Észre sem vesszük, és vége lesz a télnek úgy, hogy nem lesz idén a jól megszokott január-februári nagy találkozó Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között?

Pedig annyira bejáratták, Orbán tavaly már utalt is rá, amikor kis hazánk vendége volt a nagy Oroszország elnöke:

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz–magyar kapcsolatok állását.”

A minden évben egyszert pedig rögtön télen le is tudták:

• 2013. január 31. Moszkva
  
• 2014. január 14. Moszkva
  
• 2015. febuár 17. Budapest
• 2016. február 17. Moszkva
  
• 2017. február 2. Budapest

Nemcsak így alakult, Szijjártó Péter is megerősítette még szeptemberben, amikor az mfor-nak arról beszélt, hogy az oroszokkal „a menetrend szerint minden évben van egy hivatalos elnöki-miniszterelnöki, valamint egy külügyminiszteri találkozó, váltott helyszíneken”, most Orbán megy Moszkvába, és 

„ha visszanézzük a korábbi időpontokat, akkor látjuk, hogy ezekre a találkozókra általában januárban vagy februárban szokott sor kerülni.”

Mindezt egyébként megelőzte az a kérdés, hogy mikor találkozik Orbán végre Donald Trumppal, de az amerikai elnökkel való megbeszélésről Szijjártó ugyanakkor azt mondta: „Mi nem fétisként tekintünk egy magyar-amerikai csúcstalálkozóra. Miniszterelnökök, elnökök soha nem találkoznak csak azért valakivel, hogy csak úgy találkozzanak vele. Hogyha lesz olyan ügy, amit meg kell beszélni, akkor majd fognak találkozni. Jelenleg nincs olyan ügy, ami ilyen magas szintű egyeztetést igényelne.”

Megkérdeztük a külügyet, hogy mi a helyzet Orbán látogatásával, de nem kaptunk választ. Megpróbáltuk megtudni Orbán sajtófőnökétől, Havasi Bertalantól is, hogy mikor lesz a moszkvai út, de ugyanúgy hallgatásba burkolózott, mint Szijjártóék.

Adódna több magyarázat is. Például az, hogy Putyin tavaly nem is egyszer volt Budapesten, hanem kétszer is, mert Orbán a februári látogatás után meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is. Csakhogy Szijjártó ez után, szeptemberben beszélt arról, hogy Orbán az év elején Moszkvába megy.

Akkor talán a választási kampány. Ami lehetne magyarázat, de 2014-ben Orbán simán kiment még januárban Moszkvába, sőt, akkor robbantott a Paks 2 mindenkit meglepő aláírásával. Az igaz, hogy az orosz elnökválasztás március 18-án lesz, ebbe azért még belefért volna egy év eleji találkozó. Ráadásul miután - a két komolytalan riválisával nem számolva - nincs valódi vetélytársa Putyinnak azután, hogy Alekszej Navalnijt nem engedték indulni, aligha kell felszántania Oroszországot a kampányoló elnöknek. 

Bár a nagy barát lengyelek értetlenkednek Orbán Putyinhoz fűződő szoros viszonyán, és az amerikaiak sem nézik jó szemmel a szívélyes orosz-magyar kapcsolatot, ezek nem új dolgok, elhidegülésnek látszólag semmi nyoma. Orbán - aki legelső kormányfői ciklusában bár szeretett volna, de nem jutott el Moszkvába - már jó régen, még ellenzékben, 2007-ben, Gyurcsány Ferencre utalva mondta a most már memóriatörlésre érett beszédét arról, hogy 

„Oroszország expanziója, újraerősödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sőt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni.” 

2009-ben már kormányra készülődve találkozott Szentpéterváron Putyinnal, 2010-ben pedig már miniszterelnökként járt Moszkvában. A rendszeres, éves találkozóik 2013-ban kezdődtek, ezekről a hivatalos sajtótájékoztatókon a nyilvánosság számára egyre érdektelenebb beszámolókat tartottak. Hogy volt-e aztán olyan téma, ami nem tartozik a nyilvánosságra, például amiről Simicska Lajos beszélt, amikor felemlegette, hogy Orbán az utolsó beszélgetésükön állítólag azt mondta, hogy a Roszatom megveszi neki az RTL Klubot, arról nem szivárgott ki hiteles információ. A Roszatom mindesetre nem vette meg az RTL-t, a TV2-t pedig nem az oroszok, hanem Andy Vajna szerezte meg a Fidesz számára. 

Az biztos, hogy a tavalyi év extra intenzív barátkozást hozott Orbán és Putyin között. A két, februári és augusztusi budapesti látogatás mellett két hivatalos telefonbeszélgetésről számolt be a Miniszterelnöki Sajtóiroda, előbb március 7-én hívta fel Orbán Putyint, a téma a paksi atomerőmű-beruházás volt, miután előző nap hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az építkezés magyar állami támogatást kapjon. 

A második beszélgetés május 26-án volt „a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről", vagyis nem tartozik a nyilvánosságra, hogy miért és miről beszéltek. A kettő között pedig személyesen Pekingben is szakítottak időt egy találkozóra, május 15-én, az Egy övezet, egy út kereskedelmi fórumon. Nem spontán, hanem - ha előre nem is bejelentett, de - előre egyeztetett megbeszélés volt, a Magyar Nemzet úgy tudta, az oroszok elégedetlenek voltak a lassan haladó paksi beruházással. Orbán ezt a találkozót igyekezett a köztévének nyilatkozva úgy beállítani, mintha csak egy hosszabb trécselés lett volna a világ dolgairól.

Az kicsit furcsa, hogy ha ennyire nem volt mit beszélni a magyar-orosz kapcsolatokról, akkor miért tanácskoztak tíz nappal később megint telefonon, aminek a témájáról ugye nem adott ki semmi konkrétat a sajtóiroda, de biztosan valamelyikük félbehagyott egy történetet, és annak a végét akarta még elmesélni. 

Simán lehet, hogy a külügy és a kormányfő sajtósának hallgatása ellenére Orbán aztán váratlanul mégis elutazik Moszkvába, legutóbb a 2014-es volt ilyen, a közvélemény számára hirtelen látogatás, aminél nagyobb meglepetést csak az okozott, hogy ott azonnal be is jelentett Orbán Paks 2-t. De ennek egyelőre semmi nyoma. Pedig Orbán diplomáciai naptára nem annyira sűrű, nyugati politikusok például egészen ritkán találkoznak már vele klasszikus, kétoldalú megbeszélésen, és itt most nem a szélsőjobbos holland Geert Wildersre érdemes gondolni. (Ausztriában is úgy találkozott az új osztrák kancellárral, a sajtótájékoztatójukon az illiberalizmusra vonatkozó kérdésre magát liberálisnak is mondó Sebastian Kurzzal, hogy Lázár János később felemlegette, hogy az illendőség szerint egyébként Kurznak kellett volna Budapestre jönnie.) Arra gondolni sem merünk, hogy a magyar választási kampányban esetleg kínos lenne egy találkozó Putyinnal.