Az EU felvillantja a fegyvert, amivel a keleti illiberális államokat szankcionálnák

Részletes cikkben számolt be arról a Reuters, hogy az Európai Unió hamarosan új "pénzügyi fegyvert" vethet be a keleti tagállamokban erősödő illiberális nacionalizmussal szemben, mely Brüsszel szerint a demokrácia alapjait támadja. Pár nappal korábban hasonló javaslatokat szellőztetett meg a Financial Times is

A Reuters úgy értesült brüsszeli forrásokból, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság jövő szerdán fogja benyújtani a 2021-től érvényes költségvetés részeként azokat a javaslatokat, melyek a jogállamiság betartásához kötnék az uniós finanszírozásokat. A hírügynökség jelentése szerint a javaslatot Németország és Franciaország is támogatja. 

A hírügynökség egyik forrása úgy fogalmazott, hogy vannak európai vezetők, akik más típusú értékekkel flörtölnek (mint amire az EU épül), és ezek nagyobb fenyegetést jelentenek Európába, mint a brexit. A cikk külön kiemeli, hogy természetesen Magyarországról és Lengyelországról van szó. 

A következő EU-s költségvetés részletes kidolgozása még hátravan, és egész biztosan nagyon komoly viták fogják kísérni. A javaslat szerint ugyanakkor vissza lehet majd tartani uniós forrásokat országoktól, melyek nem tartják tiszteletben a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, például aláássák a bíróságok függetlenségét. 

A Bizottság abban bízik, hogy számos eszköz a rendelkezésükre áll majd, hogy a háborgók szárnyát szegjék a jövőben. A lapnak nyilatkozó források szerint Juncker az elnökségéből hátralévő 18 hónapban szeretné betömni a nyugati és keleti tagállamok közötti törést.

A lap által idézett EU-tisztviselők arra számítanak, hogy Lengyelország már a jövő hónapban visszavehet annyit a bíróságok átalakításának tervéből, hogy a Bizottságnak végül nem kell végigvinnie a szavazati joguk felfüggesztéséről szóló eljárást. Szerintük az új költségvetési ciklusban lehetségessé váló anyagi büntetés is elrettentő hatású lesz ehhez. 

Szintén segíthet enyhíteni a feszültségeket, hogy az EU is keményebb fellépésre készül az illegális bevándorlókkal szemben. Egyik tisztviselő úgy fogalmazott, hogy azon fognak most keményen dolgozni, hogy a keleti tagállamok beleilleszkedjenek a rendszerbe, egyrészt répával, másrészt bottal, ahogy a régi mondás tartja. 

A Bizottság egyik próbatétele éppen Orbán Viktor lesz. Az EU-s tisztviselők arról beszéltek, hogy egyes esetekben a jogi szankciók hatására fordult már elő, hogy a magyar miniszterelnök visszatáncolt. Arra is számítanak, hogy egyes kötelezettségszegési eljárásokban el fogják marasztalni Magyarországot, ilyen lehet például a civil szervezetek külföldi támogatását megsarcoló, még el sem fogadott Stop Soros-törvény esete, ez ugyanis a szabad tőkeáramlás elvét sérti. 

Az Európai Parlament ugyanakkor nem elégedett az eddigi lépésekkel, vannak, akik szerint érdemibb lépésekre lenne szükség, hogy ne lehessen az EU-s forrásokat Orbán-közeli üzleti köröknek juttatni. 

A lapnak nyilatkozott Jávor Benedek magyar EP-képviselő is, aki szerint a Bizottság túl enyhe Magyarországgal szemben, és amiatt a fékek miatt, melyek akadályozzák, hogy a Bizottság a nemzeti politika terében fellépjen, az egész rendszer mesterségesen bénult. Szerinte a problémát az okozza, hogy az EU-ba történő belépéshez az egyes országoknak erős demokratikus intézményekről kell tanúbizonyságot tenniük, de a már benn lévő tagokkal szemben kisebb a szigorúság. 

A Bizottság tisztviselői szerint a Nagy-Britannia kiválása után az EU ötödik legnagyobb tagjává váló Lengyelország lehet a tesztje annak, hogy az EU mit tud kezdeni az intoleráns vezetőkkel. Ugyanakkor a lengyel kormánypárt egyelőre jóval készségesebbnek mutatkozik az együttműködésre: új miniszterelnököt is neveztek ki, aki hamar párbeszédre lépett a brüsszeli hivatalokkal. 

Az EU hivatalnokai arra számítanak, hogy Varsó már a jövő hónapban ejtheti az igazságügyi reform egyes részeit, és ez kezdeti kompromisszumnak megteszi majd Brüsszel számára. Állítólag egyes keleti tagállamok is lobbiztak Varsónál, hogy ne élezzék tovább a feszültséget Brüsszellel, mert az az egész régió finanszírozására visszahathat. 

Az EU-ban egyre inkább szövetségesek nélkül maradó Magyarország esetéről éppen csütörtökön írtunk hosszabban, amikor kiderült, hogy Magyarország megvétózta az EU-Afrika csúcs megállapodását, és ezt óriási felháborodás kísérte.