Atomminiszter: Aki Paks 2-t sürgeti, az a biztonságot kockáztatja

  • Süli János a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter nem hagyta, hogy az építkezés kezdetét vagy végét firtató kérdések könnyelmű ígéretekre ragadtassák pénteki sajtótájékoztatóján.
  • Úgyhogy nem ígért semmit. 
  • Elődje, Lázár János, öt évvel ezelőtt azt ígérte, hogy 2023-ra már üzemelhet az első új blokk. 

Pénteken Süli János tárca nélküli miniszter közölte, hogy nem tudja, hogy mikorra lesznek készen a új paksi atomerőművi blokkok tervei. Annyit mondott, hogy ha egyszer készen lesznek, akkor onnan számolva 92 hónap (több mint hét és fél év) múlva lehet készen az első blokk, de ez a lehető legfeszesebb, elméletileg még lehetséges forgatókönyv.

Ha abból indulunk ki, hogy a paksi bővítésről szóló szerződések 5 évvel ezelőtti aláírása óta még az új erőmű tervei sem készültek el, akkor talán nem túlzott óvatosság azt gondolni, hogy nem az elméletben létező leggyorsabb tempóban épül majd meg az erőmű, ha egyszer tényleg nekiállnak. Vagyis az engedély majdani benyújtásával számolható 7,5 fél év simán lehet 10 vagy 15 év is. 

Ember tervez

Az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) vezetői két hete azt mondták, hogy nem kaptak arról jelzést, hogy a terveket már idén megkapják, és elkezdhetik a 15 hónapos engedélyezési vizsgálatukat. Süli sem ígérte most, hogy ezeket még idén beadják. 

A vizsgálat ráadásul a 15 hónapnál hosszabb is lehet, ha az OAH-nál hiánypótlást kérnek. Ha kérnek - és ez egy 300 000 oldalas terv esetében elég reálisnak tűnik - akkor minden hónap csúszás hozzáadódik a Süli által említett 92 hónaphoz.

Süli János arról beszélt, hogy olyan tervet akar majd a Paks 2 Zrt. leadni a hatóságnak, ami biztosan megfelel a követelményeknek, mert a soha be nem fejeződő, vagy éppen félbehagyott építkezés a legdrágább a világon, és a biztonságos kivitelezés a legfontosabb szempont. 

Ezzel valószínűleg utalt arra is, hogy az oroszoktól rendelt VVER-1200-as atomerőmű EU-kompatibilis változata még nincs teljesen megtervezve. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy a magyar kormány nem teljesíti az oroszok igényét az építkezés mihamarábbi elkezdésére. A Roszatom vezetése tavaly több nyilatkozatban is sürgette a munkát, 2019 októberében akarták volna elkezdeni az alapozást. Ehhez képest ha ma beadta volna a Paks 2 Zrt. az engedélyezéshez a terveket, és az OAH minden oldalát egyből hibátlannak látná, 2020. második fele előtt akkor sem kezdődhetne meg az építkezés. A helyzet azonban az, hogy a terveket minden jel szerint idén még visszatartja a Paks 2 Zrt, ahol a jelek szerint nem engedik át az Oroszországból érkező hiányos dokumentációt. (Az építtető az állami Paks 2 Zrt., ez a cég intézi az magyarországi engedélyeztetéseket, nem pedig a kivitelező, az orosz állami Roszatom.) 

Varga Mihály hamarosan Moszkvába megy haladékot intézni

Süli János arról is beszélt, hogy a magyar és az orosz kormány már tárgyal az építkezés mellé kötött államközi hitel feltételeinek átírásáról. A most hatályos változat szerint 2026. március 15-én kellene elkezdeni törleszteni az óriási orosz hitelt. 

Süli tájékoztatása szerint Varga Mihály pénzügyminiszter hamarosan Moszkvába utazik, hogy a halasztásról megállapodjon, és csak akkor kelljen elkezdeni törleszteni, ha már tényleg készen van legalább az egyik új blokk.Eddig 10 darab paksi számla keletkezett az előkészítő munkák során. Ezeket az orosz állam kifizette a Roszatomnak, nem hivatalos információink szerint a pénz nem is járt Magyarországon. A magyar államnak ráért volna 2026-tól kifizetnie ezt a pénzt az orosz államnak, de nem várt a kormány, hanem már el is küldte a pénzt Moszkvába, így egyelőre senki se tartozik senkinek.

A magyar kormány azért fizet azonnal, mert így nem kamatozik a hitel. Az ugyanis a helyzet, hogy most jóval olcsóbban lehet euróhitelt szerezni, mint amekkora kamatot az oroszok felszámolnának 2026-tól a hatályos szerződés alapján. Ez jelzi azt is, hogy nem feltétlenül volt magyar szempontból teljesen átgondolt a paksi építkezés finanszírozására kötött államközi hitel 2014 januárjában. 

Van időnk átgondolni

Arra a kérdésre, hogy az építkezéshez szükséges kiegészítő építkezések (irodaházak, melósok szállása, kantinok, stb.) is csúszik-e, Süli azt mondta, hogy minden megépül, de most lesz idő mindegyik építkezést még alaposabban átgondolni. 

Azt mondta, hogy a kalocsai új Duna híd biztosan elkészül majd, és az azért is lesz hasznos, mert akkor a kalocsai laktanyában el lehet helyezni 3500 építőmunkást, akik a hídon járhatnak munkába, ha az építkezés tényleg elkezdődik egyszer. 

Eddig egyetlen komolyabb épületre, egy irodaházra írt ki közbeszerzést a Paks 2 Zrt, de a pályázatot érvénytelenítették, mert a legolcsóbb ajánlat is közel háromszorosa volt a kiírásban remélt árnál. Információink szerint hamarosan új pályázatot írnak majd ki, és a Paks 2-nél abban bíznak, hogy ezúttal még olcsóbb ajánlat is érkezhet. Azt azonban nem biztos, hogy ennek érdekében ezúttal nyílt pályázatot írnak-e ki, vagy marad a tárgyalás forma.

Süli egy munkásokat kiszolgáló étterem és a hozzá tartozó konyha építését is kilátásba helyezte a közeljövőre vonatkozóan, illetve emlékeztetett, hogy Paks úthálózatának felújítása és bővítése is továbbra is napirenden van. 

Túl olcsó az áram, de túl drága is lehet

Süli abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót pénteken, hogy az OECD atomenergetikai ügynöksége megjelentetett egy tanulmányt arról, hogy atomerőművekre továbbra is szükség van, és ezek jól kiegészítik egymást a megújulókkal.

William D. Magwood , az OECD ügynökségének főigazgatója ugyanis arra emlékeztetett, hogy nagyon olcsó most az áram, néha annyira olcsó, hogy a fogyasztónak fizetnek (negatív ár), és ezért piaci alapon nem lehet kitermelni a szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket. 

Süli viszont arról beszélt, hogy felmehet az áram ára, és ha külföldről veszünk áramot, akkor "a kitettség a lakosság olcsó ellátását bármikor megingathatja", és ezért is "elkerülhetetlen a paksi beruházás". Tavaly a magyarországi áram 31 százaléka érkezett külföldről, és Süli szerint ez veszélyes, mert az import aránya egyre magasabb.

Süli János (középen) és az William Magwood (balra) sajtótájékoztatója.Fotó: Magyari Péter / 444

Abban Magwood és Süli egyetértettek, hogy a megújulók és az atomerőművek jól kiegészítik egymást. Süli kifejezetten naperőművekről beszélt, ami annak fényében nem csoda, hogy a mostani magyarországi szabályozás lényegében nem engedi új szélerőművek építését, míg a naperőművek komoly állami hátszelet kapnak. Lelkesen épít naperőművet több kormányközeli beruházó is, például az MVM, a Mol és Orbán Viktor török barátja, Adnan Polat is.