Nagy Imre a legkevésbé megosztó, Horthy népszerűsége növekszik

Miközben a politikában éles harc dúl a huszadik századi történelmi figurák értékeléséről, az átlagpolgár fejében viszonylag békésen megférnek az ellentétes oldalon számon tartott személyiségek. 

A 444.hu számára most szeptemberben készült 1200 fős reprezentatív Medián-felmérés szerint a legkevesebb probléma a közutálatnak örvendő sztálinista vezér, Rákosi megítélésével van: ahogy saját korában nevezte a köznyelv, a „Borzast” pártállástól függetlenül csak az emberek mintegy tizede értékeli kedvezően. 

Horthy értékelése is a negatív tartományba esik, de ő sokkal megosztóbb. A leginkább a Jobbik hívei fogadják el, közülük minden második tartja a szerepét pozitívnak, miközben a fideszeseknek csak alig több mint a harmada, a baloldali ellenzék szavazóinak kevesebb mint az ötöde pártolja a történészek által is nagyon vitatott kormányzót. Ugyanakkor épp az ő megítélésében következett be az elmúlt évtizedben a legnagyobb elmozdulás. A Medián mostani közvélemény-kutatása ugyanis megismételte egy 2005-ös felmérés kérdéseit, és kiderült, hogy Horthyra ma 9 százalékpontnyival többen gondolnak pozitívan, mint akkor – igaz, a negatív értékelés is gyarapodott 3 százalékponttal, tehát a kormányzó körül polarizálódtak a vélemények. (Orbán Viktor álláspontja is elmozdult Horthy megítélésében az elmúlt években a pozitív tartomány felé.)

Fotó: Medián

Hasonló folyamat következett be Nagy Imre esetében, aki a közelmúltban újra viták középpontjába került. (Egy jobbikos képviselő moszkovita gazembernek nevezte a Parlamentben, itt Orbán ugyan megvédte a volt miniszterelnököt, de a  kormány eltávolítja Nagy szobrát a Parlamenthez közeli Vértanúk teréről, a helyén ismét felállítják az ott 1936 és 1945 szeptembere közt álló Nemzeti vértanúk emlékművét). Nagy Imre 2005 óta mind a pozitív, mind a negatív értékelés erősödött (miközben jelentősen csökkent a válaszolni nem tudók aránya). A sok vita, és újabban támadás ellenére az 56-os forradalom kiemelkedő alakja a legnépszerűbb a kutatás fókuszába állított öt huszadik századi politikus közül (60 százalék szerint pozitív figura). 

Az viszont talán különösnek tetszhet, hogy a Nagy Imre halálos ítéletéért elsősorban felelős Kádár János csaknem ugyanannyi pozitív „szavazatot” kap (55 százalék) a mai közönségtől, mint a mártír miniszterelnök. Ennél is meghökkentőbb, hogy nem kevesen (37 százalék) vannak olyanok, akik mindkettőjükről elsősorban jót gondolnak, és ezek aránya még a Fidesz-szavazók körében is eléri az egyharmadot. A jelek szerint a jobbikosok 36, a baloldali ellenzék szavazóinak 49 százaléka képes kezelni ezt a kognitív disszonanciát.

Fotó: Medián

Az 1956-os forradalom a magyar történelem dicsőséges fejezeteinek sorában nem foglal el kimagasló helyet a mai közgondolkodásban: az emberek kicsit kevesebb, mint fele emeli ki (bár most többen, mint 13 évvel ezelőtt). Abszolút többsége az ezeréves államalapításnak, 1848-nak és 1990-nek, a rendszerváltásnak van. És bármennyire is nagy az ország EU-tagságának támogatottsága, maga a 2004-es csatlakozás nem számít a kiemelkedően pozitív események közé, ugyanúgy mint ahogy az 1867-es kiegyezés sem.

Fotó: Medián

A negatív töltetű események megítélését áttekintve feltűnő, hogy mennyire kimagasló többség tartja számon nemzeti tragédiaként Trianont, és különösen figyelemre méltó, hogy ebben a vonatkozásban következett be a legnagyobb változás a 2005-ös Medián-felmérés óta. Ma 19 százalékponttal többen vannak, akik Trianont emelik ki, amely így az első helyre ugrott, megelőzve a korábban a gyászos listát vezető 1944-es tragédiát. Az utóbbiról most 12 százalékponttal kevesebben emlékeztek meg a kérdőíves interjúk során, mint 13 évvel ezelőtt, és így Mohács és az aradi tizenhármak gyásznapja is több említést kapott, mint a Holokauszt. Az 1956-os forradalom leverése és Nagy Imre kivégzése még hátrébb került, ezeket csak körülbelül minden negyedik megkérdezett sorolta a legemlékezetesebb sötét történelmi események közé.

Fotó: Medián