A mostani önkormányzati választás szempontjából különböző okok miatt érdekes öt települést választottunk ki, és ellenőriztük, hogy milyen hírekről számolt be róluk az M1 csatorna július 31. és október 5. között. 

Az derült ki, hogy az M1 nemhogy elfogult a Fidesz mellett, hanem egyenesen eszköze a Fidesz kampányának. Ezzel megsérti a csatornára vonatkozó, objektivitást előíró törvényeket. Évek óta ez történik, a probléma szerepel az EBESZ jelentésében is, amit a 2018-as parlamenti választásról készített. A mostani gyűjtésünk azért különleges, mert egészen pontosan bizonyítja, amit évek óta világosan lehet érzékelni: az MTV híradói a kormánypárt propagandaműsorai. 

Így különösen kínos, hogy szeptember közepén a magyar igazságügyi miniszter felháborodva utasította vissza a többi EU-s tagállam kormányainak kifogásait, amikor az MTV elfogultságáról faggatták Brüsszelben.

Hódmezővásárhely

A települést azért tartottuk érdekesnek, mert az itteni 2018-as időközi polgármester-választáson valósult meg először a teljes ellenzéki összefogás, és azonnal sikert is hozott: Márki-Zay Péter legyőzte a Fidesz jelöltjét Lázár János városában. Márki-Zay akkori kampánya lett az egyik alapja annak a hatalmas összefogásnak, aminek nyomán 120 településen, a 10 ezer főnél nagyobb városok 70 százalékában közös jelöltet támogat a vasárnapi választáson az összes ellenzéki párt. Éppen ezért a hódmezővásárhelyi polgármester-választás eredménye mindkét oldalnak szimbolikusan is fontos.

A vizsgált bő két hónapban kilenc tudósítás született a városról az M1 híradóiban. Ezek közül hat azzal foglalkozott, hogy mit mondott Grezsa István, a Fidesz által támogatott jelölt. Augusztus 14-én fejlődést és békét ígért a városnak, szeptember 6-án elektromos rollereket, öt nappal később pedig közlekedésfejlesztési tervekkel állt elő. Szeptember 20-án új kerékpárutat és strandot, 24-én pedig óvodák és bölcsődék felújítását, illetve megint strandot és kerékpárutat ígért az aznapi híradókban. 

Két riportban szerepelt Márki-Zay Péter, a város jelenlegi polgármestere, aki szintén indul a választáson. A szeptember 19-i híradókban őt is felsorolták, amikor arról volt szó, hogy kik akarnak migránsokat betelepíteni Magyarországra, mindenféle fideszes agitátorok szerint. Október elsején pedig bemutatkozhatott a Mi Hazánk párt hódmezővásárhelyi jelöltje, aki elmondta, hogy miért "elfogadhatatlan" Márki-Zay ténykedése. 

A kilencedik hódmezővásárhelyi tudósítás a Kubatov - Lázár szócsatáról szólt, Kubatov Gábor szemszögéből. 

Márki-Zay csak negatív színben, valaki által szidalmazva volt említve, míg a kormánypárti jelölt hatszor, mindegyik esetben úgy, hogy a saját elképzeléseit adhatta elő, kritika nélkül.

Kaposvár

Kaposvárt azért találtuk érdekesnek, mert az egyik legstabilabb fideszes vezetésű városnak tűnik. 1994 óta a fideszes Szita Károly a polgármester, aki eddig mindig legalább 65 százalékot kapott, ahányszor csak elindult a polgármesteri címért, és ezzel csúcstartó a megyei jogú városok vezetői között. 

12 riport készült az elmúlt két hónapban Kaposvárról az M1 híradóiban. Ezek mindegyikében szerepelt Szita Károly. Viszont egyetlen egyszer sem, még csak említés szintjén sem szerepelt Horváth Ákos, az ellenzéki pártok által támogatott független jelölt. 

Szitáról megtudhatta az ország, hogy egy új autópályáról egyeztetett (augusztus 17.), hogy tanévkezdés alkalmából támogatta a családokat (augusztus 26.), hogy játszóteret adott át (szeptember 2.), hogy térfigyelő kamerákat adott át (szeptember 9.), hogy egészséges életmódról szóló előadássorozatot támogat (szeptember 13.), hogy begyűjtik a használt étolajat a városában is (szeptember 18.), hogy felújított óvodát adott át (szeptember 19.), hogy kulturális rendezvényeket népszerűsített (szeptember 20.), hogy megújult közterekről számolt be (szeptember 27.), hogy tetszik neki egy társasház, ahol összejöttek bográcsozni a lakók, akik önszorgalomból rendbe rakták a kertet is (szeptember 28.), hogy ott volt egy részben elkészült út részátadásán (szeptember 30.), és a Szőlőhegyi utca lebetonozásának végén is (október 2.). 

Szeged

Szegedet azért tartottuk érdekesnek, mert ez a legnagyobb ellenzéki vezetésű település az országban. A szocialista Botka László 2002 óta polgármester, és a városi közgyűlésben is baloldali többség van. A város méretéhez méltón igen sok, 25 hírt kapott Szeged a híradókban a vizsgált két hónapban. Ezek közül 2 olyan volt, amiben Botka László mondott valamit. Az egyikben egy iskolafelújítási programról beszél, majd rögtön utána egy nagy vihar okozta károkról kérdezték. 

A maradék 23 hír közül 3 foglalkozott azzal, hogy Nemesi Pál fideszes jelölt lakossági konzultációja hogyan áll. (Augusztus 12: elindult, szeptember 2.: már 11 ezren kitöltötték, szeptember 19: már 30 ezren kitöltötték.)

Külön tudósítás foglalkozott azzal, hogy Nemesi leadta a jelöltséghez szükséges ajánlásokat (augusztus 30.). Elmondta a híradóban a véleményét a viharkárok kezeléséről (szeptember 11.), az egészségügyi ellátással kapcsolatos terveiről (szeptember 16.), az ipari parkkal kapcsolatos terveiről (szeptember 26.), és a közlekedéssel kapcsolatos terveiről (október 4.) is. Október 2-án pedig feltűnt egy riportban, amint kórházi műszereket adtak át, a helyi vállalkozók jóvoltából.

Visszatérő témája volt a híradóknak, hogy az országszerte sikeres modern városok program Botka László miatt éppen Szegeden elakadni látszik, különösen egy uszoda építése csúszik miatta. Ez kiderült az augusztus 12-i, a szeptember 25-i és a szeptember 27-i híradókból is.

Augusztus 23-án és 28-án az M1 nézői megismerkedhettek Lauer Tamással, aki egykor MSZP-s volt, de most független jelöltként indul Botka ellen, és "számít a baloldali szavazatokra". 

Szeptember 17-én és 19-én is arról volt szó, hogy Botka migránsokat akar belepíteni Szegedre. Október 3-án azzal támadta a Fidesz, hogy gyerekekkel kampányolt, 4-én pedig követelték, hogy határolódjon el egy embertől, aki állítólag megütött valakit.

De még így is Botka jött ki a legjobban a vizsgálatunk alapján, mert két alkalommal (iskolafelújítás, viharkárok) nem kifejezetten rossz színben tűnt fel az M1-en. A kutatásunkban vizsgált városok ellenzéki polgármester-jelöltjei közül senki sem dicsekedhet ilyen magas értékkel.

Az is érdekes, hogy mi az, amit nem is említettek. 

A vizsgált időszakban 22 milliárdos beruházással geotermikus távfűtési rendszert kezdtek kiépíteni Szegeden, ám ez egyik híradóba se kerülhetett be, pedig ennél nagyobb hasonló beruházás még csak Izlandon volt. Amikor viszont Kaposváron 600 ezer forintból felújították egy társasház kertjét, arról beszámolt a híradó. 

Az is jellemző, hogy melyik hírt mikor tették adásba. Botka iskolafelújítási programja csak a 16 órás híradóba fért bele, míg a Nemesi Pál jelenlétében átadott kórházi riport a 19:30-as híradóba került. 

Szolnok

Szolnok azért tűnt érdekesnek, mert elég kiélezettnek látszik itt a verseny. A várost 13 éve a fideszes Szalay Ferenc vezeti, és érzelmileg is fontos település ez a kormánypártnak, innen származnak olyan fontos személyek, mint Lévai Anikó, Nyerges Zsolt vagy éppen Várhegyi Attila. Viszont májusban jóval az országos átlag alatt, csak 43 százalékot szerzett itt a Fidesz az EP-választáson, és ez reménykedéssel töltheti el az ellenzéket.

Összesen 14 hír készült a városról augusztus eleje óta, ezek közül egyetlen olyan volt, ahol egy pillanatra látszott az ellenzéki jelölt, Radócz Zoltán. Akkor sem kapott önálló hírt, hanem úgy jött csak elő, hogy Harangozó Tamás szocialista képviselő éppen bemutatta őt is egy választásról szóló sajtótájékoztatóján. A kamera egy másodpercre megmutatta, de a nevét nem említették. Tévedésből viszont "az ellenzék szolnoki polgármestere" definíciót kapta a hírolvasótól:

link Forrás

A többi szolnoki hírnek viszont Szalay Ferenc fideszes jelölt volt a főszereplője. Ha átadott valamit, akkor az M1 stábja ott volt, és beszámolt:

• Augusztus 28-án játszóteret,
• Augusztus 29-én új parkolót,
• Szeptember 2-án felújított strandot,
• Szeptember 9-én gimnáziumi sportudvart,
• Szeptember 11-én egy másik játszóteret,
• Szeptember 12-én 4 km utat,
• Szeptember 17-én egy harmadik játszóteret,
• Október 2-án egy felújított óvodát,
• Okótber 3-án egy művésztelepet és egy gimnáziumi könyvtárat is felavatott.

Mindezeken felül a szeptember 18-i adásban elmondta gondolatait a Stadler gyár bővítéséről, 27-én pedig beszámolt a híradóban arról, hogy az M4-es út "az ütemterv szerint épül".

Pécs

Pécset azért tartottuk izgalmasnak, mert nagyváros (Budapestet is számítva az ötödik az országban), és a 2018-as parlamenti és a 2019-es EP-választás eredményei alapján jó esélye van az összellenzéki jelöltnek, Péterffy Attilának, hogy átvegye a város vezetését. Péterffyt segítheti az is, hogy a hivatalban lévő fideszes polgármester itt nem indul újra. 

A vizsgált időszakban különösen sok, 27 hír készült Pécsről a híradókban. Ezek közül egyetlen egyben sem kapott szót Péterffy Attila ellenzéki jelölt. Vári Attila, a Fidesz jelöltje viszont elég sokszor szerepelt. Rögtön július 31-én megtudhatták róla a nézők, hogy konzultációt indított. A politikában újonc fideszes jelölt ha fontos emberekkel találkozott, az is bekerült a Híradóba - augusztus 17-én Szita Károllyal, 31-én Gulyás Gergely miniszterrel, október 2-án Palkovics László miniszterrel például. Ahogy akkor is kiemelték jelenlétét, amikor a mostani városvezetés adott át valamit, páldául játszóteret (szeptember 30.) vagy óvodát (október 2.).

Nagyon sokszor volt arról szó a híradóban, hogy Pécsen igazából nincs is ellenzéki összefogás, mert az LMP-nek saját polgármester-jelöltje van. Ezt bemondták augusztus 11-én, 13-án és 23-án is. A pécsi LMP egyébként is szívügye volt a közszolgálati híradónak: hír lett abból, hogy a párt ellenezte évekkel ezelőtt, hogy a pécsi hőerőmű fákat vágjon ki, és ez ugyanaz a hőerőmű, ahol Péterffy Attila egykor igazgató volt (augusztus 5.). Kétszer is hír lett abból, hogy a pécsi LMP nem ért egyet a város közelébe tervezett atomtemető felépítésével (augusztus 7., augusztus 28.).

Varga Judit nemrégiben kioktatta a magyar közmédia miatt aggodalmaskodó nyugatiakat

Szeptember 16-án, a magyar kormány ellen folyó EU-s eljárás részeként, a tagállamok képviselői meghallgatták Varga Judit igazságügyi minisztert. A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány embere is a sajtószabadság helyzetéről faggatta, és konkrétan rákérdeztek arra is, hogy miért elfogult a magyar közmédia. Még azt is felidézték, hogy az EBESZ jelentése szerint a 2018-as választás tisztaságát sértette az állami tévé fideszes propagandája. 

Varga Judit azonban közölte velük, hogy a magyar médiatörvény előírja, hogy a kampányok idején a közmédiában minden párt egyenlő megszólalási lehetőséget kapjon, és a törvények betartásán a szigorú NMHH őrködik, aminek elfogulatlanságát az is mutatja, hogy tagjait kétharmados többséggel választotta meg a parlament. A kormány bevándorláspárti propagandának tartja azt az állítást, hogy a köztévé elfogult.

Itt nézheti meg Plankó Gergő filmjét arról, hogyan vált a köztévé propagandaeszközzé. 

Címlapkép: TBG