Trump bedobta a lapjait az atompókerben, nem akar háborúzni Iránnal

Nem akar háborúba kezdeni Iránnal, közölte a New York Times kormányzati forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök ügyvivő védelmi miniszterével, Patrick Shanahannel. A lap forrásai szerint Trump ezt a Fehér Ház műveleti szobájában, az iráni konfliktust az elmúlt két hétben fenyegetésekkel élező főtanácsadója és külügyminisztere, John Bolton és Mike Pompeo füle hallatára közölte Shanahannel, miután tájékoztatták a fegyveres megoldás lehetőségeiről.

"Hát, ez gyorsan eszkalálódott", írtam egy napja a kibontakozóban levő amerikai-iráni konfliktusról azután, hogy

  • John Bolton május harmadikán saját állítása szerint "hiteles" hírszerzési értesüléseket kapott egy "küszöbön álló" iráni fenyegetésről;
  • ezt a fenyegetést olyan súlyúnak értékelte, hogy be is jelentette a USS Abraham Lincoln repülőhordozó vezette flottaharcsoport és egy bombázó harccsoport térségbe vezénylését;
  • majd haditerveket rendelt a hadseregtől, melyek között van olyan is, amelyik 120 ezer katona bevetésével számol.
Az amerikai haditengerészet tűzoltóosztaga a USS Abraham Lincoln fedélzetén rohan szolgálati helyére a vadászbombázók indításakor.Fotó: LEILA GORCHEV / AFP POOL / AFP

Azóta kiderült, hogy a hírszerzési információk légi felderítésen, illetve az iráni Forradalmi Gárda és iraki síita csoportok elfogott kommunikációján alapulnak. A felvételeket nem hozták nyilvánosságra, a Times forrásainak leírása szerint az látható rajtuk, hogy a Forradalmi Gárda katonái rakétákat telepítenek rohamcsónakokra.

Egyrészt a Forradalmi Gárda az iráni haderő önálló fegyverneme saját haditengerészettel, amelyik síita fegyveres csoportok sorát tartja fenn Irakban. Ezekkel rendszeresen kommunikál is. A Szíriában és Irakban az ISIS ellen harcoló koalíció brit parancsokhelyettese ez alapján nem is értékelte rendkívülinek az információt. Másrészt viszont a hétvégén a szaúdi hatóságok szerint két szaúdi tanker és egy norvég hajó is szabotázs áldozata lett. Bár bizonyítékok erre még nincsenek, Iránt sejtik a támadások mögött. Ez, azzal együtt, hogy Irán a múlt héten bejelentette, hogy a maga részéről nem kívánja betartani az amerikaiak által egy éve már egyoldalúan felmondott atomalku egyes rendelkezéseit, már okot adhat aggodalomra. Az amerikai külügyminisztérium haza is rendelte Irakból a nem létfontosságú alkalmazottait. Az Egyesült Államok európai szövetségeseit azonban ennyi láthatóan nem győzte meg, a Times értesülései szerint pedig még az amerikai hadseregben is fölöslegesnek érzik az eszkalációt.

Donald Trump se csinált sose titkot belőle, hogy legszívesebben minden katonáját kivonná a térségből, a szíriai csapatkivonást például hirtelen és váratlanul, szövetségesei és hadvezetése ellenére jelentette be. Szerdai döntésével hű maradt magához.

Trump ugyan egy szerdai tweetjében azt állította, hogy "nincs semmiféle belharc", csupán vita van, amiben ő "határozott és végső döntést hoz, "ilyen egyszerű a folyamat", ez a határozott és végső döntés nehéz helyzetbe hozta saját kormányát, amely most kétségbeesetten próbál diplomáciai csatornákat nyitni Irán felé. Irán egyelőre hűvösen reagált, külügyminiszterük "elfogadhatatlannak" nevezte az eszkalációt és visszautasította a párbeszédet. Az atomalku kidolgozásában résztvevő amerikai diplomaták szerint a párbeszédet a megfelelő csatornák hiányát túl az is nehezíti, hogy az amerikai külügyminiszter mereven ragaszkodik minden amerikai követelés teljesítéséhez."Ahhoz, hogy a diplomácia újra a stratégiánk része legyen, nem elég jelezni a tárgyalási hajlandóságot és megtalálni a megfelelő csatornákat. Arra is készen kell állni, hogy reálisan beszéljünk" - mondta erről William J. Burns, aki Obama elnöksége idején a külügy államtitkár-helyetteseként a titkos tárgyalásokat vezette Iránnal.

Párbeszédre pedig nem csupán a jelenlegi feszültség oldása miatt volna szükség. Irán a múlt heti bejelentése alapján újraindítja az urándúsítást. Bár a Trump által felmondott atomalku részeként az addig felhalmozott dúsítotturán-készleteik 97 százalékát kivitték az országból, csak kapacitás kérdése, hogy mennyi időbe telne nekik újra felhalmozni egy bombára való, megfelelő szinten dúsított uránt. Az amerikai külügy tisztviselői azt határozták meg vörös vonalként, ha Irán annyira felpörgeti centrifugáit, hogy egy éven belül tudjon előállítani egy bombára való, megfelelően dúsított uránt. Azt viszont már nem tisztázták, hogy mi lesz, ha ez megtörténik.

Trump és kormánya eddigi lépései miatt a lehetőségek egyre korlátozottabbak. Lehetne szigorítani a szankciópolitikát, de az Egyesült Államok az elmúlt hetekben a végletekig fokozta a nyomást annak érdekében, hogy senki se vásároljon olajat Irántól. Ezt már nehéz fokozni. Az éppen történtek után pedig a katonai csapással fenyegetőzés is vesztett a hitelességéből.