Mindenki összevethette már Orbán Viktor néhány száz ezer forint megtakarításról szóló vagyonnyilatkozatát a miniszterelnök magánrepülős életvitelével (és Mészáros Lőrinccel). Aki néz tévét, internetet vagy utcai plakátot, az tudja, hogy közérdekű tájékoztatás címén a magyar állam szándékosan hazudik a polgárainak az őket körülvevő világról. De azért arra szerintem senki sem számított, hogy a hazájukból menekülő emberek távoltartására politikai programot építő

kormány embercsempésznek áll, és útlevéllel nem rendelkező elítélt bűnözőt juttat Magyarország területére, a törvények szándékos kijátszásával.

Pedig nagyon úgy néz ki, hogy ez történt. Csütörtökön este már az albán rendőrség is megerősítette, hogy a tiranai magyar nagykövetség egyik diplomáciai rendszámú autójával szállították Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőt Magyarország felé.

Gruevszki 2016-ig, tíz éven át kormányzott a hazájában, és közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök fontos szövetségese lett. Orbán sikerrel importálta Macedóniából (is) a Stop-Soros gondolatot, a magyar kormány környékén sündörgő befektetők pedig Gruevszki helyi jobboldali pártjával kedves médiabirodalmat kezdtek kiépíteni az országban.

A macedón miniszterelnök pár éve egy megfigyelési botrányba bukott bele, kiderült, hogy tízezreket hallgattak le az országban. Gruevszki távozása után korrupciós ügyek miatt indult ellene eljárás, jogerősen eddig egy luxusautó törvénytelen beszerzése miatt ítélték el. Itt pont egy lehallgatott beszélgetés lett ellene a perdöntő bizonyíték, amiben Gruevszki lényegében elismeri, hogy állami pénzen magának vásároltat autót, amit el akar titkolni a nyilvánosság elől. A visszaélésért jogerősen - több fellebbezési kör után - két évre kellett volna börtönbe mennie a politikusnak. Nem vonult be, inkább Magyarországon kért menedéket.

Még most sem lehet egész pontosan tudni, hogy Gruevszki hogyan jutott ki Macedóniából, és került Magyarországra, különösen hogy útlevelét a helyi hatóságok már korábban bevonták. A személyi igazolvány balkáni országok között elég lehet, a Schengeni-övezetbe jutáshoz már útlevél kellhet.

Az viszont biztos, hogy a magyar állam különböző vezetői simán belehazudtak a polgáraik szemébe, illetve kijátszották saját törvényeiket a volt macedón miniszterelnök kedvéért.

Ahogy a menekültekkel is foglalkozó Helsinki Bizottság csütörtökön összefoglalta, a magyar kormány az elmúlt években több körben is szigorította a menekültekre vonatkozó eljárásokat, méghozzá kifejezetten azért, hogy semmiképp se kelljen külföldieket befogadnunk.

Ezeknek a szigorításoknak része volt, hogy csak a tranzitzónában lehetett menekültkérelmet beadni, illetve, hogy a dél felől érkező kérelmezőket automatikusan elutasították, mondván, hogy Szerbia (stb.) biztonságos ország.

Ehhez képest a kormány szerdán maga ismerte el, hogy Gruevszki Budapesten adta be a menekültkérelmét, és miután Macedóniából indult el, csak délről érkezhetett.

Ez két összefüggő dolgot is megmutat a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről:

• Egyrészt, Magyarországon nincs különösebb jelentősége annak, hogy mit mondanak a törvények, azok bármikor megsérthetőek, kijátszhatóak, ha a hatalom pillanatnyi érdeke úgy kívánja.
  
• Másrészt ennél kicsit pontosabban: Magyarországon nincsen törvény előtti egyenlőség, mert az ország vezetőinek, és az ő barátaiknak, üzletfeleiknek nem kell betartaniuk azokat a szabályokat, amik mindenki másra vonatkoznak.
  

A Gruevszki-ügyben az is kiderült (jó, nem először), hogy a magyar állam vezetői szemrebbenés nélkül hazudnak bele a polgárok és nemzetközi partnerek szemébe.

Belehazudik például Szijjártó Péter külügyminiszter, amikor arról beszél, hogy Gruevszki kérelme "nem politikai, hanem jogi kérdés", miközben a kormány saját közleményében ír arról, hogy a hatóságok Gruevszki 10 éves miniszterelnökségére való tekintettel engedélyezték, hogy a tranzitzóna helyett Budapesten adja be a menekültkérelmét, ez pedig teljesen egyértelműen politikai és nem jogi kategória. De persze politikai döntés az is, hogy valakit érvényes útlevél nélkül beengednek az országba, és az is, hogy a magyar követség diplomáciai rendszámú autójával furikázzák.

Ebben az értelemben hazudott, vagy legalább is félrevezette a nyilvánosságot Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy

„a magyar kormány nem segítette Gruevszkit abban, hogy elhagyja Macedóniát”

hiszen hihi-haha, csuriban volt a kezem, mert nem is Macedóniából, csak Albániából vitte Gruevszkit a magyar követségi autó.

Abban is van valami elgondolkoztató, hogy nem egy sokmilliárdos ügy, például a letelepedési kötvénybiznisz vagy nagyhatalmi játszma, mondjuk a paksi erőmű miatt vállalja be a hazudozást és a törvények kijátszását a magyar állam vezetése, hanem azért, hogy egy kétmilliós balkáni ország korrupcióért elítélt volt miniszterelnökének ne legyen kényelmetlensége.

Magyari Péter szerdán írta meg, hogy Orbán Viktornak a világ színe előtt kell most a Kreml és a NATO között választania ebben az ügyben. Ez elmúlt napok mutatványai, a hazudozástól a fogolyszöktetésig, garantálják, hogy tényleg az egész világon senki se gondolhassa komolyan, hogy ebben a menekültügyi eljárásban egyébként szakmai és nem politikai döntés születik.

Az amerikaiak egyébként már szóltak is, hogy szerintük Gruevszkinek vissza kellene mennie Macedóniába letöltenie a büntetését, bár nem használtak borzasztóan erős szavakat. Egyes magyarázatok szerint a nyugati szövetségeknek nem jön annyira rosszul, hogy a térség számára sordöntő, Macedón névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítási szavazása előtt az oroszok legfontosabb bizalmi embere távozik az országból.