Bár az interneten terjedő cukibbnál cukibb videók miatt sokan talán még szurkolnak is a mosómedvék globális leterjedésének, de az ökológusokat már évtizedek óta aggasztja, hogy az eredeti élőhelyükön kívül Európában és mesének köszönhetően már Japánban is megállíthatatlanul nő a számuk. Nemrég pedig a Nature magazinban is megjelent egy tanulmány, ami szerint a klímaváltozást kihasználva 2050-re még több olyan terület lesz, amit a mosómedvék elfoglalhatnak. Ez pedig nagyon rossz hír az ottani élővilágnak, mert ezek az állatok a tojásoktól a kisebb madaraikig és hüllőkig szinte mindent megesznek. 

A kutatók azért pont a mosómedvéket választották a modellezéshez, mert az Észak-Amerikában őshonos állatok mára már a Karib-szigeteken, Európában és Japánban, de az 1990-es évek elején már Iránban és Azerbajdzsánban is megjelentek. Így nagyon sok példa van arra, hogy nagyon különböző környezeti adottságú területekhez is tökéletesen képesek alkalmazkodni.

Mivel a mosómedvéket először 1934-ben telepítették be Németországba, sokáig terjedt az a legenda, hogy személyesen Hermann Göring birodalmi marsall felelős a megjelenésükért, de valójában szőrmekereskedők vitték be őket. Kevesebb mint 100 év alatt úgy elszaporodtak, hogy mára már komoly természeti károkat okoznak, egyes helyekről szinte teljesen eltűntek az énekes madarak miattuk. Pont ezért a helyi vadászok százezrével lövik ki őket. És már észlelték őket Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban is. 

link Forrás

Magyarországon is próbálják megakadályozni az elterjedésüket. 2010-ben egy kormányrendelet ökológiai szempontból veszélyes fajnak minősítette és megtiltotta, hogy háziállatként lehessen tartani. A szabadban előbukkanó példányokat pedig a vadászok ritkítják. A vadászati statisztikák szerint 

2017/2018-ban nálunk összesen 8 mosómedvét lőttek le.Ebből kettőt Bács-Kiskun megyében, ötöt Pest megyében, egyet pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében kaptak el. És bár a 90-es évek vége óta vannak hasonló elejtések, a számukat a jelentés még mindig elhanyagolható mértékűnek nevezi. 

Az, hogy már Japán szinte teljes területén elterjedtek a mosómedvék, nagyrészt annak köszönhetnek, hogy 1977-ben futott a tévében egy Rascal című rajzfilm, ami miatt akkoriban minden gyerek saját mosómedvét akart otthonra. Annyian nyaggatták ezzel a szüleiket, hogy volt olyan hónap, amikor havonta 1500 mosómedvét importáltak az országba. Később már hiába tiltották be a tartásukat, akkorra már sok család ráébredt, hogy nem minden háziállatként tartott mosómedve olyan aranyos, mint Rascal a mesében, és inkább szabadon engedték őket. 

link Forrás

A mosómedvék nagyon jó problémamegoldók, ezért a 20. század elején patkányok helyett inkább rajtuk próbáltak viselkedéstani kísérleteket végezni, de a kísérletek gyorsan abbamaradtak, mert a mosómedvék kiszöktek a ketrecükből és ellopták a műszereket. A terjeszkedésben a városias területek sem jelentenek nekik különösebb akadályt, eltűrik az ember közelségét, kutyákkal, macskákkal is kijönnek, vagy legalábbis túljárnak az eszükön, a kukákból is bőven jól tudnak lakni, ezért is nevezik őket gyakran csak trash pandának.

(A mosómedve egyébként nem rokona a medveféléknek, a rokonságot a német elnevezés – waschbär – illetve tükörfordításai sugallják, illetve a XVIII. századi első rendszertanok még a medvefélékhez sorolták, tévesen.)

Mivel a mosómedvék elterjedése már most is azt mutatja, hogy többféle környezethez képesek alkalmazkodni, ezek alapján a kutatók kiszámolták, hogy 2050-re a felmelegedés miatt mely területek lesznek alkalmasak a további terjeszkedésükre. Bár ezek alapján néhány területről még akár ki is szorulhatnak, de mostani élőhelyeik nagy részét megtarthatják, és menetelhetnek tovább észak felé.

Így a tajga élővilágának nem elég, hogy a felmelegedéssel meg kell küzdenie, de még egy ravasz húsevő betolakodót is kaphatnak vetélytársnak. 

A kutatást vezető Vivien Louppe is erről beszélt a National Geographicnek. Szerinte a mosómedvék északi terjeszkedésével kapcsolatban a legaggasztóbb, hogy a tajga erdeiben is megjelenhetnek, amiknek az élővilága eleve nagyon sajátos és törékeny. A mosómedvék pedig sok helyen felül tudják múlni az őshonos fajokat a táplálékért folytatott versenyben, és a megjelenésük jelentős, de eddig még nem vizsgált károkat okozhatnak.