Mintha beáldoztuk volna az időseket, most meg nem tudjuk, kit hibáztassunk

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.
  • A Covid-19 az idősekre és a betegekre nézve jelenti a legnagyobb veszélyt.
  • Olaszországban vannak olyan települések, ahol szinte teljes generációk estek a vírus áldozatául.
  • Spanyolországban a katonák magukra hagyott idős emberek holttesteire bukkantak az otthonokban.
  • Egy New Jersey-i idősotthon egy használaton kívüli raktárban helyezte el a halottakat, és ezt egy véletlenül arra járó ember vette csak észre.
  • A járvány kezdetén még magukat komolynak tartó politikusok is úgy beszéltek a koronavírusról, hogy nem kell pánikba esni, „csak” az idősek halnak bele.

„A legsötétebb napokban elfogadottá vált az a gondolkodás, hogy az idősek lehetnek a társadalom feláldozható tagjai. Volt egy passzív elfogadás, hogy ez mehet így. Ez egy szokatlanul súlyos emberi és társadalmi katasztrófa, ami örökre nyomot hagy bennünk”

– ezt egy osztályvezető orvos mondta április végén az olasz Corriere Della Serának. Olaszországban még most is nagy számban szedi áldozatait a vírus, és elsősorban zárt intézményekben, olyan helyeken, ahol a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb emberek élnek. Az olaszok többségét sokként érte, ami az idősotthonokban történt, és most próbálják feldolgozni, hogy mi ment ennyire félre.

A koronavírus-járvány Európában először Olaszországban robbant be. Már bőven tragikus volt a helyzet, amikor a WHO végre világjárványnak minősítette a tömeges megbetegedéseket. Az olaszoknak kellett reagálniuk a kontinensen először, nem volt idejük felkészülni úgy, mint más európai országoknak. Arról, hogy hogyan kezelte a kormány a krízist, biztosan nagyon sok megfejtés lesz még, de a miniszterelnök, Giuseppe Conte ragaszkodik hozzá, hogy jól jártak el, ők voltak a legnehezebb helyzetben, és az olyan szintű korlátozásokat, amelyeket a legtöbb érintett európai országban szinte zokszó nélkül fogadtak el az emberek, az első olaszországi megbetegedések idején nemcsak az olaszok, de az európaiak többsége is elfogadhatatlannak tartotta volna.

Az azonban tény, hogy ami az olasz, spanyol, amerikai - és az összes érintett ország, így Magyarország - idősotthonaiban történt, gyakorlatilag mészárlás volt, még ha azt nem is közvetlenül emberek, hanem egy gyilkos vírus követte el. 

A tanulságok levonása még hosszú ideig fog tartani, de van néhány kirívó eset, ahol már az otthonok fenntartói, vezetői ellen büntetőjogi felelősség is felmerült. Minden országban máshogy működnek ezek a szociális otthonok, más rendszerben zajlik a hivatali, szakmai felügyelet, ráadásul mindegyik országban vannak állami, önkormányzati, régió szerinti, egyházi vagy magánszemélyek által fenntartott intézmények. A közös pont csak az, hogy ha a felelősségről esik szó, mindenki a másikra mutogat.

Az első reakciók

Április végén a Corriere Della Sera szerzője megpróbálta összeszedni, mik voltak a legsúlyosabb hibák, melyeket az olaszországi idősotthonokban elkövettek. Eszerint az alaphiba az volt, hogy már nagyban tombolt a járvány, és a kormány tervezte az iskolák, a múzeumok, éttermek bezárását, amikor az idősek otthonába simán, maszk és kesztyű nélkül mehettek be látogatásra a hozzátartozók. A legtöbb intézményben a személyzet és a lakók sem viseltek védőfelszerelést, és fogadták a kórházból visszatérő lakókat, akiket az esetek többségében nem is különítettek el.

A szerző szerint azonnal hermetikusan el kellett volna zárni az otthonokat a külvilágtól, mert a járvány kitörése után villámgyorsan, két hét alatt olyan drámaian romlott a helyzet, hogy „utána már csak a holttesteket számolták”.

Az idősotthonok lakói értelemszerűen csak kívülről érkező emberektől kaphatták el a koronavírust, hiszen többségük nem vagy csak ritkán hagyja el az otthont, az egészségi állapota miatt. Február végén, már azután, hogy a lombardiai Codognót lezárták (ami az első drasztikus lépés volt Európában a járvány elleni védekezés folyamatában), azt az intézkedést hozták, hogy egy lakóhoz csak egy rokon léphetett be egyszerre. Lombardiában, ahol a járvány elképzelhetetlen pusztítást vitt végbe, vannak olyan otthonok, ahol akár ezer idős embert is ápolnak. Ez azt jelenti, hogy 

a rendelkezés értelmében naponta ezer kívülről jövő ember járhatott az ilyen otthonokban. Közülük bárki bevihette a vírust, ami aztán viharsebesen terjedt az idős emberek között.

A Milano Todaynek megszólalt egy lombardiai intézmény vezetője, aki a járványtól leginkább sújtott körzetben is meg tudta oldani, hogy a vírus ne jusson be az otthon falai közé. Manuela Massatorri nagyon korán, nagyon szigorú intézkedéseket hozott. Ahogy meghallotta, hogy mi történik Codognóban, úgy döntött, hogy attól a ponttól fogva senkinek se ki, se be. 

Megkérdezte a fenntartót, hogy vannak-e olyan ápolók, akik a lezárás idejére beköltöznének az otthonba, találtak is 16 jelentkezőt. Azonnal védőfelszereléseket kért, és folyamatosan mérték a lakók és a dolgozók hőmérsékletét. Bár ő is kapott olyan kéréseket a régiós hatóságoktól, hogy fogadjanak az intézményben koronavírusos ápoltakat, arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő felszerelésük az ellátásukra, azokat elutasította. Az otthonban azóta sem fertőződött meg senki.

Magyarországon is volt olyan intézményvezető, aki nem várta meg, hogy mit tanácsol Müller Cecília vagy Gulyás Gergely. A magánfenntartású, tiszaalpári idősotthon vezetője a józan eszére hallgatva már egy nappal azelőtt látogatási tilalmat rendelt el, hogy azt március 8-án hivatalosan is elrendelték volna. Ebben az intézményben jelenleg sincs, és nem is volt fertőzés.

Gócpontok, felelősök

Olaszországban már április elején, húsvét előtt nyomozás indult az egyik legsúlyosabb ügyben, miután a milánói Pio Albergo Trivulzio otthon dolgozói és az idős lakók hozzátartozói is panaszt tettek a vezetőség ellen. Azt állítják, a vezetőség nem tartotta be a biztonsági előírásokat, és veszélyeztették a bent élőket és dolgozókat, amikor megfelelő ellenőrzés és elkülönítés nélkül hozták-vitték a betegeket a kórházak és az otthon között. Szerintük ez vezethetett a tömeges megbetegedésekhez az intézményben. Az ezer lakót befogadni képes intézményben négy hónap alatt - május 8-ai adatok szerint - több mint 400 lakó halt meg a koronavírus okozta betegségben, nagyon sokan megfertőződtek, a dolgozók harmada pedig kiesett a munkából, mert szintén pozitív lett a tesztjük.

Dolgozók a Pio Albergo Trivulzio idősotthon udvarán április 7-én.Fotó: Claudio Furlan/AP

A rendőrség egyik különleges egysége, az egészségügyi intézményekre, szociális ellátó-intézményekre szakosodott Nas vizsgálódott az otthonban, majd az egészségügyi minisztérium szakértői folytatták a vizsgálatot. A gyanú nem szándékos emberölés volt és a járványhelyzet nem megfelelő kezelése.

A jelen helyzet szerint gyűlnek a vallomások. Ezekből az derül ki, hogy valóban nem volt védőfelszerelés. Az elmúlt hetekben meghallgattak orvosokat, nővéreket, rengeteg dolgozót, vallomásaikból az derül ki, hogy a helyi egészségügyi hatóságok is sárosak, és az intézet egész működése sok szempontból volt jogszerűtlen, ami ebben a helyzetben tragédiák sorához vezetett. Az egyik dolgozó azt mondta, továbbra is folyamatosan átszállítják az embereket az egyik helyről a másikra, csak már titokban, éjszaka csinálják. A lakókat nem is tesztelik. Azt is mondta, márciusban próbáltak saját maszkot viselni, de a főnővér levetette velük. Először március 22-én viselt bárki maszkot a személyzet tagjai közül, teszteket és FFP2 maszkokat is április 16-án kaptak először.

Letizia Mocciaro ügyész vezetésével több olyan intézmény ügyében nyomoznak, ahol egészségügyi ellátásra szoruló időseket ápoltak ideiglenesen vagy tartósan.
A Milánó megyei Mediglia egyik idősek otthona volt az egyik első olyan intézmény, ahol tömegesen, legalább hatvanan haltak bele a lakók a koronavírusba. Az egyik áldozat lánya arról beszélt, március 3-án, miután közölték vele, hogy az anyja lázas, de nincs súlyos állapotban, meglátogatta az otthonban. Azt mondta, nem minden dolgozón volt védőfelszerelés, és anyját az étkezőben, egy kerekesszékben találta meg. Azt mondta, nagyon remegett, 39 fokos láza volt, de az ápoló azt felelte, reggel jól volt. Nem vihette haza, így végül tehetetlenségében felhívta a polgármestert. Másnap elvégezték a tesztet az édesanyján, ami pozitív lett. 

Néhány nappal később, egy közeli kórház sürgősségi osztályán halt meg.

Még Szicíliában is nyomozás indult egy idősotthon ügyében, pedig ott jelenleg is alig több mint 3 ezer fertőzést regisztráltak. A Catania tartományban fekvő Caltagironéban, a Don Bosco idősotthonban már 13 idős ember halt bele a koronavírusba. Május elején a hatóságok lerohanták és átkutatták az otthont, öt embert ott is foglalkozás körében elkövetett emberöléssel és azzal gyanúsítanak, hogy nem tették meg a szükséges járványügyi intézkedéseket. Az intézetet be is zárták, a lakókat közeli kórházakba szállították.

Időközben megszólaltak azok az orvosok és egészségügyi dolgozók is, akik idősotthonokban teljesítenek szolgálatot. Egy orvoscsoport - többségük az idősekre szakosodott geriáter specialista - a Corrierében tette közzé nyílt levelét, melyben azt írják, nem igaz, hogy hagyják meghalni az időseket, az igazság az, hogy őket, az orvosokat hagyták magukra a bajjal.

Arról írnak, annak szentelték az életüket, hogy a legelesettebb, legbetegebb időseken próbáljanak segítenit. Azért döntöttek így, hogy ne csak gyógyszerekkel tömjék az időseket, hanem aktívan segítsék a felgyógyulásukat vagy javítsák életminőségüket, nemcsak fizikálisan, mentálisan is.
Ők azt kérdezik, hol volt mindenki, amikor hiába kértek teszteket? És miért most jut eszükbe, hogyan jutott idáig a helyzet? Hol voltak, amikor az otthonok munkatársai próbálták beszerezni az akkor beszerezhetetlen maszkokat? Hol voltak, amikor a rendeléseiket azért nem kapták meg, mert lefoglalták és a kórházakba vitték azokat? - teszik fel a kérdést a hatóságoknak. Azt is írják, hogy bár ők végül megszerezték a védőfelszereléseket, ez nem a külső segítségnek köszönhető.

Az mi, hogy az ágyukban, meg raktárakban felhalmozva találják meg a halottakat?

Spanyolországban és Olaszországban is nagyon el van öregedve a társadalom, és mindkét országban nehezítette a helyzet kezelését, hogy sok idős ember elszigetelt falvakban él. Tény, hogy ezekre a helyekre nehezebben jut el a vírus, viszont ha bejut, gyors és hatalmas pusztítást végez, erre számtalan példa van. Mindkét országban sok olyan település van, ahol a lakosok többsége idős, és a környéken csak egyetlen, kisebb olyan kórház van, ami intenzív ellátást is nyújt. Ezek az intézmények nem arra vannak berendezkedve, hogy hirtelen rengeteg idős, beteg embert kelljen életben tartaniuk. A járvány tetőzése idején ezek a kórházak túlterheltek lettek, és nem mindig sikerült megszervezni a betegek átcsoportosítását. Sok egészségügyi dolgozó ismerte el, hogy nem mindig jutott annyi idő és figyelem egy-egy páciensre, mint amennyi kellett volna, és ez néha bizony a halálukhoz vezetett.

Valderrobres egy apró kis spanyol falu, 2400 ember él itt, viszont - eddig - rengeteg turista látogatta. A helyi idősotthon dolgozói felének lett pozitív a tesztje, a 60 lakó közül pedig 50-nek. Közülük - eddig - legalább 12-en meg is haltak.
Spanyolországban kimondottan jók az egészségügyi szolgáltatások, és a várható élettartam nagyon magas, még a férfiak esetében is 80 év felett van. De a járványügyi hatóságok még itt sem voltak hajlandóak tesztelni az idősotthonok lakóit, annak ellenére sem, hogy a környéken a település volt a járvány kitörésének epicentruma. A falu polgármestere, Carlos Boné ekkor saját forrásból teszteltette le a lakókat és a dolgozókat, ezután derült ki, hogy kétharmaduk fertőzött. Az eredményeket azonban az egészségügyi hatóságok nem fogadták el, mert nem állami laborban teszteltek. Hivatalosan csak egy héttel később teszteltek az otthonban. A polgármester, aki korábban ápolóként dolgozott, két héten keresztül maga is beállt dolgozni, mert az ápolók többséget értelemszerűen el kellett izolálni.

Az egyik legmegrázóbb eset Spanyolországban az volt, amikor az intézmények fertőtlenítésére kiküldött katonák saját ágyukban meghalt, teljesen magukra hagyott embereket találtak az idősotthonokban. Az erről szóló hírt március 23-án jelentette be Margarita Robles védelmi miniszter, rendesen sokkolva ezzel az országot, ahol a többség úgy gondolta, náluk jó az egészségügy, és jól bánnak az idős emberekkel is.

Fizioterapeuta kezeli egy idősotthon lakóját Madridban április 24-én.Fotó: OSCAR DEL POZO/AFP

Első körben Spanyolországban is az intézményvezetőket okolták, akik úgy válaszoltak, a valódi felelős a kormány, mert nem biztosítottak számukra védőfelszerelést és teszteket, és nem hoztak a megfelelő időben elég szigorú intézkedéseket.

Az eddig ismert számok alapján az északi Soria tartományban, 120 km-re Madridtól, az ezer főre eső halálesetek száma az országos átlag duplája volt. A helyi politikusok szerint részben azért, mert vidéken egyszerűen nincs elég orvos, és hiába triplázták meg az intenzív osztályokon az ágyak számát, nem volt elég szakember, aki gyógyulásukat segítette volna. Katalóniában a hatóságok két, Barcelona közelében működő idősotthon ügyében indítottak vizsgálatot, ahol több mint 20 lakó halt meg.

Április 23-ai adatok szerint az Egyesült Államokban a koronavírus 23 államban több mint 10 ezer lakót és ápolót ölt meg idősotthonokban. Itt nagyjából 15 ezer idősotthon működik, ezekben úgy 1,3 millió idős gondozott él.
A koronavírus itt is feldolgozhatatlan pusztítást végzett. Egy névtelen bejelentés vezette el a rendőrséget egy New Jersey-i idősotthonhoz, ahol a személyzet egy raktárhelyiségben halmozta fel a koronavírusba belehalt lakók holttesteit. Ebben a magánkézben lévő otthonban legalább 29-en haltak bele a Covid-19-be, és rengetegen fertőződtek meg, köztük a személyzet tagjai is.

A New York Times dermesztő, folyamatosan frissülő analízise szerint legalább 7500 idősotthon és más, bentlakásos ápolási intézményben jelent meg a vírus. Ezekben 156 000 személy fertőződött meg, közülük 29 100 meghalt. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban az összes koronavírus miatt meghalt ember harmada egy ilyen intézményben élt, itt kapta el a fertőzést, és itt is halt meg. Az amerikai számok - ahogy az európaiak - vélhetően még nőni fognak, és kérdés persze, hogy mennyire pontos képet kapunk majd, ha egyszer a járvány levonul.

Svédországban, ahol a kezdetektől fogva nagyon máshogy reagáltak a járványra, mint a legtöbb országban, szintén kezdik levonni a mérleget, és arra jutottak, elárulták az időseket. Szombati adatok szerint több mint 3 ezer ember halt meg eddig a vírus miatt, április 28-ai adatok szerint 90 százalékuk 70 felett járt, és az elhunytak felét idősotthonokban élők teszik ki, egynegyedük pedig olyan, aki otthoni ellátásban részesült. 

„Nem védtük meg az időseket. Ez nagyon komoly dolog, és a társadalmunk egészére nézve hiba volt. Tanulnunk kell belőle, és még egyáltalán nincs vége a járványnak” 

- mondta a svéd egészségügyi miniszter, Lena Hallengren.

A vírus nem nézi, ki a fenntartó 

A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla a napokban azt mondta, bár a koronavírust bárhol el lehet kapni, „a fertőzöttek felét az idősotthonok lakói, illetve az egészségügyi dolgozók teszik ki” Magyarországon.

Bár a legtöbb európai országban az otthonok és az ország vezetése folyamatosan kommunikál a zárt intézmények adatairól, nálunk ez nem így van.
Az első hírek a Pesti úti otthonról érkeztek, ahol - a jelenleg elérhető legfrissebb adatok szerint - 305-en fertőződtek meg, 42-en pedig meghaltak. Arról, hogy hogyan érinti a hazai idősotthonokat a járvány, az Operatív Törzs tájékoztatóin nemigen esik szó, legfeljebb újságírói kérdésre válaszolva derülnek ki a számok. Egyetlen kivétel a gyomorforgató politikai játszma eszközévé vált, fővárosi fenntartású Pesti úti intézmény - erről folyamatosan kommunikál a kormány. Azt, hogy a járvány felütötte a fejét az intézményben, egyébként maga a főpolgármester, Karácsony Gergely jelentette be.

Védőõruhába öltözött katona fertőtlenít a fővárosi önkormányzat Pesti úti idõsotthonában 2020. április 17-én.Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Míg a Pesti úti otthonban történt fertőzésekről és halálesetekről folyamatosan pontos számokkal szolgál az Operatív Törzs, a többi idősotthon fertőzöttségéről nem sokat tudunk. Az intézményvezetők nem mernek beszélni a sajtó munkatársaival, ha meg hivatalos úton próbáljuk megtudni a hazai adatokat, nem sokra jutunk. 

Azt, hogy a Katolikus Szeretetszolgálat által fenntartott, verőcei Migazzi Idősotthonban is vannak fertőzöttek, a hvg.hu tudta meg, azt pedig, hogy az állami fenntartású, borsodnádasi otthonban a lakók legalább fele megfertőződött, mi írtuk meg. 

Egy hónappal ezelőtt írtunk róla, hogy nemcsak nálunk, de más országokban is problémát jelent, hogy hogy az összesített statisztikákban egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul, késve jelennek meg az idősotthonok adatai. Nagy-Britanniában gyakran majdnem háromhetes késéssel érkeztek be pontos számok, melyekről nehéz megmondani, mennyire pontosak valójában. Franciaországban a magánfenntartású intézmények sem voltak túl együttműködők, és ahogy Spanyolországban, itt sem végeztek teszteket, vagy ha mégis, annak eredményeiről nem, vagy csak jelentős késéssel értesítették az egészségügyi hatóságokat.

Az Operatív Törzs hétfői tájékoztatása szerint Magyarországon május 11-én 32 idősotthon összesen 773 lakójánál regisztrálták a fertőzést, közölük már 100-an meghaltak. Az intézmények közül 12 budapesti, 20 vidéken található. A fővárosi otthonok közül 7 fővárosi fenntartású, a többi civil vagy egyházi fenntartású.