Az Európai Tanács ülésén elhangzottak alapján Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végez - közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn közleményben az MTI-vel.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke múlt pénteken, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után közölte, hogy napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt.

14 EU-tagállam már döntött is orosz diplomaták kiutasításáról, köztük Németország, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Dánia, Litvánia, Csehország és Lettország is, Ukrajna pedig 13 orosz diplomatát küld haza. Az Egyesült Államok 60, Kanada 4 orosz diplomatát utasít ki.

Az MTI azonban arról ír, hogy az EU-csúcson elhangzottakon túl a magyar kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlament képviselő ügyével is. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben vádat emelt Kovács Béla ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. A politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.

A magyar külügy amúgy elég ellentmondásosan kommunikált korábban a Szkripal-ügyről. Szijjártó Péterék például elítélték az orosz hírszerző megmérgezését, de úgy, hogy sem a hírszerző nevét, sem Oroszországot nem említették a nyilatkozatban. Mindennek a hátteréről bővebben itt olvashat.