Kísértetiesen egyformán szavaznak az emberek Nyugaton

Vasárnap a legtöbb német választásról szóló hír azzal kezdődött, hogy mennyire durva, hogy az EU-ellenes, menekültellenes, zöldáram-ellenes és általában elitellenes és szélsőjobboldali AfD 13,1 százalékot kapott.

Pedig a németek csak pontosan ugyanúgy viselkednek, mint a franciák és a hollandok. Innen nézve az a meglepő inkább, hogy mennyire egységes lett a nyugat-európai politikai közvélemény.

2017-ben két másik nagyon erős nyugati EU-országban tartottak még parlamenti választásokat. 

  • Franciaországban, ahol az AfD-vel egyforma elveket valló Nemzeti Front 13,2 százalékot kapott. 
  • És Hollandiában, ahol az ugyanilyen elveket valló PVV 13,1 százalékot kapott.

Egészen kísérteties, hogy az egymással egyébként szövetségben politizáló három párt e három országban, ugyanabban az évben, a választóknak pont ugyanakkora arányát tudta meggyőzni. 

A 13%-os újfasiszták klubja. Marine Le Pen a francia Nemzeti Front elnöke fülhallgatóval; mellette Frauke Petry, a német AfD vezetője; mögötte Geert Wilders, a holland PVV elnöke. A szemüvegben látható Matteo Salvini az olasz Északi Liga vezetője.Fotó: ROBERTO PFEIL/AFP

A parlamenti matekban persze minden országban ebből más következett, hiszen Franciaországban csak egyéni mandátumok vannak, a győztes mindent visz elve alapján, így ott a 13% csak 8 képviselői helyre volt elég az 577-ből. Hollandiában tisztán arányos rendszer van (csak listára lehet szavazni), ott ugyanez az eredmény 20 mandátumot jelentett a 150-ből. A vegyes rendszerű Németországban pedig 93-at a 690-ből. Vagyis a 13% Párizsban a képviselői helyek 1,3%-át, Hágában és Berlinben pedig valóban 13%-át jelentik. Ám ettől még a választói akarat mindhárom országban nagyon hasonló volt.

Macron és Merkel is egyforma támogatást kapott

Könnyű további párhuzamokat találni a francia és a német választók hangulatában. Emmanuel Macron pártjának jelöltjeire az első fordulóban a francia választók 32,3 százaléka szavazott. A hozzá igen hasonló politikát képviselő Angela Merkel pártjának jelöltjeire pedig 32,9 százalék. A mérsékelt - liberális - kapitalista - EU-párti erők is pont egyforma támogatást élveznek mindkét országban, akár az újfasiszta pártok.

Az már megint csak a helyi választási rendszeren múlott, hogy Macron pártja kényelmes többséggel tud ezzel a 32 százalékkal kormányozni, Merkel viszont vért fog izzadni, mire összerak egy koalíciót, ugyanezzel az eredménnyel a háta mögött.

Francia, német vagy holland választáson készült ez a kép?Fotó: Markus Heine/NurPhoto

A balközép mindhárom országban idén szerepelt a legrosszabbul 1945 óta

További párhuzam, hogy a francia szocialista, a német szociáldemokrata és a holland munkáspárt is idén szerepelt a legrosszabbul a második világháború óta. 

Mindhárom balközép egykori tömegpárt most van a mélyponton, az elmúlt 70 évben mindig jobban szerepelték ennél. 

Ahogy a régi kereszténydemokrata pártok is sokkal rosszabbul szerepeltek, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.

Az Európai Unió úgynevezett magországaiban, vagyis a legerősebb nyugati tagállamokban a politikai hangulat nagyon hasonlóvá vált.

Hangosabbak lettek ugyan az EU-ellenes erők, de közben politikai gondolkodásukban a nyugat-európai társadalmak tagoltsága egységesebb, mint valaha. Az EU mostanra átvitt értelemben is lebontotta az államhatárokat, és nagyon együtt gondolkodó társadalmakat hozott létre. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;