„Alakul a hangulat, ugye?” - jegyezte meg csütörtöki előadása 2. percében Szakács Árpád, a jobboldali kultúrharc szellemi vezetője, miután elmesélt egy zsidóviccet. 

Szakács a Mi Hazánk Mozgalom Fekete Istvánról elnevezett szabadegyetemének első vendége volt. Azzal kezdte, hogy azt olvasta, hogy egy neonáci párt rendezvényén vesz részt. Meg is nevezte, hol olvasta ezt: „a neokohn.hu portálon jelent meg”, amit Novák Előd fejcsóválva fogadott.

Szakács ezek után elmesélte el a viccet, ami arról szól, hogy Kohn haldoklik, és a fia megkérdezi, hogy a pénz boldogít-e, mire Kohn azt mondja, hogy nem, aztán megkérdezi az elszomorodó zsidó gyerek, hogy akkor mi boldogít, mire Kohn azt mondja, hogy „A kamat, fiam.”

Nevetés, és elégedettség a hangulatfelelős Szakács Árpádtól, aki ezután belekezdett 

a magyar kultúra ellenségeiről szóló előadásába. 

link Forrás

Szakács előadása röviden úgy foglalható össze, hogy nemzetközi tudatformálás zajlik már jó ideje, aminek a célja a magyar identitás elfoglalása és megszüntetése. Hosszabban is így foglalható össze. 

Szakács januárig a Mediaworks központi szerkesztőségét vezette, de hosszabb alkotói szabadságra ment. A kormánysajtótól nem szakadt el, a héten a Hír TV-ben oszthatta meg a nézőkkel a szabadkőműves összeesküvés részleteit. És ezt tette a Mi Hazánk meghívására is. 

A mostani előadása messze nem volt olyan erős, mint a Lovas István-díj átvételekor elmondott apokaliptikus víziója, ami Kövér Lászlónak is becsületére vált volna. Viszont végig érezhető volt benne az az elégedetlenség, hogy ő hiába mutatja be a szabadkőművesektől indult, a Tanácsköztársaságban csúcsra jutott és a mai napig is hálózatokban zajló magyarellenes térfoglalást, ha nem történik semmi sem a tíz éve hatalmon lévő kormányzat részéről. 

Mert például továbbra is Szabó Ervinnek hívják a Szabó Ervin könyvtárat. A Szabó nevével fémjelzett könyvtár-hálózatot a szabadkőművesek találták ki, ami a korabeli internet és Google volt, a kartotékrendszernek köszönhetően tudták, ki mit olvas és a kommunista ideológiát terjesztették a nép körében. 

link Forrás

Közben a térfoglaló másik oldal kiáll magáért, kiáll a saját világáért és azokért, akik nagyon fontos ideológiai támpontot jelentenek számukra, és harcolnak is értük. Mint például Göncz Árpádért, aki örült Trianonnak és az Árpád fejedelem Útja metrómegállót át nevezték Göncz Árpádra (valójában Árpád híd volt a megálló neve.)  Miközben a fideszes városvezetők nem merték átnevezni a Hegyalja utat Mádl Ferenc útra. 

link Forrás

Szerinte példaértékű, ahogy a románok és a szlovákok identitást építettek maguknak, komoly erőforrásokra támaszkodva. Csak le kéne másolni, de ez nem tesszük. Ennek első lépése a tanárok anyagi megbecsülése lenne, de ez elmaradt. 

„Nagy erőrendszert vagy hálózatrendszert nem látok ebben a pillanatban, ami a magyar kultúrát, a magyar identitást támogatja. Ha van ilyen, szóljanak, hátha én is észre tudom venni”

- szúrt oda a kormányzatnak Szakács, aki szerint az eddigi időszak kultúrpolitikája úgy tűnik, hogy nem tartja a magyar identitás támogatását fontosnak. 

A nemzet alaptantervről azt mondta, hogy a történelem és irodalom módosítások nem tekinthető mérföldkőnek, csak újabb toldozás-foldozás, de ez is micsoda ellenállást vált ki. Szerinte a történelmet alapvetően át kellene írni, az irodalomban nem lát olyan nagy problémákat, de újra visszatért ahhoz, hogy elég megbecsülést kapnak-e anyagilag a pedagógusok? A maga által feltett kérdésre nemmel válaszolt, és elárulta azt is, hogy a felesége tanár. 

Megkérdezték tőle, hogy lesznek-e a nemzeti identitást erősítő történelmi filmek. 

„Ha azt kérdezik, hogy látok-e reális esélyt arra, hogy a közeljövőben egy nagyon fontos témában magyar történelmi film fog készülni, az a válaszom, hogy nem. Semmilyen ilyen jellegű kezdeményezést nem látok, ami ezt az ügyet fel tudná karolni.” Ezen a ponton árulta el, hogy ő szivárogtatta ki a Hunyadi-film szerintük nem eléggé hazafias forgatókönyvét, amit Szász János rendezett volna, de végül a Szakács által generált támadássorozat miatt visszalépett, és a film is elakadt. És volt egy - a színész betegségét ismerve - kifejezett rossz ízű kiszólása is Szakácsnak, amikor azt osztotta meg az erre ugró közönségnek, hogy azt hallotta - erről sehol nem volt hír -, 

Kulka János játszaná a Hunyadi-filmben a főszerepet.

link Forrás

Szakács meglepő kirohanást intézett az avantgárd ellen, ami előre megfontoltan a polgári kultúra megsemmisítését tűzte ki célul. Már a szó maga is egy francia katonai műszó - folytatta a kultúrharcos -, előőrsöt jelent, vagyis előzetes térfoglalás egy későbbi komolyabb térfoglaláshoz. A művészettörténeti visszatekintése szerint az avantgárd nemzetközi szintre emelte, összekapcsolta a különböző kulturális projekteket, és rákapcsolta a magyar kulturális életet a nemzetközi kulturális hálózatra is. Szakács szerint Kassák Lajos ebben kiemelkedő munkát végzett, „hogy ez számunkra nem jó, az egy más kérdés”. Kassákról magáról megjegyezte, hogy nem akar semmilyen értékítéletet mondani róla, de azért mégis csak 1978-ban, „a kommunista diktatúra egyik csúcsidőszakában nyílt a Kassák Múzeum”. 

„Ami ma megjelenik a magyar kultúrában, az mind külföldről jön először, egy nemzetközi, globális üzenetnek és új világképnek a formálódásai csapódnak le ezeken a hálózatrendszereken” 

- mondta Szakács. 

Az előadás legvégén Szakács elárulta, hogyan milyen fontos lenne megszólítani a fiatalokat, de nem lesz könnyű, mert a 13-14-15 évesek primitív zenei műfajon szocializálódnak. És teljesen téves az az érvelés, hogy semmi baj, most még lázadnak, de majd ha idősebbek lesznek, belátják, hogy nem ez a helyes irányvonal. Mert ha valaki primitív kultúrában szocializálódik, akkor „mennyi esély van arra, hogy 25-30-32 éves korában egyszer csak felnéz, leveszi Madách Ember és (!) tragédiáját és elmondja, hogy hm, milyen jó kis drámát írt ez a Madách? Semmi. Semmi.” 

Szakács szerint a konzervatívok elveszítik a fiatalokat, az utódaikat, a jövőt. „Nagyon jól tudják, hogy a jövőnk a fiatalokban van, és őket támadják még erősebb módszerekkel, beleértve a vizuális és minden egyéb zenei kultúrákkal”. 

link Forrás

A teljes előadás itt nézhető meg.