Alig hihető, hogy a kormány komolyan gondolja a Soros-törvényt, és azt tényleg el akarja fogadtatni ebben a formában. Tele van ugyanis nehezen értelmezhető, de hajmeresztő részekkel, amelyek inkább egy forrófejű kommentelő ötleteinek tűnnek, mint törvényszövegnek.

A tervezet így kezdődik:

„Az állam feladata, hogy biztosítsa a nemzet fennmaradását, szilárd alapokat teremtsen a jövő nemzedék számára. A magyar állam elsődleges kötelessége és egyben joga is, hogy polgárait valamint, nemzeti kultúránkat megvédje.”

A nemzet fennmaradását tehát az a három új törvény biztosítja majd, amelyek röviden így foglalhatók össze:

• 1. Aki a homályos szempontok szerint a tömeges migrációt propagáló és támogató szervezetnek minősül, annak regisztrálnia kell magát.
  
• 2. Aztán oda kell adnia a kormánynak a külföldről kapott támogatása negyedét.
  
• 3. A homályos szempontok szerint kockázatosnak minősülő embereket a belügyminiszter kitilthatja a határ és például a repterek közeléből. Igen, magyar állampolgárokat is. 
  

Mintha az embercsempészekről beszélnének

De kikről is van szó? A törvénytervezet szerint illegális migrációt támogató szervezetnek minősül, aki egy külföldi állampolgár Magyarország területére történő „jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását” „szponzorálja” vagy „egyéb módon támogatja”. Maga a törvény neve és a kormányzati kommentárok is egyértelműen a lesorosozott civilek felé mutatnak, de jogász forrásunk szerint ez a leírás legfeljebb az embercsempészekre illik rá. Hiszen ha egy civil szervezet például jogsegélyt nyújt a tranzitzónában lévőknek, ezzel nyilvánvalóan nem követ el és nem segít elő semmi illegálisat, pláne nem „tömeges illegális migrációt”.

A tervezetből nem világos, ki és hogyan dönti el, mi számít migrációt támogató szervezetnek. Az benne van viszont, hogy az ilyeneknek folyamatosan be kell jelenteniük a külföldi támogatást a bíróságon, és ha ezt elmulasztják, az ügyészség akcióba lép, és a bíróság pénzbüntetést szabhat ki, végső esetben pedig törölheti is a szervezeteket.

Ide a pénzt!

A második törvény indoklása szintén vegytiszta propagandaszöveg:

„A migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásának érvényre juttatása, valamint a lakosság összetételének, kulturális, nyelvi és vallási megváltoztatására irányuló törekvések megakadályozása érdekében a javaslat a migrációt támogató szervezetek illetékfizetési kötelezettségét írja elő.”

Ez a „bevándorlási finanszírozási illeték”, amely a kipécézett egyesületek és alapítványok külföldi támogatásának 25 százaléka. Az nem derül ki, hogy mi számít külföldi támogatásnak.

Mindenki lehet idegen

Az illetékhez hasonlóan nyakatekert neve van a harmadik törvénynek, amely az „idegenrendészeti távoltartásról” szól. Itt már átlépünk egy olyan szférába, amelyet egyelőre nehéz valóságnak elfogadni.

A tervezet szerint a belügyminiszter egyes embereknek „állampolgárságtól függetlenül”, bírósági eljárás nélkül megtilthatja, hogy a határátkelők közelébe menjenek. Ráadásul igazi gumifogalmak alapján. Érdemes figyelmesen elolvasni a bevezető vonatkozó részét:

„A törvény rendelkezése szerint a belügyminiszter azokat, akik az illegális migránsok Magyarországra történő belépését, tartózkodását segítik vagy az ilyen tevékenységet végző szervezeteket vagy személyeket pénzbeli vagy vagyoni juttatással támogatják, Magyarország területéről, az uniós külső határ szerinti határvonalától számított 8 km-es sávtól kitilthatja. A szabályozás vonatkozik valamennyi schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 km-es körzetére. A miniszter különösen indokolt esetben harmadik ország állampolgárait Magyarország egész területéről is távol tarthatja.”

Vagyis, ha a magát - a civil törvény értelmében - „külföldről támogatott szervezetként” regisztráló, külön migránsokat segítő programot fenntartó Máltai Szeretetszolgálat regisztrálja magát az új törvény szerint, akkor az őket 1000 forinttal támogató magyarok bármelyikét ki lehet tiltani a határ közeléből is.

De lesz ez még durvább is! A fent idézett szöveg szerint a távoltartás alá vont magyar támogató, nevezzük őt most Sanyinak, nem mehetne egyik schengeni belépési pont közelébe sem. Ez viszont nem csak az országhatárokat érinti, hiszen a Liszt Ferenc Repülőtér és a Belgrád rakparti Budapesti Nemzetközi Kikötő is szerepel a határátkelők listáján. Vagyis az idegenrendészetileg távoltartott, veszélyes támogatási magatartást megvalósító Sanyinak az alábbi területeket kellene elkerülnie budapesti lakosként:

Ez még a mai törvényalkotási gyakorlatot ismerve is elképzelhetetlennek tűnik. 

Nem csak a kormány ellenségei szívnák meg

Nem szóltunk még az első törvény egyik különös paragrafusáról, amely nem csak a migrációt támogató, hanem az összes civil szervezetet érintené. Méghozzá úgy, hogy módosítja a róluk szóló 2011-es törvényben a közhasznúság feltételeire vonatkozó részeket. Az új törvény szerint csak akkor bizonyítható, hogy egy szervezetnek van valós társadalmi támogatottsága, ha 

• „a tárgyévben befolyt támogatásainak legalább fele belföldi lakóhelyű, vagy belföldi székhelyű támogatótól származik”;
  
• ÉS a személyi jövedelemadó felajánlások „összege a külföldről származó pénzbeli támogatás összegének legalább felét eléri”.
  

Eddig elég volt az is, ha a felajánlott egy százalékok az összes bevétel két százalékát elérték, vagy ha tartósan 10 önkéntes dolgozott a szervezetnél. Ez a szigorítás viszont érzékenyen érinthet minden civil szervezetet, amely külföldről kap támogatást, hiszen az 1 százalékos felajánlások a nagyobb egyesületeknél ritkán teszik ki a költségvetés döntő részét. Ha pedig elvesztik a közhasznú státuszukat, akkor ők és ügyfeleik is elesnek például az adókedvezményektől. Civil szervezetnél dolgozó forrásunk szerint talán ez lehet a valódi célja a törvénynek, a többi csak körítés, értelmezhetetlen vagy betarthatatlan.

Azt persze mondani sem kell, hogy a Soros-törvényben nem szerepel Soros György neve, és a törvény Pintér Sándor szerint nem is vonatkozik rá, hiszen a kormány hivatalosan nem tud róla, hogy az illegális bevándorlást szervezné.

Lázár János a mai kormányinfón azt mondta, hogy már februárban szavazhat a parlament a törvényről, a szokatlanul buzgó társadalmi egyeztetés után.