Tarthatatlan a helyzet a Moria nevű menekülttáborban, az Égei tengeren fekvő Leszbosz szigetén. Hetek óta kongatják a vészharangot a civil szervezetek, mert bár eddig is a világ egyik legszörnyűbb menekülttáborának tartották a túlzsúfolt helyet, most már szó szerint kibírhatatlan a helyzet. A 3100 fős befogadóközpontban 8500 ember zsúfolódott össze, olyan körülmények között, melyek azoknak is traumát okozhatnak, akik súlyosabb mentális sérülés nélkül vészelték át a háborút és a hosszú utat Leszbosz szigetéig.

A Guardian és a BBC is úgy írja le Moriát, mint egy olyan helyet, ahol senkinek sem lenne szabad hosszabb (vagy rövidebb) ideig tartózkodnia. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság kedden kiadott jelentése drámainak írja le a helyzetet: a táborban rettenetesek a körülmények, a menekültek pedig csak várnak és várnak, és semmilyen információt nem kapnak arról, milyen jövő vár rájuk. 

A megkísérelt öngyilkosságok száma kiemelkedően magas, a tábor lakóinak 30 százaléka próbált végezni magával, és 60 százalékuk gondolt már rá, hogy ez lenne az egyetlen kiút jelenlegi helyzetükből. 

A jelentés egy iraki férfit idéz, aki többször is próbálkozott, ő azt mondta, csak a gyerekei miatt örül, hogy egyszer sem sikerült megölnie magát.
A Moriába menekültek többsége Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik, általában a háború és a tálibok miatt vállalkoztak a nehéz útra, és már eleve traumatizált állapotban érkeznek a táborba, ahol ahelyett, hogy segítséget kapnának, még súlyosabb mentális állapotba kerülnek. 

A bizottság Mytilene-ben, Leszbosz fővárosában működtet egy központot, ahol pszichológusok és pszichiáterek segítik a menekülteket, de a befogadóközpontok lakóinak csupán töredéke jut kezeléshez. Az áldatlan körülmények tovább nehezítik a menedékkérők dolgát: 83 emberre jut egy zuhanyzó, egyetlen vécén 72 ember osztozik. A szennyvízelvezetés lassan megoldhatatlan, a szennyvíz sokszor már a matracok mellett folyik, ahol a gyerekek alszanak. A lakók reggel négykor kelnek, hogy sorba álljanak az élelemért és a vízért, amit nyolckor kezdenek szétosztani. A túlzsúfoltság miatt mindenre rengeteget kell várni, az orvosi és a jogi szolgálat is túlterhelt. Gyakran hónapokat, sőt, akár egy évet is vár egy menedékkérő arra, hogy egyáltalán beadhassa kérelmét. A tábor dolgozói már többször felmondtak az elviselhetetlen körülmények miatt. A verekedések és a lázadások mindennapossá váltak, a nők kiszolgáltatott helyzetben vannak. 

A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy mindennek nem kéne így lennie, a helyzet megoldható lenne, csak nem látszik rá akarat. Az Európai Unió szerintük nem igyekszik megoldani a menekültek elosztásának kérdését, Görögország pedig nem jól használja fel a rendelkezésére bocsátott pénzt, melyet a probléma megoldására kaptak. A bizottság finoman fogalmaz: kedden írtuk meg, hogy 

az OLAF, az EU csalás elleni hivatala vizsgálja, hogy miért a görög miniszter ismerőseinél landoltak a menekülttáborokra adott uniós pénzek.

A Moria tábor miatt 19 civil szervezet közös nyilatkozatot adott közre, ebben azt írják, szégyen, hogy európai földön megtörténhet, hogy embereknek ilyen horrorisztikus körülmények között kell élniük. Itt is kiemelik, hogy a személyzet inkább vállalja a munkanélküliséget a nehéz gazdasági helyzetben lévő országban, mint a lehetetlen munkakörülményeket.  

Dr Alessandro Barberio, a tábor klinikai szakpszichiátere nyílt levelet tett közzé az Orvosok Határok Nélkül oldalán, ebben arról ír, tapasztalt szakembernek számít, aki sokat látott már, de amit Leszboszon tapasztalt, az őt is elképesztette. Barberio szerint megdöbbentően sok menekült szenved súlyos mentális problémáktól, azok többsége, akikkel találkozott, pszichotikus tüneteket mutatott és öngyilkos gondolataik voltak. Kiemeli, hogy a Morián élő menekültek harmada gyerek, akiknek a fejlődését súlyosan befolyásolják az embertelen körülmények. Az orvos Leszboszt egy elmaradott, 20. századi európai elmegyógyintézethez hasonlította.

A menekülteket elsőként fogadó görög szigetek befogadóközpontjaiban összesen 6 ezer hely van, jelenleg 17 ezren élnek benne. A migrációs ügyekért felelős miniszter, Dimitris Vitsas többször is nyilvánosan kijelentette, hogy szeptemberre tehermentesítik a táborokat, de ezidáig semmi sem történt. Hétfőn végül a görög kormány megtette az első lépéseket, 444 lakót áthelyeztek más táborokba, és a tervek szerint 1000 másikat még a hét végéig átköltöztetnek. Vitsas kedden arról beszélt a rádióban, Számosz és Kiosz szigeteit is hamarosan tehermentesítik. Az intézkedéseket üdvözölte, de nagyon megkésettnek tartja Jana Frey, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság görögországi igazgatója. Vitsas azt is elmondta, novemberig 6-7 ezer embert helyeznek még át Görögországban, de hangsúlyozta, az Európai Unió többi országának is szerepet kéne vállalnia a menekültek elosztásában.

Az sem segít a táborlakók helyzetén és jövőjén, hogy Európában felerősödtek a bevándorlásellenes hangok, köszönhetően többek közt az olasz belügyminiszternek, a szélsőjobboldali Matteo Salvininek és Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak.

Hétfőn az olasz kormány elfogadta Salvini javaslatát, mely szerint a jövőben sokkal kevesebb menekültet fogadnak be. A kormányrendelet szerint, melyet még az olasz parlamentnek is el kell fogadnia, ezután kétszer olyan hosszú ideig lehet feltartóztatni a regisztrációs központokban a menedékkérőket, mint eddig, ellátásukra sokkal kevesebb pénzt költenek. Azokat, akiknek elfogadják a kérelmét, de később bűncselekményt követnek el, vagy más okból a hatóságok veszélyesnek ítélik, kiutasíthatók az országból. Salvini azokat is büntetné, akik menedéket kapnak, de később ellátogatnak hazájukba - őket egyszerűen vakációzóknak nevezte.

Kedden Franciaország nem engedte, hogy Marseille-ben kikössön az 58 menekültet szállító Aquarius mentőhajó, így végül Máltán szállhatnak partra, ahonnan azonnal továbbszállítják őket négy európai uniós országba: Franciaország, Németország, Spanyolország és Portugália fogadja be őket.

Bár a balkáni útvonal lezárása óta drasztikusan csökkent a menedékkérők száma, azok, akik háború, népirtás, kínzás vagy éhezés miatt menekülnek, továbbra is minden kockázatot vállalnak, hogy eljussanak Európába. Kockázat pedig van rendesen, az elmúlt években sokkal veszélyesebbek ezek az utak, és sokkal több halálos áldozatot követelnek: az ENSZ szeptember 3-án közreadott jelentése szerint most többen halnak meg Európa felé tartva, mint a menekültválság csúcsán 2015-ben.