Vidéken már enyhít a kormány, de Budapesten sem tűnik úgy, hogy berobbant volna a vírus

„Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának, a fertőzések mintegy 60 százalékát itt regisztrálták. Ezért is indokolt, hogy a védekezés második szakaszában elválasszák egymástól a leginkább fertőzött területre és a vidéki Magyarországra vonatkozó szabályokat” - mondta Kovács Zoltán államtitkár Orbán Viktor tegnap esti, a vidéki lazításokat bejelentő videója után.

Erősen kell hinni abban, hogy a koronavirus.gov.hu hivatalos statisztikái a valóságot tükrözik, mert az alapján Vas megyében például április 11-ei óta nincs új igazolt fertőzött. Egyetlen nap volt, amikor azóta emelkedett a szám, de valami hiba lehetett, mert aztán visszakorrigálták a számot 14-re. Ezzel abszolút megyei rekorder az osztrák határ melletti Vas. Bács-Kiskunban 18-a óta nincs új fertőzött, 23-on áll stabilan a mutató. 

Ehhez képest ott van Budapest, a maga - szerdáig - 1347 hivatalosan igazolt fertőzöttjével. (Csütörtökre az országos 48-ból 21 új beteget találtak a fővárosban.) Vagyis a fővárosi lakosok 0,076 százalékánál csípték nyakon hivatalosan a vírust. Palkovics miniszter a múlt héten elismeréssel szólt arról, hogy milyen szabálykövetők a budapestiek, akik drasztikusan csökkentették az emberek közötti személyes kontaktusok számát, volt olyan időszak, amikor 90 százalékkal. 

(Érdekes adat lenne, hogy megyénként hány tesztet végeznek naponta, de miután az operatív törzs azt sem árulta el, hogy a statisztikában feltüntetett összes teszt azt jelenti-e, hogy ennyi emberen végeztek vizsgálatot, vagy akár egy emberen többet is, ezt azt információt aligha kapjuk meg.)

Hogy éppen hány aktív eset van megyénként, arról - sem - ad tájékoztatást az operatív törzs, csak azt dobják fel térképre, hogy összesen hány beteget regisztráltak eddig. Jobb híján megint csak ez alapján nem tűnik úgy, hogy nagyon bedurvult volna a járvány az elmúlt időszakban Budapesten, kenterbe verve az ország többi részét. Ez természetesen a megelőző intézkedések betartásának is köszönhető.

A fővárosi ugrás a Pesti úti idősotthonhöz kötődik. Itt összesen 295 lakó és 26 dolgozó fertőződött meg, kórházba szállítás után 34-en haltak meg. Az operatív törzs szerdai „sajtótájékoztatóján” elhangzottak szerint a fővárosi idősotthonokban összesen 360-an fertőzték meg egymást, 49-en haltak meg. 

Országosan is egyre több idősotthonban jelenik meg a járvány. Szerdáig 27 idősotthonban igazolták legalább egy embernél a koronavírus-fertőzést. A dolgozók közül 87-en, a gondozottak közül pedig 628-an váltak fertőzötté.

A népegészségügyi központ szakértője, Oroszi Beatrix múlt csütörtökön egy konferencián azt mondta, hogy a fertőzések harmada kötődik kórházi járványhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz, majdnem negyede pedig szociális otthonokhoz. Amiből leszűrhető, hogy Magyarországon - legalábbis múlt csütörtökig és az intézkedések betartása miatt - a vírus leginkább zárt közösségekben, egészségügyi ellátórendszerekhez, illetve szociális intézményekhez köthetően terjed. Ezek kicsi járványok, 2-3 fős fertőzési láncok, „amik nem tudnak utat törni maguknak a társadalom széles rétegei felé”.

Csongrád megyében például pár nap alatt több, mint 50 százalékkal ugrott meg a fertőzöttek száma, köszönhetően annak, hogy az Emmi által fenntartott Szegedi Vakok Otthonában 31 koronavírus beteget igazoltak. Zalában is 48-ról 103-ra nőtt pár nap alatt az igazolt koronavírusosok száma, ott is több idősotthonban teszteltek, miután megjelent a vírus. 

Lakosságarányosan egyébként valóban Budapest vezet, 1300 emberre jut egy igazolt fertőzött. Pest megyét szokták még párban emlegetni a fővárossal. Népes megye, az agglomerációval együtt. De csak minden 3475 emberre jut egy igazolt fertőzött. Ehhez képest Fejér megye majdnem Budapest számait hozza arányaiban, minden 1550 emberre jut egy igazolt koronavírusos, és Komárom-Esztergomban is „fertőzöttebb” arányaiban, mint Pest megye (3217 lakosra jut egy igazolt fertőzött).

De mivel nagyon kevés tesztet végeztek eddig, majd csak akkor lehet sejtésünk arról, hogy hányan kapták el eddig a vírust, ha meglesz a 17 ezer fős mintán készülő vizsgálat. Ez csak május 1-jén indul, vagyis nem ez alapján döntött a miniszterelnök a lazításról. A vizsgálat hivatalos indoka a Semmelweis Egyetem szerint egyébként ez: „a hazai kutatási kapacitások igénybevételével és a tudományos élet képviselőinek szakértelmével megvalósuló vizsgálat is azt szolgálja, hogy a gazdaság újraindítása, a korlátozások fokozatos lebontása a második fázisban a kellő megalapozottsággal mehessen végbe”.

Orbán Viktor szerda este nem bajlódott a számokkal, amikor bejelentette, hogy vidéken már eljött a lazítás ideje, annyit említett, hogy az egészségügy felkészült. (Szerdán 983 koronavírusos volt kórházban - a harmaduk idősotthonokból -, vagyis 31-szeresen túl van biztosítva jelenleg az egészségügy a 33 üres ággyal.) 

A miniszterelnök a rádióban április 10-én már kifejtette a város/vidék különbséget, ami alapján más-más szabályozást tart szükségesnek: „egy vidéki, 300 lelkes kitelepülésen ez a probléma nincs, tehát az is egy jogos igény – ilyet is hallok –, ahogy ellenőrzök, jövök, megyek, járok az országban, hogy de hiszen nálunk nincsen, és itt a vidéki életmód miatt egyébként sem gyakori, hogy nagy tömegben találkoznánk, mert nincs is nagy tömeg. összességében sem annyi ember ott, a faluban. Itt azért lehetnének a szabályok ennél belátóbbak vagy kedvezőbbek.”

A tömegközlekedési eszközökön és a boltokban saját hatáskörben hétfő óta maszkviselést előírt Karácsony Gergely főpolgármester Orbán Viktor bejelentésére úgy reagált, hogy szerinte sincs még nincs itt az ideje annak, hogy Budapesten és környékén enyhítsék a korlátozó intézkedéseket.

„Remélem, a kormány, a csak számára hozzáférhető információk alapján, megfontoltan döntött az ország többi részét érintő enyhítésekről. Budapest újraindítási stratégiájának kidolgozása nem történhet a városvezetés bevonása, az információk megosztása nélkül”- tette hozzá. Ugyanakkor örömmel fogadta, hogy a kormány országosan kötelezővé tette az arc eltakarását, maszk vagy sál viselését az üzletekben és a közösségi közlekedésben.