2018 GE3

Ez a neve annak az aszteroidának, ami vasárnap a Földtől 192 317 kilométernyire húzott el. Ez persze egészen kényelmesen messzinek tűnik, de ha hozzávesszük, hogy a Hold is 384 400 kilométernyire van a bolygónktól, már nem annyira megnyugtató a 2018 GE3 távolsága.

Az aszteroida ráadásul nem is kicsi: a hivatalos becslések szerint akár 110 méteres átmérőjű is lehet, azaz kb. akkora, mint egy focipálya.

Az az aszteroida, ami a feltételezések szerint véget vetett a dinoszauruszok korának, ennél persze sokkal nagyobb volt, de az űrben 106 497 km/órás sebességgel száguldó focipályányi köveket sem szabad lebecsülni, nagyjából ugyanis ekkora lehetett az az aszteroida, ami 1908-ban becsapódott Szibériában. Az azóta tunguszkai eseményként ismert rejtélyes robbanásban ugyan ember nem halt meg, de hamuvá égett egy rakás állat, és az epicentrumtól majd 50 kilométeres körben kidőlt 8 millió fa. A Napnál is erősebb fényt 200 kilométerre is látni lehetett, a robajt pedig még 500 kilométerről is félelmetesen hangosnak írták le.

Azaz ha egy ilyen aszteroida sűrűn lakott területre zuhan, milliókat ölhet meg. A Cseljabinszk fölött 2013-ban felrobbant meteor például csak 17 méter átmérőjű volt, és még ott is 1200 ember sebesült meg, főleg a lökéshullámban betörő ablakok miatt.

A 2018 GE3 ennél jóval nagyobb kárt okozott volna.

Szerencsére nem túl gyakori, hogy egy ilyen nagy aszteroida ennyire közel kerüljön a Földhöz, a pályakalkulációk szerint az 1930-as évek óta biztosan nem volt ennyire közel hozzánk. Amióta pedig figyeljük is a világűrt, a vasárnapinál nagyobb aszteroida egészen nem jött ennyire közel a bolygóhoz. Csak a 2002 MN volt ennél közelebb még 15 éve, az a Föld-Hold távolság harmadán húzott el mellettünk, de valószínűleg nem is volt olyan nagy, mint a 2018 GE3.

Pont ezért meghökkentő, hogy 2018 GE3 aszteroidát egyáltalán nem vette észre senki egészen szombatig, amikor egy arizonai megfigyelőállomás szinte csak a szerencsének köszönhetően kiszúrta.

Az aszteroidákat azért különösen nehéz észrevenni, mert egy bolygóhoz képest kifejezetten kicsik, a fényt nem nagyon verik vissza, viszont minél közelebb vannak, annál gyorsabbnak tűnik a mozgásuk. Éppen ezért csak akkor lehet rendesen figyelni őket, ha több megfigyelőállomás állandóan és összehangoltan dolgozik. Szerencsére a NASA működtet egy ilyen együttműködést, amit úgy hívnak, hogy Bolygóvédelmi Program. Az arizonai állomás jelezte is a NASA-nak, hogy közeleg a 2018 GE3, a program szakértői pedig rögtön vizsgálni kezdték a pályáját, és úgy ítélték meg, nem fog a Földbe csapódni.

Most már tudjuk, hogy igazuk volt.

A Bolygóvédelmi Program azonban elsősorban 140 méteres átmérőjűeknél nagyobb aszteroidákat figyel, és elvileg ilyenek nem is suhanhatnak el a radarjai alatt. A  2018 GE3 azonban ennél kisebb, így végül is a Bolygóvédelmi Programnak nem is lett volna feltétlenül kötelessége észrevennie.

Aki a fenitek alapján nagyon megijedt az aszteroidáktól, ne idegeskedjen, azt ugyanis már most is sejtjük, hogy a következő évtizedekben melyik aszteroida jelentheti a legnagyobb fenyegetést a Földre. Ez itt:

A neve 99942 Apophis, és 2029. április 13-án érkezik. Igen, a babonások jól sejtik:

2029. április 13. péntekre esik.

2004-ben, amikor felfedezték az Apophist, még 2,7 százalékra tették annak esélyét, hogy becsapódik a Földbe vagy a Holdba, és ez az égitest szerepelt a legmagasabb pontszámokkal a legnagyobb veszélyt jelentő égitesteket osztályozó skálákon. Igaz, később fokozatosan lentebb és lentebb vették a kutatók a fenyegetettségi fokot, és most úgy hiszik, az Apophis sem jelent majd érdemi veszélyt. Korábban annak is tulajdonítottak némi esélyt, hogy 2029-es elhaladásakor a Föld gravitációja miatt úgy változna meg az Apophis pályája, hogy 2036. április 13-án visszatérhet, és becsapódhat, ma azonban már ezt sem tartják valószínűnek az illetékesek.