Az ukrán határ melletti telkekre, sufnikba bejelentett választók már a választási bizottságnak sem stimmelnek

Üres telkekre, ócska sufnikba, néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba vannak bejelentve akár tízen, tizenöten is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein, az ukrán határ közelében. E hivatalos lakcímek alapján ezek az emberek szerepelnek a választói névjegyzékben is.

Záhony, Kispalád, Tiszabecs - néhány példa azon városok és falvak közül, ahol sokkal többen szerepelnek a választói névjegyzékben, mint ahányan a településen valójában élnek. Ezeken a helyeken 200 - 350 olyan ember lehet bejelentve úgy, hogy a valóságban nem élnek ott.

Ők jellemzően ukrán - magyar kettős állampolgárok, akik valójában a határ ukrajnai oldalán élnek, de bejelentett lakcímük van a magyar oldalon, és így részt vehetnek az 13-i önkormányzati választáson is. 

Ide is bejelentettek néhány választót.Fotó: Partizán

A helyi szocialisták szeptemberben jelezték a problémát a helyi választási bizottságoknál, de lepattantak észrevételeikkel, azt a választ kapták, hogy nem adtak be bizonyítékokat. Holott egyes esetekben már a Google utcaképein szereplő képeken egyértelműen látszik, hogy a választói névjegyzékben szereplő polgárok az adott épületekben nem lakhatnak tucatmagukkal.

Az MSZP az elutasítások után a területi (megyei) választási bizottsághoz (TVB) fordult, ahol megállapították, hogy a probléma tényleg létezik. A tiszabecsi kifogások esetében például erre jutottak: 

"A TVB megállapítja, hogy az, hogy a kifogást tevő által megjelölt lakásokba 8-10 személy van bejelentkezve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik, mivel nem életszerű, hogy életvitelszerűen ennyi személy lakjon egy lakásban." 

Szó szerint ugyanerre jutottak a záhonyi esetben is. 

A kifogásokat kezdeményező helyi szocialistákkal a Partizán videócsatorna készített interjúkat, a videó szerdán jelent meg:

A filmből kiderül, hogy tömegével fizetnek le szegény embereket a környéken, hogy papíron fogadjanak be ingatlanjaikba ukrán - magyar kettős állampolgárokat, akik kizárólag a szavazások alkalmával jelennek meg a településeken, és a helyi ellenzéki szavazatszámlálók tapasztalatai alapján sok esetben nem is beszélnek magyarul. Összesen 15-20 ezer, csak papíron bejelentett választópolgár lehet a megyében a megszólalók becslése szerint. 

A kispaládi helyzetről korábban az RTL is készített riportot, a kettős állampolgárok szervezett szavaztatását már 2018-ban törvénytelennek ítélte a Kúria is, és a legutóbbi választás napján a 444 is készített helyszíni riportot az ukrán határon tapasztalt utaztatásokról.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke most közokirat-hamisítás alapos gyanújával tett feljelentést a rendőrségen, hiszen a területi választási bizottság is megállapította, hogy fiktív lakcímek vannak a térségben. Hogy ebből következően a választási névjegyzékek összeállítása is problémás, és ez alapján a választások tisztasága is kétséges, az jogi szempontból egy következő eljárásban lesz csak kimondható, első körben azt kell megállapítani, hogy a lakcímkártyák hamisak. 

Ahogy a Partizán videójából is kiderül, a helyzet nem annyira bonyolult, mint amennyire tehetetlennek mutatják magukat a választási szervezetek: a helyi polgármesterek lefizetik, illetve a közmunkával megzsarolják a szegény embereket, hogy fogadjanak be ukrán-magyar kettős állampolgárokat, akiket egyébként életükben nem láttak. Az ukrán oldalon pedig ügynökök fizetik le az embereket, hogy írják alá a bejelentkezési papírokat, még csak át sem kell fáradniuk a határon. Aztán a szavazás napján busszal áthozzák őket, hogy szavazzanak, és utána viszik őket, haza. Az igazi lakcímükre.