Kísértetiesen egyformán szavaznak az emberek Nyugaton

Vasárnap a legtöbb német választásról szóló hír azzal kezdődött, hogy mennyire durva, hogy az EU-ellenes, menekültellenes, zöldáram-ellenes és általában elitellenes és szélsőjobboldali AfD 13,1 százalékot kapott.

Pedig a németek csak pontosan ugyanúgy viselkednek, mint a franciák és a hollandok. Innen nézve az a meglepő inkább, hogy mennyire egységes lett a nyugat-európai politikai közvélemény.

2017-ben két másik nagyon erős nyugati EU-országban tartottak még parlamenti választásokat. 

  • Franciaországban, ahol az AfD-vel egyforma elveket valló Nemzeti Front 13,2 százalékot kapott. 
  • És Hollandiában, ahol az ugyanilyen elveket valló PVV 13,1 százalékot kapott.

Egészen kísérteties, hogy az egymással egyébként szövetségben politizáló három párt e három országban, ugyanabban az évben, a választóknak pont ugyanakkora arányát tudta meggyőzni. 

A 13%-os újfasiszták klubja. Marine Le Pen a francia Nemzeti Front elnöke fülhallgatóval; mellette Frauke Petry, a német AfD vezetője; mögötte Geert Wilders, a holland PVV elnöke. A szemüvegben látható Matteo Salvini az olasz Északi Liga vezetője.Fotó: ROBERTO PFEIL/AFP

A parlamenti matekban persze minden országban ebből más következett, hiszen Franciaországban csak egyéni mandátumok vannak, a győztes mindent visz elve alapján, így ott a 13% csak 8 képviselői helyre volt elég az 577-ből. Hollandiában tisztán arányos rendszer van (csak listára lehet szavazni), ott ugyanez az eredmény 20 mandátumot jelentett a 150-ből. A vegyes rendszerű Németországban pedig 93-at a 690-ből. Vagyis a 13% Párizsban a képviselői helyek 1,3%-át, Hágában és Berlinben pedig valóban 13%-át jelentik. Ám ettől még a választói akarat mindhárom országban nagyon hasonló volt.

Macron és Merkel is egyforma támogatást kapott

Könnyű további párhuzamokat találni a francia és a német választók hangulatában. Emmanuel Macron pártjának jelöltjeire az első fordulóban a francia választók 32,3 százaléka szavazott. A hozzá igen hasonló politikát képviselő Angela Merkel pártjának jelöltjeire pedig 32,9 százalék. A mérsékelt - liberális - kapitalista - EU-párti erők is pont egyforma támogatást élveznek mindkét országban, akár az újfasiszta pártok.

Az már megint csak a helyi választási rendszeren múlott, hogy Macron pártja kényelmes többséggel tud ezzel a 32 százalékkal kormányozni, Merkel viszont vért fog izzadni, mire összerak egy koalíciót, ugyanezzel az eredménnyel a háta mögött.

Francia, német vagy holland választáson készült ez a kép?Fotó: Markus Heine/NurPhoto

A balközép mindhárom országban idén szerepelt a legrosszabbul 1945 óta

További párhuzam, hogy a francia szocialista, a német szociáldemokrata és a holland munkáspárt is idén szerepelt a legrosszabbul a második világháború óta. 

Mindhárom balközép egykori tömegpárt most van a mélyponton, az elmúlt 70 évben mindig jobban szerepelték ennél. 

Ahogy a régi kereszténydemokrata pártok is sokkal rosszabbul szerepeltek, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.

Az Európai Unió úgynevezett magországaiban, vagyis a legerősebb nyugati tagállamokban a politikai hangulat nagyon hasonlóvá vált.

Hangosabbak lettek ugyan az EU-ellenes erők, de közben politikai gondolkodásukban a nyugat-európai társadalmak tagoltsága egységesebb, mint valaha. Az EU mostanra átvitt értelemben is lebontotta az államhatárokat, és nagyon együtt gondolkodó társadalmakat hozott létre.