Áder politikai retorikai fogásnak tartja, hogy Budapesten klímavészhelyzetet hirdettek

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Áder János köztársasági elnök egy ideje már kiemelt céljaként tekinti a környezet védelmét. Hogy milyen hatékonysággal teszi mindezt a kormánnyal szemben, arról korábban részletesen is írtunk.

Most a Kosstuh rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendége volt, ahol elmondta, hogy nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás és közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben. 

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A klímavédelem nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését. 

Beszélt arról is, hogy maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".

Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk? - tette fel a kérdést az államfő.

Majd a kérdés feltétele után rögtön bele is szállt a Karácsony Gergely vezette fővárosi közgyűlésbe, amelyik klímavészhelyzetet hirdetett ki. Mint az MTI beszámolója szerint Áder elmondta, önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás és szerinte amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

Egyébként a klímavészhelyzet kihirdetése kimondja azt is, hogy „a széndioxid-kibocsátásra közvetlenül vagy közvetve kiható minden döntési javaslatról az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás és az egyéb környezeti hatások vizsgálatának ismeretében, az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva dönt”, de erről Áder nem beszélt. 

Áder János kitért arra: Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt. (Szintén nem említette ugyan a köztársasági elnök, de ez nem tudatos döntés és munka eredménye, hanem a magyar nehézipar összeomlása miatt történhetett meg.)

Beszélt arról is, hogy az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz. 

Arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek következtében a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János. 

Áder azt nem említette, hogy a veszteséget termelő szénerőművet az állam Mészáros Lőrinctől veszi vissza éppen, miután Mészárosék már kipucolták az erőműből a 11 milliárd forintos eredménytartalékot, majd titkosított összegért visszaadnák az államnak. 

Ezek után Áder azzal zárt, hogy mindezek megvalósításához szükség van állami felelősségvállalásra. Az államnak felelőssége van az ellátásban és a környezetkárosítás megelőzésében is.