Vesztébe rohan a Nyugat: szülők és gyerekek együtt veretik a technót
2017 június 07., 11:40
Hollandia, 1997: amikor alsós gyerekek úgy szeleteltek a hardcore gabber-bulikon, akár a bedrogozott felnőttek
Néhány éve az amerikai Vice is felfigyelt egy magyar elektronikuszene-rajongó, MrNeck32 Youtube-csatornájára, amin kilencvenes évekbeli rave- és gabberbulikról készült videókat gyűjtött össze.
Mulatási + bulizási - drogozási
Ezek önmagukban nagyon jó felvételek, de kiemelkedik közülük három (1., 2., 3.), ami egy 1997-es, gyerekeknek szóló gabber party-sorozatot mutat be, amin izomból verető, a teljesen bedrogozott idősebbek mozgását és arckifejezéseit utánzó, melegítős általános iskolások veretik hardcore tánczenékre egy partyarénában.
A Hakke en Zage for Kids 1997. áprilisi és májusi, zoetermeeri és az Amszterdam melletti Zandaamban tartott bulijairól itt egy félórás videó:
link
Forrás
MrNeck32 – akit sajnos nem értem utol – a Vice-nak akkor elmondta, hogy a videókon egy gyereknapi buli látható. A kölykök zenével, lézershow-val, körhintával és rajzolással ünnepeltek, illetve le is nyírathatták a hajukat, stílusosan kopaszra.
Hollandiában az 1990-es évek végére a hardcore techno és azon belül a gabber egyáltalán nem számított obskúrusnak, nem csak egy kis szubkultúra hallgatta ezeket a zenéket. A gabber más országokkal szemben a holland popzene középpontjába került: a gabber számokat a legnagyobb lemezkiadók forgalmazták, egész tévéműsorokat szenteltek a műfajnak, és a 20 ezer fős bulikat tartó – és a válogatáslemezeivel a szervezetőket milliomossá tevő – Thunderdome-nak hála Európa-szerte terjedt a hardcore techno.
A keresztények és a nácik után még nagyobb veszély közeledett: a gyerekek
Ez a mini-Thunderdome megmagyarázhatja, hogy Hollandia DJ-nagyhatalommá vált, viszont még ezzel együtt is felmerülhet a kérdés: hogyan történhetett ez húsz évvel ezelőtt Nyugat-Európa szívében, hol voltak a videókon csapató gyerekek szülei, és hogyhogy nem rohamozták meg aggódó keresztény szervezetek a bulikat? A válasz az, hogy 1997-re a gabber annyira mainstreammé vált, hogy már nem is tartották a drogos szubkultúra zenéjének, így a szülők gond nélkül eldobták a kölyköket csapatni.
De a konzervatívok felháborodását így is sikerült kivívni. A holland közmédia keresztény szárnya, az Evangélikus Műsorszolgáltatás (EO) „dokumentumfilmekkel” leplezte le az istentelen gabberszínteret. A Free Your Mind című filmből kisebb botrány is lett, mivel a megszólalóknak – akiknek a nyilatkozatait kiforgatták – a készítők azt hazudták, hogy nem az EO-tól jöttek, mivel ha a nyilatkozók tudták volna az igazat, valószínűleg nem is álltak volna szóba a filmesekkel.
Ahogy arra a Kafka nevű holland szélsőbaloldali szervezet visszaemlékezett, visszatérő problémát jelentett, hogy a melegítős, kopasz gabberek között a neonáci fiatalok is megjelentek. Az 1998-ban megszüntetett szélsőjobboldali párt, a CP'86 igyekezett is beszervezni az üzeneteikre fogékony gabbereket, de állítólag nem nagyon jártak sikerrel, mert az olcsó speedet és ecstasyt faló partyarcok drogos életmódja nehezen volt összeegyeztető a párt fegyelmezett katonákat megkövetelő, militáns imidzsével.
Végül nem is a szülők, a keresztények vagy a neonácik csinálták ki a gabber tábort, hanem a gyerekek. Vagyis elsőként éppen a gabberek között rejtőző árulók, akik populárissá tették a műfajt. Először 1996-ban felbukkant a Hakkuhbar, ami gabberparódiákat gyártott.
link
Forrás
Két hónappal később pedig jött is a kegyelemdöfés: megjelent a színen a kopasz, fülbevalós Gabber Piet, a Hakkuh! című TMF-es tévéműsor vezetője, aki azzal, hogy a Peppi en Kokki című gyerekműsor főcímzenéjét feldolgozó, a holland gabberek táncára utaló Hakke en Zage (magyarul kb. Hasogass és fűrészelj!) című, Irigy Hónaljmirigy-szintű paródiaklippel nyitott a gyerekek felé, bekerült a Thunderdome Hall of Shame-be.
link
Forrás
Mivel a számot a konkurens Bunny Music adta ki, a Thunderdome tulajdonosa, az ID&T Records dobta a reklámarcaként ismert Gabber Pietet. De ami még fontosabb, a műfaj kommercializálása miatt a gabberek is berágtak Gabber Pietre. Őt ráadásul többen követték, a néhai TMF-en több hasonló gyerek-gabbersláger lement.
link
Forrás
Amikor Gabber Piet 1997-ben kiadta az első és egyetlen lemezét, a Love the Hardcore-t, aminek az utolsó számában bocsánatot is kért a szcénától, a gabberek már nem voltak rá kíváncsiak. Egyébként ezek a paródiák, illetve a gyerekeknek szánt gabberlemezek kereskedelmileg többnyire sikertelenek voltak, ami például Mosselmant nézve ma már nem tűnik annyira meglepőnek.
link
Forrás
A holland gabbereket aztán hamar kiszorították a vidámabb, trans-központú, kellemesebb hangzású, jobban eladható előadók. Ilyen volt például a – szintén Hall of Shame-díjas – Vengaboys. (Ennek ellenére csak hosszú haldoklás után, 2012-ben ért véget a Thunderdome története, bár 2017-ben azért megünnepelték a 25. évfordulót.)
Most először nem az idősek, hanem a fiatalok ölték meg a bulit
Hollandiában sokan Gabber Pietet tartják az embernek, aki az utolsó szöget ütötte a gabber koporsójába, mások szerint egyszerűen eddigre múlt el teljesen az amúgy sem túl változatos stílus varázsa, de vannak olyanok is, akik szerint valójában a lemezkiadók számították el magukat. Ahogy egyre népszerűbb lett a műfaj, és a drogos fiatalok után megjelentek a normális emberek meg a gyerekek, a kiadók egy klasszikus marketingstratégia alapján már fiatalon meg akarták szerezni a jövő fogyasztóit. Ezzel viszont elijesztették a tizen- és huszonéveseket, és amikor már a kisgyerekek is látták, hogy a gabber nem menő, ők is hátat fordítottak az egésznek.
Ahogy az 1995-ös Lola da Musica című dokumentumfilmben mondta egy tinédzser gabber: „Négy éve kezdtem bulizni, de mostanra megöregedtem, és kiégtem.” A kérdésre, hogy miért, azt felelte:
„Régen jobbak voltak a bulik. Túl sok gyerek van itt. Olyan, mint a Telekids show.”
Az örökség: 20 évvel később már a babák is csapatják
Néhány éve egy, még a Hakke en Zage for Kidsnél is radikálisabban gyerekbarát partysorozat indult el: a Big Fish Little Fish-sorozatban Nagy-Britanniában és Ausztráliában vasárnap délután 2 és 4 óra között rendeznek családi rave-eket, gyerekbarát technóbulikat, ahol a szülők és a kisgyerekek együtt tombolnak.
link
Forrás
Az ilyen bulikon az összes résztvevő vagy 35 év feletti vagy 6 alatti, de a kellékek bizonyos része (például az arcfestés és a buborékok) amúgy is kortól függetlenek. (Vice, Guardian, Kafka)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.