Mi van, ha Trump elrendeli az atomcsapást?

Az amerikai szenátus Donald Trump Észak-Koreának címzett fenyegetéseire reagálva 1976 óta először tartott meghallgatást arról, hogy milyen jogai vannak az Egyesült Államok elnökének atomcsapás elrendelésére. A meghallgatást a szenátus külügyi bizottságának republikánus, de Trumppal nyílt vitában álló elnöke, Bob Corker hívta össze, és már nyitásként megfogalmazta aggályait, hogy az elnök "a III. világháborúhoz vezető útra terelheti" az Egyesült Államokat. Állítása szerint még egy NATO-szövetséges is aggályait fejezte ki amiatt, hogy elméletileg Trump elrendelheti az atomcsapást.

Robert Kehler, a stratégiai csapásmérő erők (Stratcom) egykori parancsnoka szerint a hadseregnek jogában áll megtagadni az elnök parancsát, ha azt törvénytelen.Fotó: WIN MCNAMEE/AFP

A meghallgatáson az amerikai hadsereg parancsnokai igyekeztek megnyugtatni az aggódókat. Bár Corker szerint aban az esetben, ha Trump kiadja a parancsot és annak ellenőrzik a hitelességét, nincs visszaút, az amerikai stratégiai csapásmérő erők egykori parancsnoka, Robert Kehler nyugalmazott tábornok azt mondta, hogy ő maga megtagadta volna egy ilyen parancs végrehajtását, amennyibenaz első csapást aránytalannak vagy szükségtelennek értékelte volna.

"Ez esetben azt mondanám, hogy még nem állunk készen az indításra" - mondta. A kérdésre, hogy ez esetben mi történne, a lehető legőszintébben felelt: "Nem tudom". Ezt azért kicsit bővebben is kifejtette. Szerinte ez érdekes jogi helyzetet teremtene, de szerinte a hadseregnek csak a jogszerű parancsokat kötelessége végrehajtania, a jogszerűtleneket nem. "Ha valaki törvénytelen utasítást ad, a hadseregnek kötelessége megtagadni azt" - mondta, hozzátéve, hogy ez egy "elég bonyolult folyamat és elég bonyolult beszélgetés" lenne.

A válasz nem mindenkit nyugtatott meg. Ed Markey, Massachusetts demokrata szenátora, aki törvényben korlátozná az elnök jogát első csapás elrendelésére, azt mondta, hogy neki "nincs bizalma abban", hogy a parancsnoki lánc visszautasítana egy ilyen parancsot. Szerinte vékony kötélen táncolnak, ha a bolygó sorsa azon múlik, hogy a katonai parancsnokok, akiket az elnök nevez ki, ellent mernek-e mondani a főparancsnoknak.

Az alapprobléma, hogy bár az amerikai alkotmány szerint háború indításáról nem az elnök, hanem a törvényhozás dönthet, megelőző csapásra vagy azonnali fenyegetésre reagáló csapásra az elnök főparancsnokként saját hatáskörben is utasíthat. (Via The Guardian)