Van a köztévén egy Szemtől szembe című műsor. A cím alapján az a poros megoldást juthatna az ember eszébe, hogy ez egy vitaműsor olyan vendégekkel, akik az adott témáról mást gondolnak. De a köztévé nem megy bele abba az olcsó megoldásba, hogy a műsorvezető bedobja a gumicsontot középre, aztán hátradől, a néző pedig úgy bámulja az egymás torkának ugró vendégeket, mintha kutyaviadalt látna. 

Hétfőn éppen a menekültekről volt szó a műsorban, a két meghívott vendég Földi László „titkosszolgálati szakértő” és ifjabb Lomnici Zoltán „alkotmányjogász” volt. Majdnem lemaradtam erről, de a hirado.hu felrakta ma reggel vezető anyagba, vagyis a köztévé szerint is jól sikerült a beszélgetés. 

Rögtön az elején kiderült, hogy itt a szakértelem nem megoszt, hanem egységbe kovácsol.

Földi László: Azt gondolom, súlyosabb lett a helyzet.

Műsorvezető: Lomnici úr?

Lomnici Zoltán: Valóban így van.

A műsor 20 perces, minden pillanatát megtöltötték tartalommal, minden percre jutott valami meghökkentő részlet arról, mi is történik valójában a világban, a kulisszák mögött, ahová egy átlagnéző nem láthat be. Nem a szellemileg rest nézőkhöz beszélnek, az ember egy pillanatra nem figyel vagy elrágódik a hallottakon, és már nem is tudja, hogyan jutottunk el a következő pillanatban oda, hogy külföldről finanszírozott civilek, úgynevezett ngo-k hajtják a tömegeket az EU irányába. 

A két szakértő tökéletesen egészítette ki egymást, gyorsan felvették az alapállást, az EU és persze az ENSZ is „a szabad beáramlását akarja engedi az embereknek”.

A műsorvezető, aki egész végig motorja és nem féke volt a beszélgetésnek, végre feltette a mindenkit annyira érdeklő kérdést:

„Ha ennyire rossz Európának és Európa mindemellett migrációpárti, vagy többségében migrációpárti, akkor kinél milyen formában realizálódik ennek a profitja?”

Jobb helyen nem is hangozhatott volna el a felvetés, mert a vendégek egészen pontosan tudták rá a választ. Földi például több profitot is lát megjelenni, ami olyan spirált indít be, hogy Európának vége. 

1. „Az ideérkező direktben nem kapja meg a támogatást, de van már például egy iparág, ami ellátja szállással, étellel, nyelvtanulást és egy mondjuk úgy egyéb szolgáltatást nyújt felé, és ezeket a szolgáltatókat finanszírozza az állam”. 
2. Földi szerint most jön a következő boom, amikor kiderül majd, hogy még Németország gazdasága sem bírja ezt, mert a befektetés nem térül meg, „hiszen ahogy hallottuk Lomnici úrtól, ez egy feneketlen zsák, hiszen nem termeli vissza magát, nem állnak munkába, nem fizetnek adót”. 
3. És a lejtőn nincs megállás: „Vagyis elfogy a pénz, igen ám, de megjelentek már azok a nemzetközi pénzintézetek, nem európaiak főként, akik azt mondják, hogy mi majd finanszírozzuk a továbbiakat, vegyenek fel hitelt az államok, ez ugye a Soros-féle rendszer igazi logikája, hogy jussunk el odáig, hogy Európa ne tudja önmaga fenntartani ezt az egész helyzetet”. 
4. De ennél is lehet még rosszabb a helyzet, mert jön az újabb igen ám. „Lehet ugyanis tudni, hogy megint olyan hitelkonstrukció lesz, mint emlékszünk a 2008-as ingatlanboomra, amikor nem volt fedezet, itt sem lesz, hiszen nem termelődik vissza, és lesznek, akik ezt előre tudják, és shortolni fognak, és újra nagyon sokat keresnek”.  

Őrület, hogy ezt például már előre lehet tudni, sőt, el is hangzik a magyar köztévé stúdiójában, mégis rohan a vesztébe Európa. Somorjai Balázs műsorvezető is érzi, hogy micsoda felelősség ez. 

„Nade ebben a folyamatban van egy blokk, amit csak be kell kapcsolni, ebből a blokkból több is van, államoknak hívják. (Csend szállja meg a stúdiót, a műsorvezető széttárt karral értetlenkedik.) Miért asszisztál ehhez a folyamathoz egy állam, ha valóban ez volna a végkövetkezmény?”

A kontinensért aggódó riporter (és a nézők) számára Földinek nincsenek jó hírei:

„Amit most mondok, az egy operatív megközelítés lesz, a tényeket persze lehet mögötte keresni.”

Földi szerint az Európa végét elhozó folyamat nem 2015-ben indult, hanem már évtizedekkel korábban. Eltűntek a hagyományok, „ma már aki kereszténynek vallja magát Nyugat-Európában, az szégyenkezve teszi vagy meg sem meri mondani. Elindult egy nagyon komoly agymosás, generációk nőttek fel, akiknek természetesek azok a folymatok, amik kelet-eruópai gondolkodóknak azért nem.” Itt jött el az a pont, hogy hála istennek nálunk volt kommunizmus, mert a Nyugat azért ilyen hülye, mert náluk nem volt.

„Nem vagyunk okosabbak, csak más a neveltetésünk, a hátterünk, a kultúránk, az elmúlt hét évtizedünk, amelyben igenis megtanultunk odafigyelni a kihívásokra és képesek vagyunk elővenni a józan eszünket, ami Nyugat-Európában tömeg szinten kezd eltűnni.”

A nézők számára fájdalmas felismerés, hogy alig van idő feldolgozni Földi egyik rossz hírét, máris jön egy még rosszabb. 

„A nyugat-európai politikusok jelentős része hazaáruló. Nem arról van szó, hogy buta emberek vagy ne látnák, amit mi itt hárman össze tudunk rakni. Pontosan tudják, de érdekeltek abban, hogy így legyen. Tönkreteszik az országaikat, olyan élethelyzetet termetenek szerte Európában amelyek minismálisan akár fegyveres konfliktusokhoz vezetnek. Ezt én polgárháborúban látom megvalósulni sajnos, de amikor az emberek rájönnek majd arra, hogy ezen választással sem lehet segíteni, akkor bizony fegyver után nyúlnak, hogy megvédjék a saját szűk érdekviszony rendszereiket, családjaikat a városaikat.”

A riporter minderre annyit reagált, hogy ifjabb Lomnicihez fordult:

„Nagy kemény kifejezést használt Földi úr, hogy hazaáruló, nem tudom, hogy országonként változik-e a definiciója ennek?”

És Lomnici példásan viszi tovább a gondolatot. 

„A magyar büntetőtörvényvkönyvben szereplő definició régimódi. Engem is rendszeresen kérdeznek, hogy ha egy Európai Parlamenti képviselő visszatérően a saját hazája ellen szavaz, voskol, úszít, nem hazaáruló-e? Erkölcsi értelemben mindenképpen, a jogi terminológiák meg azt hiszem, hogy szándékosan hiányoznak.”

Egy külön műsort érdemelne, hogy a kétszer kétharmad miért nem határozza meg újszerűen és egészen pontosan, mi is a hazaárulás, de talán ennek is eljön még az ideje. 

És akkor eljutottunk a műsor csúcspontjára.

Földi László: „Miért is kell a háború? A történet arról szól, hogy háborút gerjeszt a nyugati félteke, elsősorban az Egyesült Államok, mi meg követjük, mert NATO-tagok vagyunk. Miért is kell a háború? Miért is kell olyan helyzetet teremteni, akár a Közel-Keleten, hogy az emberek menekülni kényszerüljenek? 

Földi szerint azért indult a háború, mert az oroszok helyett Amerika akart Szíria mögött állni. Aztán azzal érvelt, hogy az arabok és afrikaiak igénylik, hogy alávetettségben éljenek: 

„Amikor gyakorlatilag a demokráciáról beszélünk, akkor is mindenki világosan tudja, az arab világban és az afrikai világban nem lehet a nyugati típusú demokráciát értelmezni. Nemhogy bevezetni nem lehet, értelmezni nem lehet. Az emberek azt értik, ha van királyuk, elnökük, diktátoruk, hívjuk bárminek, és megmondja, hogy nekik mi a jó és mit kell tenniük. 

Mi ezt felrúgjuk, menekülésre kényszerítjük az embereket, és utána megpróbáljuk megoldalni azzal, hogy Európa befogadja. Ezek a háborúk nemcsak gazdasági érdekek mentén törtek ki, hanem azért is, hogy menekülthullám legyen.” 

És Földi nem lenne Földi, ha nem árulná el, hogy lesz még ennél is rosszabb. Mert éppen most Iránt kóstolgatja Amerika, „már tömegek tolonganak az iráni-török határon”, mert készülnek arra, hogy menekülniük kell és jönnek ide. „Európa innentől kezdve már csak visszaszámolhat, hogy mikor lesz vége”.

Lomnici ezután megint olyan szellemi légtornát mutatott be, amit ámulva néz az ember, és alig tud követni. 

Azt dobta be, hogy Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője most tárgyalt az algériai külügyminiszterrel, kereskedelmi és másodlagosan terrorellens kérdésekről. Ami fényesen bizonyítja, hogy nincs egy szilárd, elkötelezett bevándorláspolitika az unióban, hiszen Algéria GDP-je 2009 óta stagnál. „Nyilvánvalóan olyan államokkal, amelyek ennyire instabilak gazdaságilag, politikailag és nincs stabil vezetésük ezeknek az államoknak, nem fognak tudni olyan megállapodásokat kötni sem az unió, sem egyes tagállamaik, amelyek végső soron a migrációt meg tudnák állítani.” 

Érdekes gondolatmenet, hiszen áprilisban járt Budapesten az algériai igazságügyminiszter, akivel Trócsányi László a terrorizmus és a bevándorlás megfékezéséről is tárgyalt.

Tavaly decemberben Balogh Csaba külügyi államtitkárt fogadta szinte minden algériai vezető, meg is állapították, hogy sikerpályán vannak a magyar-algériai kapcsolatok. Ezt Szijjártó Péter alapozta meg tavalyi algériai látogatásával, ahol azt mondta, hogy gazdasági és biztonsági érdek is az együttműködés erősítése Algériával. 

Akkora hatással volt az egész beszélgetés a műsorvezetőre volt, hogy az utolsó kérdését négyszer hallgattam meg, de nem értem. 

„A maradék egy percben hadd legyen egy titkosszolgálati vonatkozású kérdésem. Ha kvázi legálissá tennék a migrációt, akkor az embercsempészek jelentős bevételekből eshetnének el. Ugyanúgy, ahogy a migrációs hullám megjelenésekor mondjuk így átképezték magukat cigarettacsmpészből embercsempésszé, úgy hozhatja-e magával a folyamat azt, hogy más, illegális cikkek csempészése felerősödik?”

Földi sem erre válaszolt, de ez őt nem zavarja. Szerinte senkit nem szabad beengedni, „jelen pillanatban nem tudunk védekezni, ugye most már családok robbantják fel magukat, Európát megtámadták”.