Robert Mueller kiszagolhatott valamit

Paul Manafort szeptemberi vádalkuja után hosszú hetekig alig-alig szóltak a hírek Robert Mueller különleges ügyész nyomozásáról, melynek legfőbb kérdése, hogy egyeztetett-e Donald Trump kampánystábja az oroszokkal arról, miként kéne befolyásolni az amerikai választásokat Trump érdekében, és ha igen, mit tudott erről maga az elnök. Az év végéhez közeledve hirtelen nagyon felpörögtek az események:

  • Muellerék hétfőn bejelentették, hogy felmondják a vádalkut Manaforttal;
  • másnap a Guardian arról írt, hogy forrásaik szerint Manafort 2016 márciusában, mielőtt ingyen (!) elvállalta volna Trump kampányának vezetését, Ecuador londoni nagykövetségén találkozott Julian Assange-zsal.
  • Azzal az Assange-zsal, aki aztán az amerikai választási kampány kulcspillanataira időzítve kiszivárogtatta a dokumentumokat, amiket az amerikai titkosszolgálatok egybehangzó véleménye szerint az orosz katonai hírszerzésnek dolgozó hekkerek loptak el a Demokrata Párt feltört szervereiről.

A Guardian értesüléseit Manafort és Assange is tagadták, az utóbbi még egymillió dolláros fogadást is ajánlott, és a Guardian illetékes szerkesztőjének a fejét követelte arra az esetre, ha a lap értesülései hamisnak bizonyulnának. Vannak arra utaló jelek, hogy ez ügyben hamarosan tisztábban láthatunk: az Axios szerint az, hogy az ecuadori kormány a múlt héten leváltotta londoni nagykövetét, aki Assange támogatója volt, majd eltiltotta Assange ügyvédeit attól, hogy találkozzanak ügyfelükkel, arra utalhat, hogy legalábbis fontolgathatják Assange kiadását. Márpedig Assange attól függetlenül is kulcsfigurája a nyomozásnak, hogy a Guardian értesülései pontosak-e, vagy sem. Mert még ha Manaforttal nem is egyeztetett, a vizsgálatról eddig kiszivárgott részletek alapján arra Muellernek lehet bizonyítéka, hogy Trump kampányának egy másik kulcsfigurája, Roger Stone egyeztetett vele a szivárogtatások előtt, a szivárogtatásokról. Vagyis Mueller biztosan meghallgatná, ha lenne rá lehetősége.

Az Axios szerint több más jel is arra utal, hogy a következő hetekben még jobban felgyorsulhatnak az események:

  • A kémkedéssel vádolt Maria Butina az NBC News szerint vádalkuról egyeztet a hatóságokkal.
  • Az első világháború lezárásának ünnepe, a veteránok napja környékén Mueller stábja pihenés helyett keményen dolgozott, Trump egykori bizalmas intézője, a hatóságokkal vádalkut kötő Michael Cohen pedig aznap Washingtonba utazott.
  • Az ABC News értesülései szerint csak augusztus óta 14 titkos vádiratot nyújtottak be Washingtonban. Ez szokatlanul nagy szám, ráadásul egybeesik azzal az időszakkal, amikor Mueller és stábja eltűnt a nyilvánosság elől.
  • És a legfontosabb: Donald Trump a múlt héten végre megküldte írásbeli válaszait Muellernek.

Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert az Axios értesülései szerint Mueller és stábja november közepén elhalasztott egy meghallgatást, aminek a témája Manafort együttműködésének hiánya lett volna. Ez pedig arra utal, hogy Muellerék szándékosan hallgattak és halogattak, nem akarták elriasztani Trumpot attól, hogy végre válaszoljon a kérdéseikre.

Most, hogy megkapták a válaszokat, amiket így most összevethet a már meglévő információival, Muellerék ráborították az asztalt Manafortra, aki állításuk szerint többszöri figyelmeztetésük ellenére sem volt velük őszinte. Hogy mi lehetett Manafort terve, azt nehéz kibogozni. Harry Litman egykori szövetségi ügyész, igazságügyi államtitkár-helyettes a New York Timesban próbálta megfejteni a nehezen érthető történetet. Három lehetséges forgatókönyvet vázolt:

1. Manafort ígéretet kapott az elnöki kegyelemre

Ezt a lehetőséget a Manafort elleni eljárás kezdete óta lebegtetik, de Litman szerint nem túl valószínű. Ez ugyanis azt feltételezné, hogy Manafort vagy ügyvédei valamilyen formában kapcsolatban voltak Trump stábjával. Ha pedig Trump stábja biztosította őket az elnöki kegyelemről, azt a bíróság szinte biztosan a tanú és az igazságszolgáltatás befolyásolásának ítélhetné. És mert az elnöki kegyelmet csak az elnök garantálhatja, így Trump ellen is megindulhatna az alkotmányos vádeljárás, és ez esetben még az sem zárható ki, hogy még a republikánus többségű szenátus is elítélné. Az elnöki kegyelem ráadásul csak már meghozott ítéletekre vonatkozhat, a még folyamatban levő, vagy a mostani történések folyományaként meginduló eljárásokban hozott ítéletektől nem védené Manafortot.

A New York Times értesülései szerint Manafort ügyvédei valóban kapcsolatban voltak Trump ügyvédeivel, akiket tájékoztattak is védencük és Muellerék beszélgetéseiről. Ez a lap szerint amúgy még nem feltétlenül törvénytelen, de nagyon is szokatlan. Az egyeztetések tényét Trump egyik ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester is megerősítette.

2. A börtön legalább biztonságos

Egyesek szerint Manafort, aki elég hosszú ideje kavar gyanús orosz figurákkal, az életéért retteg, írja Litman. Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy Manafort nagyobb biztonságban érezné magát a börtönben, mint szabadon. Viszont ha ez a motivációja, akkor az nem világos, hogy szeptemberben miért kötött vádalkut büntetése enyhítése reményében.

3. Manafort elszámolta magát

Litman szerint Manafortot egész életében nagy szerencsejátékosnak tartották, de talán most nagyon rosszul játszott a lapjaival. Vagyis szeptemberben, a bíróság ítélete előtt berezelt, bedobta a lapjait, majd megpróbálta kihazudni magát a helyzetből.

Akárhogy is, Litman szerint most, hogy Muellerék felmondták a vádalkut, a bíróságon tényekkel kell igazolniuk, hogy szerintük Manafort miben hazudott. Ez pedig gigantikus fejlemény:azt talán magyarázni sem kell, mit jelentene, ha Muellerék nyilvános bírósági beadványban részleteznék Manafort hazugságait és az állításait cáfoló bizonyítékokat.De még ha Muellerék az iratok zárt kezelését is kérik, ez egyfajta biztosíték arra az esetre, ha Trump új, átmeneti igazságügyi minisztere, az oroszügyi vizsgálatot korábban nyíltan bíráló, a nyomozás lezárására jogosult Matt Whitaker felmentené Muellert és beszüntetné a vizsgálatot. A bíróságon már benyújtott iratok felett ugyanis már nem az amerikai igazságügyi minisztérium, hanem maga a bíróság rendelkezik, amely ez esetben akár úgy is dönthet, hogy feloldja ezek zárolását. Márpedig az Axios szerint korábbi vádiratai és beadványai alapján Mueller mindig tájékozottabbnak bizonyult és sokkal részletesebbek voltak az ismeretei annál, amit feltételeztek róla.