A múlt szombati évértékelőn bejelentett „szerteágazó intézkedésekről” kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt péntek reggel a Kossuth Rádióban.

Mi a közös bennük? - vetődött fel kezdésként.

Orbán szerint két rendezőelv van.

1. „Mindegyiknek egy előföltétele van, a béke” - szögezte le a miniszterelnök, aki szerint ilyesmiket háború idején nem lehet bevezetni.

„Azt hiszem, hogy béke idején meg lehet ezt csinálni, de majd a jövő eldönti” - bizakodott Orbán, majd szerényen hozzátette, hogy „világszenzáció” az, amire a magyar kormány készül.

Majd hamiskásan a riporterre pillantott, és folytatta a gondolatmenetet:

„De hiszen nincs is béke, mondhatná, de maga udvarias, és nem mondja.”

Orbán szerint annyi igazság van ebben, hogy „a frontvonalon még véres csaták zajlanak”, de szerinte a béke közel van, vagy legalábbis a háború nem fog eszkalálódni, mert Amerika mellénk (és a Vatikán mellé) lépett, így a miniszterelnök most érzi először azt, hogy „lehet a béke logikája alapján szervezni a gazdaságot”.

2. Nagyívű, a családokra összpontosító intézkedések lettek bejelentve. A miniszterelnök szerint intézkedéseik arra az egyszerű mondatra épülnek: „a legfontosabb a család”.

Majd azzal folytatta, hogy a magyar adórendszer 2010 óta arra a megfontolásra épül, hogy „ha munka van, minden van, ha nincs munka, nyomor van”.

2010-ben segíteni akartak abban, hogy egyen munkahely. Sokan nem emlékeznek arra, hogy akkoriban kinevették a magyar kormányt azért, mert azt állította, hogy 10 év alatt 1 millió munkahely lesz.

„De sikerült” - mondta Orbán (bár a számok mást mondanak), és azzal folytatta, hogy a közösség jövője csak munkára tud épülni.

„Ha nem születik elég gyerek, nem lesz erős család, ami nélkül nem lesz erős ország” - folytatta a gondolatmenetet, amit arra futtatott ki végül, hogy korábban szociális alapú segítség volt az, hogy a szegényebbeket támogatták különféle módokon, de a jelenlegi kormány szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy valaki gazdag-e vagy szegény, hanem az, hogy van-e gyerek.

„Ez a különbség, ezt kell díjazni.”

Ezért tehát a családi pótlékot nem törölték el, azt megtartották, de az szja-mentességgel lökték tovább a segítségnyújtást.

Ami Orbán szerint már csak azért is értelmes dolog, mert korábban sokan voltak, akik arra rendezkedtek be, „sok cigánycsalád, százezrével, hogy a gyerekek után járó pénzből éltek.”

„Tudtok abból élni, csak először meg kell érte dolgozni” - jegyezte meg Orbán, aki szerint ezzel az elgondolással 1 millió embert hoztak be a gazdaságba. Ezután jött szerinte a fiatalok segítése, hogy álljanak saját lábra, majd a 30 év alatti „hölgyek” nem fizettek szja-t, aztán a 4 gyerekes anyák, és haladtak volna tovább is, csak hát közbeszólt a háború meg a covid.

„Most, hogy vége van a háborúnak, meg a gazdaság erős, keletkeztek erőforrások, menjünk tovább, teljesítsük ki a családpolitikánkat” - magyarázta Orbán, majd felsorolta újra, hogy milyen ütemterv szerint vezetik majd be az szja-kedvezményeket.

„4 év alatt létrejön egy olyan adórendszer, aminek a középpontjában a családok állnak” - jegyezte meg a miniszterelnök.

„Magyarország egy családi adóparadicsom lesz.”

Szerinte hamarosan létrejön egy „családi életpálya”, és már megszülettek azok a lányok, „akik úgy nőnek föl, hogy nem fizetnek jövedelemadót”.

„Milliószám lesznek ilyenek” - biztatott mindenkit a miniszterelnök, azt is hozzátéve, hogy ha a nyugati világ migráció helyett saját erőből akarná megoldani a problémáit, akkor erre a módszerre kellene átállnia.

(Hogy pontosan honnan lesznek milliószámra ilyen lányok, az még homályos, a KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban 1 038 900 család kapott családi pótlékot, ebből a legalább két gyereket nevelő párok vagy egyedülálló szülők száma 489 800 volt, ebből elég nehéz kikalkulálni, hogyan lesznek milliószámra olyanok, akik szja-mentesek lesznek mint kétgyermekes anyák.)

Ne is ragadjunk le itt.

Honnan a pénz? - tette fel a következő kérdést a riporter.

Óriási összegről beszélünk - mondta megengedő hangulatban a miniszterelnök, aki szerint a kétkedőknek annyiban igazuk van, hogy a magyar kormány óriási vállalást tett (és tényleg, nagyjából 1000 milliárdnyit).

„Csak mivel ők elemzők, azt hiszik, hogy nem lehet megcsinálni. De a valóság az, hogy megcsinálom” - szögezte le.

Orbánt elmondása szerint nem rettentik vissza ezek a kritikák, és szerinte inkább az a fontos, hogy ez a pénzt aztán hova kerül.

„A multik azt szeretnék, ha hozzájuk kerülne, de fájdalom, nem, a családokhoz fog kerülni.”

Szerinte az, hogy ez megtörténjen, jelenleg két emberen múlik: a miniszterelnökön meg a gazdasági miniszteren.

Olyan súlyú intézkedésekről van szó, amikért a miniszterelnöknek folyamatosan küzdenie kell, a gazdasági miniszternek meg meg kell érte dolgoznia - sorolta a teendőket a miniszterelnök. Mindez szerinte „hosszú évekre ad szép feladatot, de ezért alkalmaznak minket az emberek.”

Jó, de az inflációval mi a helyzet? Minden egyre drágább - feszegette a kérdést a riporter.

Mi kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen az árstop? „ Abba kell hagyni a hókuszpókuszt” - mondta Orbán, aki szerint ők, mint „népi párt”, nem szeretik túlbonyolítani a dolgokat, ezért inkább azt a kérdést tette föl:

Ha a termelők, akik állatot tartanak, megtermelik a tejet, és 200 forintért veszik meg tőlük, akkor a boltban hogy kerül mégis 500 forintba? Miért van ekkora különbség? (Én inkább azt szeretném tudni, hogy Orbán Viktor melyik boltban veszi a tejet, mert mifelénk már bőven drágább 500 forintnál, de mindegy.)

„Én tudom, mennyibe kerül a tojás, miért kerül többe a boltban” - szemléltette tovább a problémát a miniszterelnök, majd leszögezte:

„Hagyjuk az inflációról szóló blablát... akinek dolga, hogy cselekedjen, azt a kérdést tegye fel, hogy kik és hol a pénz, mi az oka, hol tudok segíteni, hogy ne kelljen árt emelni?”

Mert - mint mondta - még a háború alatt megérti hogy emelni kellett, a háborús infláció miatt, bár annak se örült, „de vége a háborúnak, most béke van, miért emeltek akkorát?” (Orbán egyébként szereti a multikra kenni ezt az egész hókuszpókuszt, bár máshol is érdemes lenne bűnbakot keresgélni.)

Orbán szerint ők inkább megérteni akarják a dolog működését, ezért nem berúgták az ajtót, azt a feladatot adta ki a gazdasági miniszternek, hogy üljön le „velük” (mármint az áremelőkkel), „és mondja meg nekik, hogy ne csinálják ezt”.

Ami annyit tesz: kérje meg őket arra, hogy legyenek mértéktartók, és ne most akarjanak meggazdagodni. Aztán ha ez a szép módszer nem megy, akkor majd erővel igyekeznek rászorítani az áremelőket arra, hogy ne csináljanak ilyesmit - bár ezt nem részletezte.

A nyugdíjasoknál Orbán úgy számol, hogy az áfa-visszatérítés havi 10-15 ezer forintot jelent majd fejenként.

„Azt ki fogja bírni a költségvetés.”

Ezen a ponton áttértek a politikai áttörésre, a kérdés az volt, mit vár Orbán a frissen kinevezett USAID-kormánybiztostól, László Andrástól.

Orbán hátrébb lépett egyet, és felsorolta politikai áttörési tervük 3 alappillérét.

1. „Sürgősen, egy gyors akcióval folytatni kell azt a munkát, amit Donald Trump és Elon Musk amerikai vezetők elkezdtek”, amikor feltárták a „nyugati világot érintő korrupciós ügyet”, aminek során Orbán szerint korábban amerikai pénzből többek közt megvettek újságírókat és médiumokat, hogy a saját propagandájukat tolják.

Ezen a ponton a miniszterelnök a kormányzati propagandát állami pénzből évek óta 24 órában toló közmédia riporterére pillantott, és cinikus félmosollyal odavetette:

„Elnézést, nem akarom a maga szakmáját kiemelni” - és kicsit kuncogtak is ezen.

Orbán aztán elkanyarodva a médiától megismételte azt a múlt héten is bedobott állítását, miszerint USAID-pénzből fizettek hollywoodi színészeket, hogy a háborút támogassák (amit egyébként korábban többek közt az AFP már cáfolt, de például mi is beszámoltunk róla), de ilyesmi a magyar miniszterelnököt nem igazán szokta zavarni.

Le kell vágni ezeket a csápokat, közölte ellentmondást nem tűrően, amihez a kormánybiztos összegyűjti az infókat, ők pedig megalkotják a szükséges jogszabályokat.

Némileg meglephette a magyar szuverenitást óvó szemmel és szívvel őrző miniszterelnök hallgatóit ma reggel, hogy elhangzott a következő mondat:

„A magyar szuverenitás feltételei nem adottak”, de megnyugtatásképp jelezte a miniszterelnök, hogy dolgoznak az ügyön.

2. Orbán Viktor ismét rácsodálkozott az egyébként immár lassan évtizedes problémára, miszerint a dizájnerdrogok országunk kistelepülésein, a szegénységben élő fiatalok közt terjednek.

Szerinte ezen „újszerű kábítószerek megjelenése, amivel roncsot csinálnak a gyerekeinkből”, elfogadhatatlan, a drogkereskedőknek meg azt üzente:

aki „abból él meg, hogy megmérgezi a mi gyerekeinket, le fog szakadni a füle, akkorát fog kapni ezért.”

A hajtóvadászat március elsején indul.

3. A gyermekvédelem megerősítése terén Orbán ismét a Pride betiltását helyezte kilátásba, jelezve, hogy az immár nem áll amerikai védelem alatt. Korábban ugyanis, amíg David Pressmann menetelt az élen, szerinte volt ilyen védelem, ami ellen ők nem tudtak tenni semmit, de Trump óta változott ez is.

Magyarország szerinte még így is jobb helyzetben van másoknál, mi ugyanis „normális világban élünk, nem szabadult el az őrület”, és ha megkérdeznek egy magyart, azt fogja mondani, hogy van férfi meg van nő, miközben arról akarnak minket kívülről meggyőzni, hogy ennek a „bináris emberkoncepciónak” vége van.

Amit persze Magyarország kormánya nem fog hagyni.

Szóba került még a rendkívüli uniós csúcs Ukrajna EU-csatlakozásáról. Mi a magyar álláspont, kérdezte a riporter.

„Én például ellenzem” - deklarálta a magyar miniszterelnök egy személyben, bár azt azért hozzátette, nem biztos, hogy ez örökre így marad.

„De itt és most ez elképzelhetetlen.”

Orbán szerint egy ilyen lépés tönkretenné a magyar gazdákat és a magyar gazdaságot, emellett meg kell fékezni azt a bűnözést is, ami Ukrajna uniós csatlakozásával beáramolna az országba (bár ezt az ukránbűnözést már nem részletezte, így is elröppent a fél óra, ami mára megadatott). Összegzése szerint jelen pillanatban egy okot se tud mondani, ami indokolná a csatlakozás támogatását, de sok olyat igen, ami miatt ellenzi azt.

„Itt tartunk” - zárta mondandóját erre a hétre a miniszterelnök.