• Lázár János hétfő délután részt vett az EU következő költségvetéséről (2020-2027) szóló konferencián, amit az Európai Bizottság szervezett Brüsszelben. 
  
• Azt mondta, hogy erősebb Európára lenne szükség, és ezért a magyar kormány kész az eddiginél többet fizetni a közös kasszába, és a legmagasabb emelési javaslatot támogatta a felmerült lehetőségek közül.
  
• Ez különösen azután érdekes fordulat, hogy 2016 nyarán Lázár János még arra szavazott volna, hogy Magyarország lépjen ki az EU-ból. Tavaly pedig a kormány óriási kampányt indított Állítsuk meg Brüsszelt! szlogennel az ellen az Európai Bizottság ellen, amelyet most Brüsszelben Lázár "offenzív és bátor" fellépésre biztatott.
  

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter így kezdte előadását egy hétfői brüsszeli konferencián: "Mi Magyarországon szeretnénk nettó befizetők lenni, de sajnos nem azok vagyunk." 

Ehhez képest alig két évvel ezelőtt, egy 2016 márciusi konferencián szomorúan jelentette be, hogy ha a külföldi cégek által elvitt pénzeket is nézzük, akkor "valójában nettó befizetők vagyunk", és ha minden költséget összeadunk, akkor "nem kapunk tulajdonképpen semmit" az EU-tól. Helyettese, Csepreghy Nándor is azt mondta egy 2016-os interjúban, hogy az elmaradt vám- és adóbevételek miatt többe kerül a magyar tagság, mint amennyi támogatás érkezik. 2016-ban mondta azt is Lázár, hogy most már nem szavazna az EU-tagságra, mert nagyon csalódott.

Kifele mást kell mondani

Miközben a hazai közönség felé a magyar kormány tagjai károsnak és drágának mondják az EU-t, Brüsszelbe érkezve már teljesen más hangon beszélnek. Ott már eszükbe jut, hogy nagyon sok pénz érkezik az EU-tól Magyarországra, és azt is tudják, hogy az EU-s pénzekből tudtak eddig a legkönnyebben a baráti vállalkozókhoz pénzt juttatni.  2006 óta nem volt olyan év, hogy ne legalább 1 milliárd eurós pluszban lett volna Magyarország, de volt közel 6 milliárd eurós plusszal zárt év is.

Innen nézve van értelme annak, hogy a magyar kormány kész többet fizetni, hiszen a tagdíjak általános növelése végső soron a magyar bevételek növekedését is jelenti, mert ha minden országnak emelkedik a tagdíja, akkor Magyarország arányosan még többet vehet ki a közösből. 

Az eddig nagy befizetőnek számító Nagy-Britannia a kilépése miatt a következő költségvetési ciklusba már nem rak pénzt, és Magyarországot érzékenyen érintheti a keret csökkenése. Ha viszont emelkedik az általános tagdíj, akkor legalább a brit kilépés miatt elveszett pénzt vissza lehet hozni.

Lázár hétfői brüsszeli előadását itt lehet megnézni:

Hablaty

Miközben Lázár János az EU megerősítésére hivatkozva lobbizik a nagyobb költségvetésért, Orbán Viktor mostanában arról szokott beszélni, hogy Magyarországnak nincs is szüksége az EU-s támogatásokra.

"A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek" - mondta december 22-én a Kossuth rádióban, míg szeptemberben arról beszélt, hogy "színvonaltalan, de elterjedt” nézet, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert az európai uniós támogatások rendelkezésre állnak. (Több gazdaságkutató is arra jutott, hogy egyes években stagnált vagy egyenesen csökkent volna a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években az EU-s pénzek nélkül.)

A magyar kormány többet akar fizetni most

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a következő 7 éves pénzügyi ciklusban a tagállamok nemzeti jövedelmük 1 százaléka helyett legalább 1,1, de lehetőség szerint inkább 1,2 százalékát fizessék be tagdíjként. A legnagyobb befizető Németország támogatja az emelést, de például a szintén nettó befizetőnek számító Ausztria ellenzi a javaslatot.

Lázár így foglalt állást most Brüsszelben: "Készen vagyunk többet fizetni, készek vagyunk GNI-arányosan 1,2 %-ra növelni a hozzájárulást."

Miközben itthon a magyar kormány képviselői rendszeresen arról beszélnek, hogy az Európai Bizottság diktatúrát épít, és meg kell fékezni a brüsszeli bürokraták térnyerését, addig Lázár ezen a konferencián bátorságra biztatta az Európai Bizottságot: "Azt szeretnénk, hogy offenzív javaslatot terjesszen elő a bizottság, legyen bátor és kezdeményező." Majd azt mondta, hogy a "leghíresebb magyar embert", Puskás Ferencet idézi, aki szerint "kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci".

Lázár szerint biztonságra és versenyképességre kell többet költeni, mert ahogy fogalmazott "erősebb Európát szeretnénk". Utána azt mondta, hogy a támogatások a nettó befizetőknek is megtérülő befektetések, "win-win szituációk" mondta, arra utalva, hogy rengeteg pénz a finanszírozó országok cégeinek megy. Ezt a jelenséget korábban Lázár még nem win-win-nek nevezte, hanem sérelemként hozta fel. 

Az Európai Bizottság azt is javasolta, hogy most utoljára írjanak 7 éves költségvetést, és később az EP és a biztosok ciklusához igazodva 5 éves költségvetések legyenek. Lázár ellenezte a javaslatot, mondván szükség van 7 évre, hogy végrehajtható legyen a költségvetés, vagyis legyen idő megpályáztatni a pénzeket, és utána még időben lezárni a beruházásokat. Pont pályáztatásban egyébként a magyar kormány eminensen teljesít, a 2020-ig nyitva lévő keretből tavaly év végéig lényegében mindent megpályáztatott már.

Lázár felvetette azt is, hogy legyen elég pénz a nyugat-balkáni országok felvételének előkészítésére, mert a Brexit után "fontos politikai üzenete lenne, hogy ha már kevesebben vagyunk, akkor legyen lehetőség, hogy többen is lehetünk majd". Ez a véleménye azért is érdekes, mert Orbán Viktor tavaly március 15-én a Múzeumkertben a nemzeti önrendelkezés forradalmának első győzelmeként üdvözölte a Brexitről döntő népszavazást.