a kínai követséggel is egyeztett. Ez onnan derült ki, hogy Szijjártó szerint Altusz négy ország követségével tárgyalt, „a thai, a maláj és a kínai nagykövetség nem látott semmilyen nehézséget a feltételek teljesítésében, megkérik a megfelelő mandátumokat a fővárosuktól”. Erős a gyanú, hogy a negyedik az amerikai követség lehetett, bár Szijjártó erről konkrétan az MTI beszámolója szerint nem beszélt. Az viszont biztos, hogy az ismeretlen negyedik tárgyalópartnernek baja van a törvénymódosítással. 

Szijjártó úgy tesz, mintha nem értené

Altusszal az amerikai követség ügyvivője valóban leült egy megbeszélésre, de az nem tárgyalás volt, hanem tájékoztatás. Mi a különbség? Éppen az, amit a magyar kormány láthatóan nem akar elfogadni. David Kostelancik ügyvivő az Inforádióban megerősítette, hogy „az amerikai szövetségi kormánynak nincs lehetősége, illetve joga, hogy részt vegyen egy tárgyalásban, vagy megállapodást kössön a CEU nevében a magyar kormánnyal. A kezdetektől, vagyis a kérdés felvetődése óta minden beszélgetés során jeleztem, hogy a magyar kormánynak közvetlenül a CEU-val kellene tárgyalnia, ahogy ez az elmúlt 25 évben, illetve a 2004-ben New York állammal megkötött megállapodás óta történt eddig is.” És természetesen kiállt a CEU korábbi működési modellje mellett. 

Viszont az is egyértelmű, hogy a Fidesz által villámgyorsan összedobott törvény miatt nem fogják átírni az amerikai alkotmányt. 

Kifelé viszont a magyar külügy úgy kommunikál, mintha ebből semmit nem értett volna meg. Szijjártó továbbra is azt hangoztatja, mennyire nyitott a magyar kormány az amerikai szövetségi kormánnyal a tárgyalásokra, még azt is hozzátette, hogy szerinte majd „az amerikai tárgyaló kinevezésénél dőlhet el, van-e nyitottság és jószándék a megegyezésre, mivel az államközi, kormányközi megállapodáshoz olyan tárgyalófél kell, aki rendelkezik a megfelelő mandátummal a megállapodás megkötéséhez az adott ország kormánya részéről”. 

Vagyis Szijjártó mág mindig olyan tárgyalópartnert vár Amerikából, aki szövetségi szinten egyeztet a szövetségi kormányra nem tartozó felsőoktatási ügyről. Miközben nyilvánvalóvá tették számára, hogy ilyen tárgyaló nem lesz, tárgyaljanak New York állammal. Ezzel így el lehet húzni az időt, egészen addig, amíg vissza nem vonják a CEU működési engedélyét. Kérdéseket küldtünk a külügynek a témában, de nem válaszoltak. 

Október 12-én vehetik el a működési engedélyt

Az első határidő, ami a CEU nyakára teszi a kést, október 12. Ekkortól vonhatja vissza az Oktatási Hivatal a CEU működési engedélyét, ha addig nincs meg a lehetetlen feltételként támasztott szövetségi, majd a tagállami jóváhagyás a magyar kormánnyal. Ez azt jelenti, hogy 2018. január 1-je után a CEU nem vehet fel új diákokat, ezzel pedig kinyírják a 2018-19-es tanévre szóló felvételiket. 

A magyar kormány nemcsak azt nem akarja meghallani, hogy tárgyaljanak New York állammal, de azt sem, hogy álljanak szóba a leginkább érintett egyetemmel, a CEU-val. Illetve úgy tesznek, mintha nem rajtuk múlna az egyeztetés, hanem a CEU-n. Palkovics László, az oktatásért felelős államtitkár a kanadai National Post című lapban azt írta, hogy a CEU-rektora, Michael Ignatieff nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal. Ez így egészen biztosan nem igaz. 

Palkovics nem hajlandó tárgyalni

Már a legelső - és eddig egyetlen - találkozót is a CEU kezdeményezte, miután megjelent a törvény tervezet. Ezen a rektor azt kérte Palkovicstól, hogy vonják vissza a tervezetet, az államtitkár ezt elutasította. (Ez volt a kormány szerint az ultimátum.) 

A jószándékú kormány a megbeszélés után pedig tovább szigorította a javaslatot, még rövidebb határidőket szabott és bekerült, hogy a szövetségi kormány jóváhagyásához is kötik a CEU további működését. 

Megkérdeztük a CEU-t, hogy ezen a tárgyaláson maradtak-e valamiben vagy kezdeményeztek-e a kormánynál további egyeztetések. Az egyetem válasza szerint többször is javasoltak egyeztetések. Április 24-én a CEU rektorhelyettese például a következőt írta:

„Tisztelt Államtitkár Úr,

Az elmúlt napokban több nyilatkozat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a kormány kész tárgyalni a törvénymódosítás érintettjeivel, így egyetemünkkel is. A mai napon azonban Altusz államtitkárhelyettes úr egyértelművé tette, hogy az ő mandátuma nem vonatkozik egyetemekkel való tárgyalásra. Tisztelettel szeretném kérdezni, hogy az EMMI részéről várható-e egyeztetés, illetve hogy kivel és mikor lesz lehetőségünk konzultációt folytatni?

Üdvözletttel,

Enyedi Zsolt”.

A levélre a CEU tájékoztatása szerint „a mai napig nem érkezett válasz. Semmilyen megkeresés nem volt a kormány részéről." Kérdeztük az Emmit is, válaszokat nem kaptunk. A minisztérium ugyanakkor nyitott egy másik frontot: munkacsoport kezdte vizsgálni a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények alkalmazottainak tartózkodási és munkavállalási engedélyeit. Igen, a CEU pont beleesik ebbe a körbe. 

A CEU-nál kérdéseinkre azt is jelezték, hogy tudomásuk szerint New York állam kész a tárgyalásokra. Ezt jelezte az amerikai követség is. De a magyar kormány szerint ez ugye kevés, ők a szövetségi kormánnyal akarnak tárgyalni, mert ezt írták bele a törvénybe. A kör bezárult. 

Az uniós egyeztetéseket is el lehet húzni hónapokig

Közben az amerikai egyetemet ellehetetlenítő törvény ügyében az Európai Bizottság lépett fel. Április 26-án kötelezettszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, mert a törvénymódosítás korlátozhatja a szabad szolgáltatásnyújtás elvét. 

Egészen pontosan nem lehet tudni, hogy mik a bizottság kifogásai, azokat ugyanis nem hozták nyilvánosságra. Mindenesetre Brüsszelben múlt szombaton úgy tűnt, hogy az Európai Néppárt vezetőinek Orbán azt ígérte, hogy figyelembe veszi a javasolt módosításokat. Ezek vonatkozhatnak a túlságosan rövide határidőkre, de általánosabb kifogások is lehetnek. Hazaérve Orbán már nem tűnt úgy, mint aki letette a fegyvert. Egyelőre az a hivatalos kommunikáció, hogy 30 napon belül válaszol a kormány, a feladatot Orbán Trócsányi László igazságügyi miniszternek osztotta ki. Innentől aztán hosszú pingpongozás jöhet, Brüsszel is válaszol, aztán újra a magyar kormány jön. 

Hogy a magyar kormány ilyen jellegű tárgyalásait mennyire lehet komolyan venni, azt pontosan látszik a menekültekre vonatkozó egyeztetésekről, ahol konkrétan átverték Orbánék az EU-s bürokratákat. Hónapokig azt is el lehet húzni, aztán jönnek azok a határidők, amiket így végképp lehetetlen betartani. 

Az ATV-nek csütörtökön Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a kötelezettszegési eljárásban csak egy technikai jellegű kérdéssel kapcsolatban van jogi felvetés. „Majd a vita végén hónapok múlva meglátjuk, hogy mire jutunk” - mondta Kovács. Vagyis ha Orbán az Európai Néppárt vagy Amerika nyomására nem áll el a CEU szívatásától, az egyetem kifut az időből.

;