Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.
Csütörtökön publikálta az európai országok egészségügyi kiadásait összevető statisztikáit az európai statisztikai hivatal, az Eurostat. Ezek szerint 2016-ban Magyarországon fejenként 853,5 euró volt az éves egészségügyi ráfordítás. Ennél még a szomszédos Szlovákiában is 25 százalékkal többet költöttek, ott ugyanez az arányszám 1061 euró/fő/év.
Régiós versenytársaink közül Csehországban 1193 eurót költöttek fejenként az egészségügy fenntartására, Szlovéniában pedig már majdnem kétszer annyit, 1657 eurót.
Svédországban, aminek az állapotáért a kormányközeli médiában folyamatos az aggódás, az egészségügyi kiadások mértéke 5126,1 euró volt fejenként, Németországban 4252,9 euró.
Magyarországnál még a Szovjetuniótól csak 1991-ben függetlenedett balti államokban, Litvániában és Észtországban is többet költenek, előbbiben 899,4, az utóbbiban 1071,7 euró volt 2016-ban az egy főre jutó költés. Egyedül Lettországban maradtak el az egészségügyi kiadások a magyarországitól. A térségben Lengyelországban és Romániában költenek kevesebbet Magyarországnál - az utóbbiban csupán évi 432 eurót, alig valamivel több, mint a tizedét annak, amennyit Ausztriában, ahol egy főre 2016-ban 4220,8 eurós költés jutott.
GDP-arányos kiadások tekintetében már jobb a helyzet - már amennyiben jobbnak nevezhetjük azt, hogy az alacsonyabb egy főre vetített GDP miatt arányaiban többet költ egészségügyre a magyar állam, például Szlovákiánál. A teljes nemzeti össztermék arányában az Eurostat adatai alapján Magyarország 2016-ban 7,4 százalékot költött egészségügyre, míg Szlovákia és Csehország csak GDP-je 7,1 százalékát fordította erre. Lengyelország, Lettország és Románia GDP-arányosan is kevesebbet költ Magyarországnál egészségügyre.