„Azokban az esetekben, amikor kiderült, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkezők vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat állt fenn, az engedélyeket felülvizsgáltuk és vissza is vontuk”

Ezt Kontrát Károly belügyi államtitkár mondta a parlamentben  Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére idén október elején.

Vadai több olyan személy ügyét is felvetette, akikről a 444 és a Direkt36 közös nyomozásai állapították meg, hogy letelepedési kötvényhez jutottak Magyarországon. Köztük voltak:

• Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének családtagjai;

• Dimitrij Boriszovics Pavlov orosz üzletember, akit összefüggésbe hoztak a dél-moszkvai szervezett bűnözéssel; 

• Pavel Eduardovich Melnikov orosz üzletember, aki a finn rendőrség és elhárítás nagyszabású akciójának célkeresztjébe került, miután ő és cégei éveken át vásároltak fel szigeteket és más ingatlanokat Finnország délnyugati részén, stratégiai fontosságú tengeri útvonalak közelében;

• Atiya Khoury, a szír diktátor pénzembere, aki azután kapta meg a magyar letelepedési engedélyét, hogy az Egyesült Államok szankciós listájára került, mivel az amerikaiak szerint többek közt emberi jogi jogsértések miatt terheli felelősség.

Bár az államtitkár ezekkel a konkrét személyekkel kapcsolatban kapott kérdést, úgy tűnik, hogy amikor visszavont kötvényekről beszélt, akkor mégsem rájuk gondolt.

Míg Kontrát válaszából semmi konkrétum nem derült ki, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a Direkt36 kérésére kiadta a visszavonások statisztika adatait. Ezek szerint a kötvényprogram közel húszezer résztvevője közül mindössze 16 személy (5 befektető és 11 családtag) letelepedési engedélyét vonták vissza utólag, az alábbi időpontokban:

Mivel egyetlen szíriai állampolgár sem szerepel a listán, feltételezhető, hogy a szíriai diktátor pénzemberének és családtagjainak továbbra is vannak magyar papírjai. A BMH már korábban is jelezte, hogy nem tervezi ezek felülvizsgálatát. 

A Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta által megnevezett orosz kötvényesek esetében azonban úgy tűnt, várható vizsgálat. Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szeptember 17-i zárt ülése után a bizottság ellenzéki tagjai utaltak rá, hogy felülvizsgálhatják az orosz kémfőnök családjának magyar letelepedési engedélyét. A BMH által küldött adatokból viszont látszik, hogy azóta egyetlen orosz kötvényes letelepedési engedélyét sem vonták vissza.

Korábban egy orosz befektetőtől és öt családtagtól is elvették a magyar papírokat, de az általunk megnevezett orosz kötvényesekről sem a kormány, sem a nemzetbiztonsági bizottság tagjai nem jelezték, hogy már korábban visszavonták volna a letelepedési engedélyüket.

A 2013 és 2017 között működő letelepedési kötvényprogramban 250-300 ezer euróért vásárolhattak letelepedési kötvényt EU-n kívüli állampolgárok, amelyért cserébe a befektetők és közvetlen családtagjaik is magyar letelepedési engedélyt kaphattak. Összesen 19,838 külföldi élt ezzel a lehetőséggel, és a magyar hatóságok szerint mindegyikük szigorú biztonsági ellenőrzésen esett át (igaz, volt olyan átvilágítás, amely csak négy munkanapig tartott).

A törvény emellett felhatalmazta a BMH-t, hogy bizonyos esetekben utólag felülvizsgálja és visszavonja a korábban kiadott engedélyeket. Ilyen eset például, ha a jelentkező korábban hamis adatokat szolgáltatott, ha kiutasítják az országból, vagy ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”.

A BMH a közérdekű adatigénylésünkre azt közölte, hogy csak a visszavonásokról vannak statisztikai adatai. Arról, hogy hány felülvizsgálatot és milyen nemzetiségű kötvényesekkel szemben végeztek el, a hivatal nem rendelkezik nyilvántartással.

A letelepedési kötvényprogramot Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A kötvények forgalmazására a Rogán-féle gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Köztük olyat, amelynek működésében Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek vettek részt. 

A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint miközben a kötvényeket árusító cégek milliárdokat nyertek, a magyar állam 30 milliárd forintot bukott a programon.

A cikket készítő szerkesztőségek működéséhez nagyon fontos az olvasók támogatása. A 444-et itt, a Direkt36-ot pedig itt tudod támogatni.