Donald Trump szerda reggel Jens Soltenberggel, a NATO főtitkárával reggelizett, és amikor a kamerák is vették az étkezés elejét, akkor kifakadt Németország ellen.

Nem sokkal a reggeli után kezdődött a NATO-csúcs, ami így különösen rossz hangulatban indult, bár az előzetes várakozások sem voltak valami fényesek, ahogy ezt előzetesünkben írtuk.

Trump a szerdai reggelin többek között ezt mondta Stoltenbergnek:

"Németország teljesen az oroszok irányítása alatt van. (...) Az energiájuk 60-70 százalékát Oroszországtól kapják majd egy új vezetéken keresztül, és azt mondja nekem, hogy ez normális, de én meg azt gondolom, hogy nem az. (...) Szerintem ez nagyon rosszat tesz a NATO-nak, ennek nem szabadna megtörténnie, és erről beszélnünk kell a németekkel. Ráadásul a németek alig többet, mint a GDP 1 százalékát költik a hadseregükre, miközben mi több mint 4-et. (...) Szerintem nagyon szomorú, hogy Németország ekkora olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal. Azt mondják, hogy nekünk kellene megvédeni Európát Oroszországtól, miközben a németek sok - sok milliárd dollárt fizetnek ki az oroszoknak évente."

Régóta éles az áramlatos vita

Trump az Északi Áramlat 2 gázvezetéket szidta, ami közvetlenül vinne az eddigieknél is több gázt az orosz mezőkről a tenger alatt Németországba. Ha a vezeték elkészülne, akkor az oroszok képesek lennének a teljes EU-ba menő gázexportjukat Németországon keresztül intézni, és az ukrajnai tranzitútvonalat akár le is lehetne kapcsolni. Ez nagyon komoly stratégiai pozíciót adna Németországnak, ami atomerőművei leállítása miatt egyébként is egyre több gázra szorul a következő években.

Az Északi Áramlat 2 vezetéket építő projektcégben számos európai óriásvállalat is benne van, a Gazprom és a németek mellett osztrák, francia és olasz cégek is érdekeltek. Az USA már hozott egy olyan szankciós törvényt, ami alapján az építkezésben részt vevő összes céget büntetni lehet, többek között kitilthatják őket az amerikai piacról, és nem üzletelhetnének amerikai bankokkal sem. Az EU ez ellen hevesen tiltakozott. 

Ugyanakkor az EU-n belül is nagy viták vannak a vezetékről, a legélesebben Lengyelország ellenzi a megépítését. Több ország is lobbizik, hogy az Európai Bizottság állítsa le az építkezést, azonban ezt nem lenne egyszerű jogilag alátámasztani: a vezeték ugyanis nem uniós területen halad majd, így Brüsszelből nem lehet úgy leállítani az építkezést, mint történt ez a Déli Áramlat esetében.

A vezeték építését szorgalmazók azt mondják, hogy az amerikai kormánynak nem az orosz térnyeréssel van baja, hanem Trump az amerikai LNG-gáznak lobbizik, annak akar európai piacot teremteni csupán.

Angela Merkel a csúcsra érkezve visszautasította, hogy Németországot az oroszok irányítanák, azt mondta, hogy "szeretném felhívni a figyelmet, hogy én megtapasztaltam a szovjet megszállást Németország egy részében, személyesen. Jó, hogy most független vagyunk." Majd felsorolta, hogy milyen sok katonával és egyéb felszereléssel járul hozzá Németország a NATO misszióihoz, illetve közölte, hogy folyamatosan emelik a hadseregre szánt pénzt.

Rászállt a németekre

Az Északi Áramlatról szóló vita évek óta tart az USA és Németország között, de a szerdai reggelin Trump kirohanása nem csak önmagában érdekes, hanem úgy is, hogy az amerikai elnök hetek óta élesen támadja Angela Merkel kancellárt és a kormányát.

Amikor kitört (az azóta megoldódott) német kormányválság a menekülteket visszafordítani kívánó CSU követelései miatt, akkor Trump azonnal beavatkozott, és a Twitteren ezt írta:

"Németország népe a vezetői ellen fordul, ahogy a bevándorlás ügye megrengeti az amúgy is gyenge berlini koalíciót. A bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt Németországban. Hatalmas hiba volt emberek millióit Európára szabadítani, ezek erőszakosan és durván megváltoztatták az ottani kultúrát!"

A német kormány válaszul statisztikai adatokat mutatott aról, hogy a bűncselekmények száma nemhogy nem növekszik, hanem évek óta csökken, és éppen 2017-ben rekord alacsony volt. Trump a Twitteren szólt vissza, hogy a német hatóságok eltitkolják a valós adatokat.

Aztán néhány nappal később egy észak-dakotai naggyűlésen Trump bejelentette, hogy büntetővámot vet ki az európai autókra, és csak német márkákat említett meg:

"Szeretjük az Európai Unió országait. De az Európai Unió, teljesen egyértelműen, azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat. És hát gondolhatjátok, hogy ezt nem hagyhatjuk. Ide küldik a Mercedesüket, a BMW-ket, hozzák be a portékájukat, és amikor mi is visszük a miénket, akkor azt mondják, hogy köszönjük, nem kérjük. Üzenem tehát a szabad piac ottani híveinek, hogy ez nem szabad piac, hanem egy hülye piac."

Az új amerikai berlini követ pedig már több alkalommal tett diplomatáktól szokatlanul éles kirohanást a német kormány politikájával szemben.

Trump német-ellenes politikájának lehetséges okairól ebben a cikkben írtunk részletesen, felvetve, hogy nem csupán a politikai viták és személyes ellenszenv rontották el a két ország viszonyát, hanem az is számíthat, hogy az USA talán tudatosan igyekszik gyengíteni Németországot, mielőtt túlságosan megerősödne.

Kemény üzengetéssel kezdődött a csúcs

Trump ezzel a Twitter üzenettel indult Brüsszelbe:

"NATO-csúcs. Az USA sokkal többet költ minden más országnál arra, hogy megvédje őket. Ez méltatlan az amerikai adófizetőkkel szemben. Ráadásul 151 milliárd dollárt vesztünk az EU-val a kereskedelmen. Hatalmas vámokat fizettetnek velünk."

Mire Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke visszaírt neki:

"Kedves Donald Trump! Az USA-nak sosem volt és sosem lesz jobb szövetségese az EU-nál. Sokkal többet költünk katonai védelemre mint Oroszország, és legalább annyit, mint Kína. Remélem, nem gondolod, hogy ezzel nem a közös biztonságunkba fektetünk be, és ezt nem lehet ugyanilyen magabiztosan állítani az oroszok és a kínaiak védelmi kiadásairól :-)"

Tusk és Trump Twitter-veszekedésén túl egy csomó volt és jelenlegi diplomata és vezető írt levelet, szólalt fel, nyilatkozott arról, hogy nagyon remélik, hogy Trump nem rontja el a NATO-csúcsot azzal, hogy az egészet csak védelmi pénz követelésére használja. 

És különösen sokan szólaltak meg amiatt, hogy Trump a csúcs után Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. Arra intik az USA elnökét, hogy ne egyezzen meg világpolitikai ügyekben vele, a szövetségesek jóváhagyása nélkül. A demokratákhoz húzó amerikai sajtóban az terjed ugyanis, hogy Trump az érdekszférák felosztásáról alkudhat meg Putyinnal: átengedheti neki Ukrajnát, vagy éppen megígérheti az amerikai csapatok kivonását Európából.