Január 31-ig, azaz most péntekig kérvényezhetik a szülők, hogy az Oktatási Hivatal engedélyezze hatéves gyerekeik beiskolázásának elhalasztását. Ha ezt nem teszik, akkor a gyerekeiket mindenképpen iskolába kell íratniuk idén tavasszal. 

Tavaly novemberben szavazta meg ugyanis az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami kimondja: minden hatodik életévét betöltött gyerek automatikusan iskolakötelessé válik. Ez alól csak azok a gyerekek kivételek, akikről a szülő kérelmére az illetékes központi hatóság - mint később kiderült, az Oktatási Hivatal - kimondja, indokolt, hogy még egy évet az óvodában maradjanak.

Korábban az óvónő, az óvoda vezetője, az óvoda pszichológusa és a szülő dönthetett arról, hogy a gyerek alkalmas-e arra, hogy hatodik életévét betöltve iskolába menjen.

Az új szabályozás ellen már kezdettől fogva tiltakoztak az érintettek. Az oktatásban dolgozók szerint a döntéshozatal központosítása újabb jele annak, mennyire veszi komolyan a pedagógusok szaktudását. A szülők pedig azt kifogásolták leginkább, hogy az oktatási kormányzatnak fontos volt ugyan sebtében, már idén január elsejével bevezetni az új szabályozást, az átállásról azonban mégsem adták meg az érintetteknek a megfelelő tájékoztatást.

Az ombudsman is az utóbbira hivatkozva javasolta tavaly december elején, hogy a szaktárca halassza el a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetését, mondván:

„az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon.”

A bevezetést ennek ellenére mégsem halasztotta az oktatási kormányzat, a kritikákra pedig azt válaszolta: nincs ok az aggodalomra, az Oktatási Hivatal ezután is figyelembe veszi majd a szülők és az óvoda véleményét a döntéshozatalnál. Az új jogszabályban szereplő január 15-i általános kérvényezési határidőt is kitolták (idén kivételesen) január 31-re. A szülőknek pedig hagytak egy „kiskaput”: aki a határidő előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak nem kell az OH-hoz fordulnia.

Az információhiány miatt pánikolnak a szülők

Az oktatási kormányzat intézkedéseivel szemben erősen kritikus civil szervezet, a Szülői Hang most felmérést készített az új rendszerrel kapcsolatos első tapasztalatokról. A felhívásukra beérkezett  461 szülői visszajelzés alapján úgy tűnik, a szülőket frusztrálja, hogy az ő felelősségükké tették a kérvényezést,

főleg, hogy úgy érzik, nem kapták meg a kellő segítséget ahhoz, hogy felelősen el tudják dönteni, szüksége van-e gyereküknek a beiskolázás halasztására.

A visszajelző szülők 94 százaléka szerint a kormányzat nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól.

Akik viszont már benyújtották a kérelmet, azokat az esetek majdnem 70 százalékában arról tájékoztatta a hivatal, hogy kérelmüket a pedagógiai szakszolgálatok szakvéleménye alapján fogják elbírálni. Csak a Szülői Hang elé került esetek 30 százalékában döntenek majd „saját hatáskörben”.

Úgy látszik tehát, hogy betartotta a döntéshozatal folyamatával kapcsolatos korábbi ígéretét az oktatási kormányzat, a Szülői Hangot megkereső szülők azonban továbbra sem nyugodtak, attól tartanak: a pedagógiai szakszolgálat véleményét gond nélkül felülbírálhatja majd az Oktatási Hivatal, anélkül, hogy maguk a szülők megismerhették volna annak tartalmát.

Az átláthatóság hiánya mellett a bizonytalanság az egyik legnagyobb problémájuk, „ami elkerülhetetlenül érzékelhető a gyermekek számára is.”

„Felbecsülhetetlen pedagógiai kárt okoz, hogy az óvodák sok esetben még azt sem tudják megmondani, hogy ha az érintett gyermek középső csoportos, akkor egyből iskolába kell-e mennie, szülőként pedig méltatlan, hogy hosszú hónapokon keresztül nem tudunk gyermekeinknek felelős választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy mikor kezdik az iskolát.”

 - figyelmeztet Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.

A pedagógiai szakszolgálatokat is túlterheli a kérvényroham

Közben problémát okoz, hogy a gyerekükért aggódó szülők egyszerre rohamozták meg a pedagógiai szakszolgálatokat, mert ki szeretnék használni az említett kiskaput: megkerülni az Oktatási Hivatalt azzal, hogy közvetlenül a szakszolgálattól szerzik be a szakvéleményt.  A Népszava korábban azt írta, decemberben sok helyen már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki. 

Egy január 1-től hatályos rendeletmódosítás azóta már el is vette a szülő lehetőségét, hogy önállóan iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezzen, Így azok a szülők, akik azóta a szakszolgálatokhoz fordultak, úgy próbálnak az iskolakezdés halasztására javaslatot kapni, hogy nem iskolaérettségi, hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményeznek a szakszolgálatnál.