„Veszélybe került a betegek ellátása” - Vizsgálat indul a koronavírusos szegedi rektor ügyében

Egészségügy
2020 március 22., 18:05

A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható közlemény szerint a Csongrád megyei területi szervezet etikai bizottsága hivatalból és azonnali hatállyal vizsgálatot kezdeményez a Szegedi Tudományegyetem rektorával szemben. Az etikai eljárást a MOK országos elnöksége is szükségesnek és indokoltnak tartja. 

Rovó László vasárnap maga erősítette meg, hogy pozitív lett a tesztje, miután hazatért egy dél-tiroli utazásról, majd karantén helyett folytatta orvosi tevékenységét. A rektor közleménye szerint nem is biztos, hogy külföldön fertőződött meg, hiszen fül-orr-gégészként egyébként is gyakran kerül kapcsolatba felsőlégúti fertőzésekkel. Azt viszont „kizártnak” tartja, hogy ő fertőzésveszélynek tette volna ki a betegeit, hiszen ugyanúgy „steril körülmények” között fogadta őket, mint korábban is bármikor.

Áder János köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem rektorává nevezi ki Rovó László Róbert egyetemi tanárt a Sándor-palota Tükörtermében 2018. május 28-án
photo_camera Áder János köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem rektorává nevezi ki Rovó László Róbert egyetemi tanárt a Sándor-palota Tükörtermében 2018. május 28-án Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A Magyar Orvosi Kamara az etikai kódex alábbi pontjaira hivatkozik:

  • 1) Az orvos egészségi alkalmasságával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések vétkes megszegése egyben etikai vétségnek is minősül. 
  • 2) Az egészségügyi tevékenység végzésére alkalmasnak minősített orvos sem végezhet egészségügyi tevékenységet, amennyiben pillanatnyi állapota következtében a beteg számára nagyobb kockázatot jelentene a tevékenységével, mint amelyet annak elmaradásával okozna, ideértve az orvos fertőző betegségét is.
  • (15) Az etikai szabályok betartása különösen fontos, ha szakmai rangja, közéleti szereplése miatt az orvos jól ismert, mert ez esetben magatartása, így esetleges etikai vétsége is általánosítható, és a közvélemény ebből az orvostársadalom egészére vonhat le negatív következtetést.

„A szegedi egyetem rektorának és egyetemi tanszékvezetőnek mindezekre külön figyelemmel kellett volna lennie. Következményként a járvány kibontakozásának idején számos kolléga került nehéz helyzetbe, és veszélybe került a betegek ellátása” - olvasható a kamarai közleményben. 

Az érintett kollégák megkeresésére a MOK elnöksége kiemelt figyelmet fordít, továbbá reményét fejezi ki, hogy mind a járványügyi hatóság, mind pedig a közigazgatási szervek a lehető leggyorsabban vizsgálják ki a Szegedi Tudományegyetemen történteket, és megteszik a morális és jogi szempontból szükséges lépéseket.

„Az információhiányos állapot önmagában fokozza az emberek szorongását”

Rovó László ügyéről még nem kérdezte a szeged.hu, de a járvány itthoni kezelésének számos aspektusáról beszélt egy szintén vasárnap megjelent interjúban az orvosi kamara Csongrád megyei elnöke. Kanka Andor pszichiáter szerint a kormány titkolózik, ami már csak azért is érthetetlen, mert „óriási előkészületek zajlanak a hazai egészségügyben. Országszerte alakítják ki a járványkórházakat, köztük Szegeden is. De ezekről hivatalosan semmit vagy alig valamit lehet tudni.”

Szűrőkamion a volt Baranya Megyei Kórházban kialakított, Koronavírus Ellátó Központnak nevezett intézmény udvarán 2020. március 20-án.
photo_camera Szűrőkamion a volt Baranya Megyei Kórházban kialakított, Koronavírus Ellátó Központnak nevezett intézmény udvarán 2020. március 20-án. Fotó: Sóki Tamás/MTI/MTVA

Hozzátette, hogy „amióta megalakult az operatív törzsön belül a kommunikációs akciócsoport, úgy érzem, rosszabb lett a kommunikáció. Nem nevezném célravezetőnek, hogy érdemi kérdéseket kapva a kommunikációért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón dührohamot kap, ahogyan azt sem, hogy szakmai javaslatokat toporzékolva, személyeskedő hangnemben kommentál. Nem átgondolt tájékoztatásra utal, hogy reggel a kormány még rendeletben tiltja meg az iskolák bezárást, majd ugyanennek a napnak az estéjén a miniszterelnök bejelenti az iskolák bezárását. Ez így következetlen, és jól láthatóan a kormány nem akar kommunikálni. Az, hogy online térbe került az operatív törzs sajtótájékoztatója, annak jele, hogy nem akarnak a kérdésekre válaszolni.”

A korábban a szélesebb körű tesztelések érdekében is felszólaló orvos szerint a kormány tájékoztatási módszerei a kívánttal ellentétes hatást váltanak ki: „Pszichológiai közhely, hogy az információhiányos állapot önmagában fokozza az emberek szorongását. Sajnos ezzel a pániknak és a rémhírterjedésnek ágyaz meg a kormány.”