Ne hallgasd annyit a Despacitót, nem tesz jót a Földnek!

Ötmilliárdos nézettségével internettörténelmi rekordot döntött tavaly áprilisban a Despacito című dal, ami 2017-ben váratlanul nagyot robbant, és azóta is sokan kattintanak rá újra meg újra.

Csakhogy a Fortune magazin most arról ír, hogy amíg a Despacito eljutott erre a szintre, beállított egy másik, szomorúbb rekordot is: 

nagyjából annyi energiát fogyasztott, amennyit 40 ezer amerikai háztartás egy év alatt.Ez azért lehetséges, mert minden egyes keresés, kattintás vagy videólejátszás egyszerre több szervert hoz működésbe a világon. Ezek tárolják az internetes oldalak adatait, amiket aztán megosztanak más számítógépekkel, telefonokkal és a többi, internetezésre alkalmas eszközzel. 

Ha csak egyszer beírjuk a Google-be, hogy „Despacito”, azzal 6-8 adatközpont szervereit aktiváljuk világszerte, rengeteg energiát fogyasztva ezzel. A cikk Anders Andrae tanulmányát idézi, aki a Huawei kutatójaként foglalkozik a kommunikációs és információs ipar fenntarthatóságával. Szerinte ezek a központok felelősek a világ elektromosáram-fogyasztásának két százalékáért, ami 2030-ra nyolc százalékra növekedhet. 

Csak az amerikai adatközpontok 70 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottak 2014-ben, épp annyit, amennyit 6,4 millió amerikai háztartás ugyanebben az évben. Érthető is, hiszen elektromosságra van szükségük ahhoz, hogy működtessék a szervereiket, tárolják az adatokat, és közben hűtsék is az egész berendezést. Utóbbi különösen jelentős, az adatközpontokon belüli áramfogyasztás 40 százalékát is kiteheti. 

„Az emberek nem gondolnak a Netflix-használat láthatatlan következményeire sem” - mondta a Fortune-nek Debra Tan, a hong-kongi China Water Risk nevű civil szervezet vezetője. Tan szerint a most kialakuló „felhőalapú társadalmak”, az 5G technológia, a robotok, a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták elterjedése mind tovább fogják növelni az áramfogyasztást. Mivel azonban a szervereket nem füstölgő gyárakban, hanem ártalmatlannak tűnő épületekben tároljuk, sokan nem is gondolnak rá, mekkora ennek az iparágnak az ökológiai lábnyoma. 

Az Egyesült Államokban hárommillió ilyen adatközpont létezik, vagyis durván minden 100 amerikaira jut egy. A legnagyobb cégek, mint a Google, az Amazon vagy a Microsoft mind Észak-Virginiában, Loudoun megyében működtetik a saját központjaikat. Ez azt jelenti, hogy a világ internetforgalmának 70 százaléka ezeken a központokon fut keresztül. Mégis csak az adatközpontok kis része működik megújuló energiával: az Amazonnál ez az arány 12 százalék, a Google-nél pedig mindössze négy. 

A Kínában levő adatközpontok működéséhez szükséges energia 73 százaléka szintén szénalapú, és csak 23 százalék származik megújuló energiaforrásokból. Ezek a központok tavaly 99 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, ami tovább fog növekedni, hacsak nem tesznek valamit az ügy érdekében. A nagyobb kínai cégek, a Baidu, az Alibaba és a Tencent energiafogyasztásának 67 százaléka szénalapú. 

Ye Ruiqi, a Greenpeace kelet-ázsiai munkatársa szerint a fogyasztók is tehetnek apró lépéseket. Ha például közepes képminőséggel használjuk a Netflixet, a magas felbontáshoz szükséges szén- és vízmennyiség 75 százalékát megspórolhatjuk. Ugyanakkor úgy látja, elsősorban a cégeknek és a kormányoknak kellene dolgozniuk a megújuló energiaforrások terjedéséért.