Vasárnap tartják a brazil elnökválasztás második fordulóját, és a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, hogy az 1964-85 között uralkodó katonai diktatúra óta először szélsőjobboldali elnöke lehet az országnak. Fernando Haddad, a baloldali Munkáspárt jelöltje ugyan csökkentette hátrányát Jair Bolsonaró szélsőjobboldali jelölttel szemben, de a közvélemény-kutatások szerint így is 8-10 százalékpontos hátrányban van. Az Ibope felmérése szerint Bolsonaro 54:46, a Datafolha felmérése szerint 55:45 arányban vezet.

Haddad esélyeit nagyban növelhette volna, ha az első fordulóban a szavazatok 12 százalékát megszerző Ciro Gomes mögé állt volna. Az észak-keleti Ceará állam középbalos kormányzója viszont nem biztosította támogatásáról. Gomes maga pályázott "a" baloldali jelölt szerepére, de az elítélt, ezért a választástól is eltiltott exelnök, Lula Haddadot jelölte ki maga helyett első számú jelöltnek.

Gomes támogatása talán elég lett volna a fordításhoz, így viszont nagyon úgy tűnik, hogy Bolsonaro nyerhet. Annak ellenére is, hogy a Lula bukásához vezető korrupcióellenes nyomozást vezető ex-főügyész, Rodrigo Janot végül Haddadot biztosította támogatásáról, elvéve így Bolsonarótól azt az érvet, miszerint ő az egyetlen korrupcióellenes jelölt a választáson. Janot szerint Bolsonaro megválasztása a demokráciát fenyegetné. "Szabadság, egyenlőség, testvériség - mindig és minden áron!" - írta, (Via The Guardian)