Az orosz titkosszolgálatok korábbi ismereteinkkel szemben nem csupán néhány, a választás szempontjából döntő tagállam, hanem mind az ötven amerikai tagállam választási rendszereibe megpróbáltak behatolni a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt, írja a New York Times. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának kétpárti jelentése (.pdf) szerint tehát az oroszok beavatkozása a választási kampányba sokkal nagyobb léptékű volt, mint azt korábban elismerték. A jelentés legaggasztóbb megállapítása szerint ezt a tényt nem elhallgatni próbálták a hatóságok, hanem nem is volt tudomásuk róla a történtek idején. Az orosz behatolási kísérletek sem a szövetségi, sem a tagállami hatóságoknak nem tűntek fel.

A jelentés értelmezését nagyban nehezíti, hogy az amerikai titkosszolgálatok kérésére nagy részét kifeketítették. Kitakarták még a 2020-as választásokra megfogalmazott legfőbb ajánlásaik egy részét is.

Ki van takarva a beavatkozás több fontos részlete is, de még így is kiolvasható belőle pár érdekes, új információ is. Például az, hogy Oroszország 2016-ban választási megfigyelőket akart küldeni az amerikai szavazókörökbe - ahogy az USA is szokott megfigyelőket küldeni az oroszországi választásokra. Ez azonban komoly aggodalmakat keltett az amerikai illetékesekben, mert addigra már tudták, hogy az amúgy az internetre nem csatlakoztatott szavazógépeket legkönnyebben úgy lehet befolyásolni, ha azokhoz fizikailag is hozzáférhetnek - például a szavazókörökbe belépni jogosult „választási megfigyelőik” révén.

A jelentés - egy több kötetes jelentéssorozat első darabja - egy nappal Robert S. Mueller III. különleges ügyész meghallgatása után jelent meg. Mueller meghallgatásának témája majd' két éven át tartó nyomozása volt, de az azokról szóló részek nem tartalmaztak újdonságot a már megismerhető jelentéséhez képest. Az orosz beavatkozással kapcsolatban azonban kérdésre válaszolva Mueller megjegyezte, hogy az még most is folyamatban van. „Miközben itt ülünk is”, az oroszok újra beavatkozást készítenek elő, mondta.

A jelentés szerint az oroszok „példátlan aktivitást” mutattak a tagállami választási rendszerek felderítésében, sérülékenységeket keresve azok biztonsági megoldásaiban. Bár a jelentés szerint arra nincs bizonyíték, hogy végül egyes szavazógépekkel is machináltak volna, de jellemzésük szerint az illinois-i választási rendszeren belül „helyzetbe hozták magukat” ahhoz, hogy „töröljék vagy megváltoztassák a szavazók adatait”.

Mueller szerdán amúgy arra figyelmeztetett, hogy az oroszok munkáját már más országok is tanulmányozzák, és azok is "képességeket fejlesztenek, hogy megismételhessék, amit az oroszok csináltak".

Mindezt ugyan egy kétpárti jelentés állítja, a pártpolitika nagyban akadályozza a védekezést az ilyen beavatkozások ellen. Donald Trump ugyanis az orosz beavatkozás emlegetését legitimációja megkérdőjelezéseként értékeli, így a téma nem nagyon kerül elő a kormányzat legmagasabb szintjein. Márpedig legfelsőbb kormányzati támogatás hiányában nehéz szabályozást alkotni. A demokraták ugyan beterjesztettek egy javaslatot a választási rendszer biztonságának növelése érdekében, de Mitch McConnell, a szenátus többségi, republikánus frakciójának vezetője a hírszerzési bizottság jelentésének megjelenésével csaknem egy időben kezdeményezte, hogy egyáltalán ne tárgyalják a törvényt, amely az eddiginél sokkal nagyobb szerepet adna a szövetségi hatóságoknak a választások lebonyolításában, bár az hagyományosan tagállami hatáskörnek számít.

McConnell szerint a demokrata törvényjavaslat "pártpolitikai jellegű", amit "olyanok írtak, akik két éven át hájpoltak egy összeesküvés-elméletet Trump elnökről és az oroszokról, és akik figyelmen kívül hagyják, hogy a kormány mi mindent tett az Obama-kormányzat ezen a területen tapasztalható hanyagságának kijavítására". Utóbbi megjegyzése arra utalhat, hogy a törvényhozás 380 millió dollárt különített el a tagállami választási rendszerek biztonságának megerősítésére. Az előbbiben arra utalhat, hogy Robert S. Mueller vizsgálata csupán azt tudta minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy Oroszország felajánlotta a segítségét, amit Trump kampánystábja lelkesen fogadott. Azt viszont már nem, hogy az oroszok és Trump stábja konkrétan megállapodott volna a beavatkozás részleteiben. Az, hogy nincs bizonyíték összeesküvésre, ezt jelenti.

A demokrata törvényjavaslat, amit a demokrata többségű képviselőház már elfogadott, további dollárszázmilliókkal támogatná a tagállamokat választási elektronikai rendszereik fejlesztésében, emellett kötelezővé tenné, hogy ne csak elektronikusan, hanem papíron is rögzítsék a szavazatokat, hogy csupán az adatbázisok törlésével ne lehessen befolyásolni a választás kimenetét. „Ez nem demokrata vagy republikánus, liberális, mérsékelt vagy konzervatív ügy, hanem hazafias, nemzetbiztonsági kérdés. Az amerikai demokrácia fedhetetlensége a tét, amiért annyi ősünk áldozta életét" - válaszolta McConnell bírálatára Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője.

A Times összefoglalója szerint amúgy munka még bőven volna:

• vannak államok, például New Jersey, ahol nincs elég pénz a szavazógépek fejlesztésére;
• több államban továbbra is nagyon sérülékeny a szavazók nyilvántartása, márpedig annak manipulálásával rengeteg embert foszthatnak meg választójogától.

Hogy pontosan mely államok választói nyilvántartása sérülékeny, azt biztonsági okokból kitakarták a jelentésben.