Amikor Budapesten a kormánymédia buzizta Soros fiát, Belgrádban épp az elnök fogadta

Két szomszédos európai országban egészen ellentétes dolgok zajlottak a Soros-család és a Nyílt Társadalom Alapítvány körül néhány nappal ezelőtt. Pénteken Magyarországon arról szóltak a hírek, hogy az alapítvány a kormányzati támadások hatására 34 év után elhagyja Budapestet, mire a miniszterelnök közölte, nem hullat ezért könnyeket.

Ugyanekkor a szomszédos Szerbia fővárosában, Belgrádban Aleksandar Vučić elnök és Soros György fia, Alexender Soros, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatótanácsának elnökhelyettese találkoztak, a találkozóról pedig közös képet, és nyilatkozatot is kiadtak.

A hivatalos elnöki közlemény szerint Szerbia európai integrációjáról, a vállalkozásfejlesztésről és a szerbiai romák helyzetéről beszéltek. A vajdaság.ma beszámolója szerint Alexender Soros elmondta, készen áll, hogy még jobban támogassa a reformokat, az állami intézmények kapacitásának és a demokratikus folyamatoknak az erősítését Szerbiában. „Szerbiának lehetősége van kihasználni európai és nemzeti erőforrásait, hogy javítson Szerbia legveszélyeztetettebb polgárainak helyzetén, köztük a romákén is.”

Vučić elnök pedig megköszönte, hogy az alapítvány fellép azért, hogy a Regionális Együttműködési Tanács által vezetett Romák Integrációja 2020 nevű kezdeményezés székhelye Belgrádban legyen, a szerb kormány védnöksége alatt. Ez azt jelenti, hogy a berlini roma művészeti és kulturális központ mintájára a szerb fővárosban is nyílthat egy hasonló. (Vučićnak egyébként nem ez volt az első találkozása Alexender Sorossal, sőt, tavaly ősszel Soros Györggyel is találkozott, és azt mondta, nagyon érdekes volt a megbeszélés.)

Eközben Budapesten a Fidesz médiája kórusban gyalázta buzizva Alexender Sorost.

Minden megfordult önmaga körül

A két jelenet közötti kontrasztnál már csak az látványosabb, ha megnézzük, a szereplők közül ki hol tartott húsz évvel ezelőtt.

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC/AFP

1998-ban Aleksandar Vučić 28 évesen Szlodoban Milosevics kormányának információs minisztere lett, így pedig az állami propagandáért és a független sajtó megregulázásért is felelt. Akkor Európa legszigorúbb médiatörvényét alkotta meg, és szerb tálib-nak is nevezték. A Szerb Radikális Párt tagjaként a legkeményebb Nyugat-ellenes nézeteket hangoztatta. Eközben, az első Orbán-kormány idején a szerb ellenzéknek Magyarországon segítettek felkészülni és szerveződni Milosevics rendszere ellen, amerikai segítséggel. A szerb civil szervezeteket pedig akkor Soros György Alapítványa is támogatta, akiket a szerb kormány természetesen gyűlölt ezért.

Innen jutottunk el a mai helyzetig. 

A fordulatok ellenére viszont arról azért egyáltalán nincs szó, hogy a gyűlöletkampányba fulladó Magyarországgal szemben Szerbia a civiltársadalom bezzegországávé vált volna.

Radikális nyugatellenesből radikálisan nyugatbarát

Hogy a Fidesz mekkorát változott azóta, azt jól ismerjük, de Aleksandar Vučić legalább ekkora fordulatot hajtott végre közben. Milosevics bukása után, a kétezres évek közepén még bőven ultranacionalista színekben játszott, aztán felismerte, hogy ilyen politikával nem fognak választást nyerni. Egyik pillanatról a másikra újracsomagolták magukat nyugatbarát, az EU-csatlakozás iránt elkötelezett politikai erővé, ami a felszínen megtisztította magát a sötét radikális múlttól - így jött létre a Szerb Haladó Párt, ami 2012-re kormányra is került. (Valami ilyesmi lett volna a Jobbik terve is.)

Vučić eleinte látványos korrupcióellenes hadjáratot vezetett, ami kezdetben népszerű is volt. Aztán lassan kiderült, a korrupcióellenes hadjárattal egyre inkább a politikai ellenfelekkel számolt le, a nyugatias máz alatt pedig egyre autokratikusabb rendszert épített ki. Miután tavaly miniszterelnökből elnök lett, Belgrádban már tömegek tüntettek ellene, és sokak szerint az erdogani útra lépett.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

„Kérem, az egy régi, lezárult része az életemnek, ma már hibának tartom az akkori véleményemet, de ezt ezerszer elmondtam már a kollégáinak, azóta megváltozott a felfogásom. Jó lenne, ha a mostani teljesítményem alapján ítélnének meg, nem pedig az alapján, hogy mit csináltam 17 évvel ezelőtt” - mondta a hvg.hu beszámolója szerint még 2016-ban, amikor információs miniszteri múltjáról kérdezték egy nemzetközi konferencián. 

Az viszont már nem a múlt, hogy a sajtót ismét maga alá gyűrte, olyan módszerekkel, amelyek pontosan ismerősek lehetnek Magyarországról. A lapok egy részét kormányközeli üzleti körök foglalták el, a bulvármédia pedig olyan kíméletlen politikai fegyver lett, hogy a tavalyi kampány már sokak szerint a milosevicsi időket idézően mocskos volt. Politikai ellenfeleit jellemzően nyugati ügynöknek és bűnözőnek bélyegezték, személyes adataikat a titkosszolgálat segítségével szivárogtatták ki. Volt, akit azzal vádoltak, hogy megölte egy barátját - aki egyébként öngyilkos lett. Hol is láttunk ugyanilyet?

A kormányközeli lapokban és politikusi nyilatkozatokban pedig van sorosozás is bőven, a kormányellenes tüntetések mögött általában őt látják, és sokszor megjelenik az a vád is, hogy destabilizálni akarja Szerbiát. Ott viszont Soros inkább az amerikai befolyás szimbóluma, és mindez ott nem a kormány politikájának kifejezett központi eleme.

„Nem zaklatják az alapítványt, bár a közelmúltban is megjelentek durva cikkek a szerbiai sajtóban. Azok nem Soros Györgyöt támadták, hanem azzal foglalkoztak, mekkora amerikai segítséget kapnak a szerbiai civil szervezetek. Vannak olyan körök, amelyek napirenden tartanák az ügyet, de úgy tűnik, a kormány egyelőre nem partner ebben” - mondta a szerbiai Open Soicety volt vezetője, Sonja Licht tavaly a hvg-nek.

Be kell tartania a játékszabályokat

Hogy Vučić közben mégis Alexender Sorossal fényképezkedik, és még iroda is nyílhat Belgrádban, annak magyarázata az ország helyzete. Az EU-n belülről lázadó Magyarországgal szemben Szerbia pont, hogy befelé törekszik az EU-ba, az ilyen országokon pedig sokkal inkább számon kérik a nyugati politikai kultúra legalább felszíni betartását. (Szerbia 2025-re lehet az EU tagja, aminek még számos buktatója lehet - el kellene ismerniük Koszovó függetlenségét, és lehet, hogy Horvátország sem fog olyan egyszerűen belemenni.) Vučić pedig el is játssza, amit a Nyugat kér tőle.

Ennek leglátványosabb jele az volt, hogy miközben 2015 szeptemberében Orbán Viktor kerítést húzott fel a határra, Vučić nyilvánosan menekülteket ölelgetett. 

Miközben a szerb belső viszonyok egyre autokratikusabbak, Vučić a Nyugat szemében a balkáni stabilitás megtestesítőjének látszik, és gesztusokat is tesz, például a civil szervezetekkel szemben.

Közben a Nyugat és Ororszország között egyensúlyozni is próbál, és nemcsak azért, mert Oroszország a pravoszláv testvérország. Miközben gazdaságilag az EU lényegesen fontosabb partnere Szerbiának, a fegyvereket például Moszkvából vásárolják. Az elnök decemberben Moszkvába utazott, majd azt mondta, az orosz-szerb viszony az EU-csatlakozás után sem fog megváltozni.