Most nehéz szavakat találni. 

Nem azért, mert tompa agyú lennék, analfabéta vagy annyira szeretném a totál kiüresedett, közhelyes fordulatokat. Hanem mert pillanatnyilag alig kapok levegőt, a számban furcsa, fémes ízt érzek, a kezem finoman remeg, a testemben néha teljesen megáll, aztán lüktetve száguldani kezd a vér, ami érzésre jellemzően 10-12 fokos, bár néha fölugrik 40-42-re, miközben úgy érzem, hogy a mellkasom bal felére egy jéghideg lópata támaszkodik rá. 

Vagyis, ha stílusosak akarunk maradni, inkább tevepata.

A hosszú, kéthetes tesztsorozat lezárásaként ugyanis épp az imént ittam meg az utolsó dobozzal a Moses névre hallgató kóser energiaitalból, ami az egyik legextrémebb magyar élelmiszeripari termék, ami csak létezik. 

1.) A gyártó állítása szerint ez a világ legexkluzívabb, azaz legdrágább energiatala: jellemzően 1800-1900 forintért árulják, sőt a gyártó egyenesen kiköti, hogy sehol sem lehet olcsóbban adni 6 eurónál. Pedig ugyanúgy negyedliteres, mint bármelyik kisdobozos konkurense.

2.) Előre is elnézést Jehovától, de istententelenül erős: majdnem háromszor annyi koffein és másfélszer annyi taurin van benne, mint egy Red Bullban. Vagyis a maximum, amit az európai szabályozás ezekből az összetevőkből engedélyez.

3.) A gyártó állítása szerint ez a világ egyetlen, 100 százalékig kóser energiaitala.

4.) Nem egyszerűen kóser, hanem über-mega-extra-hiper kóser, amennyiben állítólag minden egyes alkotóelemének kóserségét különböző rabbi igazolja a világ eltérő pontjain, hogy a végén összeálljon a Rabbik Vegyi Világválogatottja, hiszen 11 rabbi kell hozzá, hogy a végén az egészre az ismert MTK-fanatikus Radnóti „Zolirabbi” Zoltán, a Mazsihisz vallási bíróságának igazgatója, a Magyarországi Kóser Felügyelet tagja üsse rá a furcsa jelekből álló pecsétet. 

Bármit megadnék, ha ott lehetnék, amikor egy szakállas-kalapos muki éppen azt mormolja, hogy igen, ez a Teremtőnek tetsző L-karnitin-L-tartarát, nem valami tréfli szar, itt a pecsét.

5.) Szintén a gyártó állítása szerint ez a világ egyetlen „vallási itala”. Amire a csomagolás kőkeményen rá is játszik, amennyiben középen egy nagy Dávid-csillag díszíti, felül a „3rd temple” vagyis harmadik templom felirat olvasható.

És ha mindez nem lenne elég, a pia annyira vallási, hogy a dobozon angol felirat tájékoztat arról, hogy a hazai értékesítés nyereségének 10, a külföldi eladások jövedelmének pedig 1 százalékából  a zsidó vallási közösséget támogatják. Megkérdeztem a gyártót, így derült ki, hogy a pénzt konkrétan a Mazsihisz kapja hitéleti célokra.

Mindehhez a világegyetlenvallásiitalázáshoz mondjuk lenne egy-két szava a katolikus misebornak is, de olyat még sosem teszteltünk.

Végre kortyoljunk egyet!

Na de milyen pia a Mózes? A lényeg végül is ez. 

Tömören összefoglalva: elég rossz ízű, de olyan erős és kegyetlen hatású, amihez foghatót sosem tapasztaltam, pedig voltak olyan többéves időszakaim, amikor életvitelszerűen napi 3 darab félliteres Adrenalint gurítottam le minden egyes munkanapon.

Bővebben:

A Moses elsőként feltűnő tulajdonsága, hogy a legtöbb energiaital jellegtelen sárgás színéhez képest ez kék. Nem is akármilyen, hanem baromi intenzív hiperdurva szmörfvér-kék. Ami annak a fényében végül is nem is meglepő, hogy az elterjedt vélekedés szerint Hókuszpók nem más, mint egy csúnya antiszemita toposzgyűjtemény az aranyat imádó, kapós orrú, kopaszodó, az árja törpök (az aranyszőke Törpilla!) vérére szomjazó zsidóról. Amit az elmélet – senki ne rémüljön meg, vicc-elméletről van szó! – hívei amiatt is igazoltnak látnak, hogy a macskáját Azraelnek hívják, aki a zsidó és az iszlám vallásban a halál rettegett angyala. (A cica a magyar fordításban a jóval kevésbé vészjósló Sziamiau nevet kapta.) A tréfás összeesküvéselmélet szerint a zsidó vonal egyébként onnan jön, hogy a nagy csapat belga képregényművész közös műveként megalkotott Hupikék törpikék egyik szövegírója, a belga Yvan Delporte a saját, zsidó származású feleségét akarta belsős poénként ugratni ezekkel. 

Hókuszpók persze nem igazi vérengző, hanem egy balfácán, akinek sosem jön össze a kékvér-koktél, ellentétben velünk.

A Moses tehát intezív kék színű, ehhez képest illata alig van, íze annál inkább: klasszikus, mármint klasszikusan borzalmas tutti-frutti, kékáfonyás felhangokkal, de ez talán csak pszichés hatás a színe miatt. Az utóíze keserű, az utó-utóíze méginkább az, de a keserű igazság az, mindez semmit sem számít a hideg lópata miatt, ami az első kortyok utána  mellkasunkra lép. 

Szóval a fogyasztás első fázisában nincsen semmi, amit exkluzívnak lehetne nevezni, luxusszerűnek meg még kevésbé.

Az egészet úgy képzeld el, hogy kortyolsz egyet-kettőt, elszámolsz harmincig és már érzed is, hogy jön a szívroham jeges lova, majd a földhöz-irodai székhez szorít és nem ereszt, miközben az arcodba fújja a tuttifrutti-szagot, a szíved meg érthető módon úgy kalapál mindettől, mint az egyszeri szpídes kovács. 

Az élmény innentől igazából inkább drogos, mint energiaitalos. Egyszerűen az intenzitása miatt. Sokáig nem fogom elfelejtetni a civilben alkalmi enegiaitalfogyasztónak számító Haszán szerkesztőt, ahogy hófehér, gyöngyöző arccal, üveggolyóként kigúvadó szemmel, viaszmúmiaként ül a gépe előtt, majd amikor megkérdezem tőle, hogy baj van-e, elhaló hangon számol be a mellkasát szorító láthatatlan abroncsokról. Vagy Király kollégáról, a hétpróbás enegiaitalosról és nagykávésról, aki emberkedésból kettőt tolt le a törpikevérből, hogy utána ő is hosszú időre bemúmiásodjon. 

Én két hétig teszteltem a cuccot gyakorlatban. Ha az ember már tudja, mire számítson és ésszel kezeli, akkor a Moses a maga módján képes kifejezetten hatékonynak lenni, vagyis totális lebénítás és halálközeli paráztatás helyett pörgetni és munkára inspirálni. Most már bevallhatom, hogy ezt a cikket Mózes-hatás alatt írtam a felújított-átépített Podmaniczky-térről. Ami úgy történt, hogy óvatosan, egy negyedórára széthúzva megittam egy tesztitalt, majd hirtelen eszembe jutott a tér, mire felpattantam, úgy kellett hátrakiabálnom a többieknek, hogy hová megyek, másodperceken belül már a motoron ültem, a helyszínre érve olyan lendülettel jegyzeteltem, hogy több helyen szó szerint kiszakadt a papír, aztán visszapörögtem a szerkesztőségbe, és percek alatt meg is írtam a cikket.

A szer a választások éjszakáján is sokat segített az olyankor tényleg beteges szintű kötelező pörgésben. 

A csapda az benne, hogy annyira brutális, hogy ha az ember kicsit is átbillen, akkor serkentés helyett inkább saját magára irányítja (=jól szétszórja) az ember figyelmét, hasonlóan mondjuk az egyes egyetemisták által teljes tévútként vizsgadrogként használt szpídhez. Amíg nem billent át, addig viszont képes hasznosnak lenni, ha nem vagyunk ijedősek és nem képzelünk bele egy valódi szívrohamot. De egy biztos: ha megiszol egy Mosest, akkor órákon át folyamatosan a tudatában leszel, hogy ittál egyet.

Egy pompás, életből vett példa

Hogy milyen hatást képes gyakorolni a Moses a gyanútlan fogyasztóra, azt a saját következő példám tökéletesen bemutatja. A szükséges mértékben gyanakvó újságíró vagyok, de egy energital érzékszervi teszteléséről szóló életmódcikk elkészítése közben azért nem feltétlenül szoktam cégadatokat böngészni a gyártójáról. Ez a pia azonban annyira felpörgetett, hogy hirtelen ötlettől (= a véremben dübörgő molekuláktól) vezérelve rákerestem az Opten cégtárban az italt gyártó és forgalmazó Kosher Energy Drink Zrt-re, aminek a Rózsadombon, a Törökvész úton van a központja. 

A cég egyetlen tulajdonosa egy König Investment Zrt. nevű vállalat. Aminek ugyanott, a Törökvész úton van a központja. Ennek a cégnek - aminek egyetlen részvényese és egyben vezérigazgatója a szigetbecsei Benke Jánosné - volt egy korábbi neve is, az, hogy König Bank. A Moses-flash hatása alatt úgy éreztem, hogy erről a König Bankról mintha hallottam volna valamikor. Rákerestem villámgyorsan. És tényleg! 2016. nyarán a 444 is megírta, Sufnibankra bukkant a pénzügyi felügyelet című cikkében, hogy a magát Közép-Európa legnagyobb privátbankjaként hirdető pénzintézet valójában nem is bank, ilyen tevékenységre engedélye sincsen. A cikkben az is szerepelt, hogy 2016. májusában papíron az OTP akkori alaptőkéjénél is nagyobbra emelték a König alaptőkéjét. No meg az is, hogy:

„Az MNB arra is felfigyelt, amikor kiszálltak a cég Bocskai úti telephelyére, hogy ott a szintén Benke Jánosné tulajdonában álló Király Arany és Gyémánt Zálogház is tevékenységet folytat. Ez a cég szintén nem rendelkezik MNB-engedéllyel.”

Ezután tovább keresgéltem. És kiderült, hogy az a Benke Gábor, akivel az energiaitalról leveleztem, szintén szereplt már a 444-en, méghozzá 2017. nyarán egy hatalmas kamubiznisz főszereplőjeként. A sztori nagyon tömören az volt, hogy kezdtemben hatalmas médiahullámokat verve Benke bejelentette, hogy nemsokára nagy szériában kezdenek gyártani egy, a világ nagy gyártóit lepipáló elektromos kamiont, a König Bank finanszírozásában, 3000 milliárd forintos beruházásból.

Tessék, ilyen nyomozásokhoz is ideális a törpikevér, úgyis mint a világ legdrágább és legerősebb energiaitala.