Nem a klímaváltozás, hanem a koronavírus fogja leépíteni a légi közlekedést

  • Világszerte állítják le a repülőjáratokat, a kisebb légitársaságok valószínűleg csődbe mennek, de a nagyobbak is már most állami segélyekért könyörögnek. 
  • A légi közlekedési ipar még a 9/11-es terrortámadás után sem szenvedett ennyire, mint most. 
  • A koronavírus elérheti azt, amit a klímaharcnak nem sikerült: globálisan megváltoztatja a repülést és az arról való gondolkodást. 

A koronavírus terjedése miatt a légiközlekedési ipar széleskörű leállással néz szembe. Tizennyolc éve nem szenvedett ekkora krízist az iparág. A The Guardian összehasonlítást végzett a koronavírus és a 2001. szeptember 11-i terrortámadás között, ami után világszerte erősen korlátozták a repülőforgalmat. Akkor világszinten az iparág bevétele 23 milliárd dollárral csökkent, ami 7 százalékos visszaesést jelentett. 

Most valahol 63 és 113 milliárd körül járunk, ami nagyjából 20 százalékos veszteséget jelent, és ez a szám valószínűleg csak növekedni fog.Az Eurocontrol forgalomszervező adatai szerint Európában átlagosan 17 százalékkal kevesebb gép szállt fel múlt pénteken, országonként eltérő arányban. A légi közlekedés leginkább Olaszországban esett vissza 77 százalékkal, ezt követi Németország, ahol 30 százalékkal lett kisebb a forgalom. A légitársaságokra nézve az olasz Alitalia mondta le a legtöbb járatát, mintegy 70 százalékot, A Lufthansa a járatok 40 százalékát, a Ryanair pedig 28 százalékot.

Mi vezetett idáig?

A The Guardian cikkei alapján jól kirajzolódik, hogy mik azok a főbb tényezők, amik miatt zuhanórepülésbe kezdtek a légitársaságok.

Egyrészt még mielőtt a járattörlések és a határlezárások elkezdődtek volna, az utasok elkezdték a koronavírus miatti félelemből lemondani az utazásokat. Ezért rengeteg járat repült szinte teljesen üresen, ami pedig azt eredményezte, hogy nem érte meg a járatokat elindítani. Ez történt például Olaszországban is, amikor hirtelen megnövekedett a fertőzöttek száma az országban, akkor az emberek elkezdték lemondani az utazásokat az országba, ami miatt törölni kellett bizonyos járatokat.

Ezután jöttek a különböző sportesemény- és koncertlemondások, amik miatt szintén sok ember mondta vissza a repülőjegyét. 

Ami pedig egyértelműen a legnagyobb visszaesést eredményezte, hogy egyre több országban hirdettek vészhelyzetet, ami a repülés korlátozását is eredményezte.

Teljesen megtiltották a beutazást több európai országba,  a kormány hétfői bejelentése szerint Magyarországra is.

De már oda sem nagyon éri meg utazni, ahova még be lehet lépni, mert a legtöbb országban 14 napos karantén várja a külföldről érkezőket. Tehát például ha haza szeretne látogatni egy rokonunk az Egyesült Királyságból, akkor itt is 14 napos karantén várna rá (mert a magyar állampolgárokat még beengedjük), és amikor visszarepülne, akkor újabb 14 napos vesztegzár járna üdvözlésképpen az Egyesült Királyságban. Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke meg is jegyezte, hogy a 14 napos karantén bevezetése egy „rettentő csapást mér a repülésre”.

A légitársaságokon az sem segít, hogy minden ország otthonmaradásra buzdítja a lakosait, ezért még a sarki boltba se mennek le az emberek, nemhogy egy másik országba utaznának.

Hogyan érinti mindez a légitársaságokat?

Röviden: rosszul. A világméretűvé nőtt járvány alaposan megnyirbálja a légi közlekedési iparágat. Ennél sokkal kisebb katasztrófák miatt is szűntek már meg gyenge légitársaságok, de a nagyobb légitársaságok is hatalmas veszteséggel számolhatnak.

Már most lehet látni, hogy melyek azok a légitársaságok, akik komoly bajba kerültek:

  • a British Airways vezérigazgatója múlt héten bejelentette, hogy a cég a túlélésért küzd és sem 9/11, sem a 2008-as válság nem érintette ilyen mértékben a vállalatot,
  • a Norwegian Airlines már most hatalmas adósságot halmozott fel, hogy fenntartsa magát, már nem hónapokra, hanem hetekre voltak az összeomlástól,
  • a KLM holland légi társaság mintegy 2000 munkahelyet szüntetett meg, egyharmaddal csökkentette a munkaidőt és a kormány segítségét kéri,
  • a Lufthansa csoport pedig pénteken jelentette be, hogy fontolgatják, hogy állami segélyt kérnek.

A gyengébb légitársaságok tehát most hitelekkel, állami segítséggel, elbocsátásokkal próbálnak talpon maradni, de valószínűleg néhányan így is el fognak tűnni teljesen a piacról. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója az index.hu-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy ők akkor is el tudnák magukat finanszírozni, ha három évig nem indítanának egy darab repülőjáratot sem. Tehát azok a légitársaságok fognak fennmaradni, amelyeknek van tartalékuk.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A klímaaktivisták szeme talán most felcsillan, hogy teljesen el fog tűnni a légi közlekedés a világon a járványnak köszönhetően. Nem egészen így lesz. Az, hogy továbbra is mekkora szükség van a repülőkre az is jól mutatja, hogy bár Olaszország teljesen leállította a légi közlekedését, az embereknek ugyanúgy szüksége van élelemre, gyógyszerekre, utóbbiból pedig nem máshonnan kaptak épp, mint Kínából repülővel.

A The Guardian szerint viszont elképzelhető, hogy a járvány miatt örökre meg fog változni a légi közlekedésről való gondolkodásunk. Ha minden újra visszakerül a régi kerékvágásba is, lehet, hogy a társadalom részéről teljesen új igények fognak felmerülni. Bár lehet, hogy az utazás ősi vágya az emberi természetnek, de az a fajta globális hipermobilitás, amiben élünk, csak néhány évtizede van jelen. 

Az, hogy a társadalmak most rákényszerülnek arra, hogy repülés nélkül is boldoguljanak, meg fogja kérdőjelezni az eddigi szokásokat.De nem csak a társadalmi gondolkodás miatt állhat be változás a légi közlekedésben. Ha vége is lesz a járványnak, remélhetőleg még a nyár előtt, akkor sem fognak az emberek nyaralgatni, mert a dolgozóknak most kell szabadnapokat kivenniük, mert nem tudják végezni otthonról a munkájukat, esetleg beteg rokonaikra vagy az iskolából kivett gyerekeikre vigyáznak. Több országban, köztünk nálunk is felmerült, hogy a nyári szünetben kell majd a diákoknak iskolába járni, tehát így ugrani fognak a betervezett nyaralások is.

A klímaváltozás elleni küzdelemben már eddig is próbálták korlátozni a repülést, de most ezért még többet tehet a koronavírus. A légitársaságok megszűnése miatt beszűkül a piac, lecsökken a verseny a szférában, ezért a megmaradt légitársaságok drágábban adhatják el a jegyeiket, ami csökkenteni fogja az utazási kedvet.Ráadásul már a koronavírus előtt is jellemzővé vált a kereskedelemben a protekcionizmus, vagyis a külgazdaságok ellen védekező gazdaság politika, és új határok felhúzása a szomszédos országok között. Egy ilyen mértékű világjárvány idején mindennél nagyobb szükség lenne egy globális struktúrára, de közben be is zárjuk a nemzetközi ajtókat. A cikk szerzője szerint:

„A légi közlekedés, amely eddig a globális gazdaság szénbányája volt, talán sosem repül olyan magasra többé.” 

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó