"Értem, értem. Miért nem dobunk rájuk atomot?" - kérdezte Donald Trump elnök a nemzetbiztonsági stábjától, amikor egy fenyegető hurrikán érkezéséről tájékoztatták. Az Axios forrásai szerint az Egyesült Államok elnöke elnöksége első évében rendszeresen felvetette ezt az ötletét, amikor hurrikán fenyegetett. Stábja tagjai általában csak hápogtak erre a felvetésre - egyikük megfogalmazása szerint "még a lepke fingását is hallani lehetett volna a szobában", az emberek meg csak bámultak egymásra az értekezlet után, hogy "mégis mi a fasz történik?" -, de az Axiosnak sikerült beszélnie eggyel, aki szerint nincs ok az aggodalomra. "A célja végülis az, hogy távol tartsa a szárazföldtől a katasztrofális hurrikánt - ez pedig nem rossz" - mondta.

A szándék valóban nem rossz. Az ötlet se feltétlenül lenne az, ha Donald Trump lenne az első ember a Földön, akiben ez felmerült, és még fogalmunk se volna róla, hogy amúgy működhet-e. De egyik premissza sem igaz.

"Minden egyes hurrikánszezonban mindig felbukkannak azok, akik szerint szimplán atomfegyvereket kéne bevetnünk, és meg kéne próbálnunk elpusztítani a viharokat" - írja keltezés nélküli, de már 2014 után született cikkében Chris Landsea, az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) kutatója, aki hamar eloszlatja a kételyeket affelől, hogy ez hülyeség volna-e. Az volna.

"Eltekintve a ténytől, hogy ez valószínűleg még csak nem is befolyásolná a vihart, a megközelítés figyelmen kívül hagyja a kibocsátott radioaktív szennyezés problémáját, amit a passzátszél aztán nagy területen terítene szét pusztító környezeti problémákat hagyva maga után. Mondanom se kell, ez nem jó ötlet" - írta. Ha valaki szeretne elmélyülni a számításokba, kattintson bátran, itt most legyen elég annyi, hogy

• egy átlagos hurrikán legalább ötször annyi energiát ad le adott idő alatt, mint a teljes emberiség ugyanennyi idő alatt 1990-ben. 
• Egy ilyen viharrendszerből húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. 

A hurrikán energiájának nagy része hőként adódik le, mechanikus energiává (pusztító szelekké) csak mintegy tíz százaléka alakul át. De még ez is azt feltételezné, hogy nagyjából minden rendelkezésre álló energiát az Atlanti óceán egy meghatározott pontjára kéne irányítanunk annak reményében, hogy sikerülhessen szétszakítanunk egy vihart.

Abban is kár reménykedni, hogy egy bomba robbanásakor keletkező nyomás bármit kezdene egy hurrikánnal. Egy hurrikán szemében, aminek akár húsz kilométer is lehet a sugara, nagyon alacsony a légnyomás. A légnyomás a földre nehezedő légoszlop tömegéből adódik, ez tengerszinten normál esetben négyzetméterenként tíz tonna levegő súlya. Egy hurrikán szemében a légnyomás kiegyenlítéséhez félmilliárd tonna levegőre volna szükség. "Nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására" - írja Landsea.

Ezt amúgy elég régóta tudni. A hurrikánok leatombombázásának ötlete alig valamivel újabb csak az atombombánál, az amerikai tudósok először még Eisenhower elnöksége alatt, a messzi ötvenes években mérlegelték. 1961-ben még az amerikai kormány Időjárási Hivatalának (a NOAA elődje, ehhez tartozik most az NHC is, aminek Landsea a kutatója) igazgatója, Francis W. Riechelderfer azt mondta, hogy ő el tudja képzelni, hogy "valamikor, messze a tenger fölött atombombát dobjunk egy hurrikánra". De hát akkor még 1961 volt, az azóta eltelt 58 évben pedig már sokszorosan cáfolva lett az ötlet életképessége.

Visszatérve Trumpra, amikor az ő fejében is megszületett a gondolat - amit nyilván eredetinek érzett az ember, aki két éve még büszkén jelentette be, hogy ő találta ki, hogy egy kétméteres, 130 kilós embert "nagynak" becézzenek -, tanácsadói nem merték egyből közölni vele, hogy az mekkora baromság. "Uram, utánajárunk" - válaszolta például megszeppenten az a beosztottja, akitől megkérdezte, hogy miért nem dobnak atomot a viharra. Az a munkatársa pedig, aki szerint alapvetően nem rossz gondolat megakadályozni egy hurrikán partot érését, arról beszélt, hogy "az elnök környezetében mindig arról beszélnek, hogy "szeretem azt az elnököt, aki fel meri tenni a kemény kérdéseket" ... Erős emberekre van szükség, akik megfelelő választ adnak neki, amikor ilyesmi felvetődik". Állította, hogy nála "nem jeleztek a vészcsengők" a felvetés hallatán, bár "azt gondoltam, hogy ezt majd valaki fel fogja használni az őrült elnök-narratíva terjesztésére".

UPDATE 12:41: Donald Trump megint korán ébredt, így már volt alkalma a Twitteren hazugságnak nyilvánítani az Axios beszámolóját - amiben amúgy olyanok is megszólalnak, akik szerint Trump ötlete jó.