Bulgária fővárosában múlt csütörtökön a kormány és a főügyész lemondását követelő tüntetések indultak, majd zavargások törtek ki. Péntek este Szófiában három rendőr megsebesült, 18 embert őrizetbe vettek, közülük kettőt súlyos sérülésekkel vittek kórházba.

Ivan Ivajlo, a belügyminisztérium főtitkára szerint a tiltakozás résztvevői között provokátorok voltak, és miattuk kezdődtek a zavargások, de a rendőrök utasítást kaptak, hogy ne alkalmazzanak fizikai erőt, és mind jól felkészültek voltak. Azt mondta, a rend biztosításával az esti órákban kezdődtek a problémák, ezeket szándékosan provokálták ki, szerinte futballszurkolókból toborzott, fizetett provokátorok támadtak a rendőrökre. A tüntetők és a rendőrség között szombaton is voltak összetűzések a Burgaszhoz közeli Roszenec parkban tartott, előre egyeztetett tiltakozó megmozduláson.

Az oligarchia nem a káosz, hanem a rend nélküli uralom

Bulgáriában hét éve nem voltak akkora tüntetések, mint most, amikor az egyre növekvő korrupciós botrányok világossá tették, oligarchák vették át az irányítást az állam kulcsfontosságú, igazságszolgáltatási és a biztonsági területein.

Az utcai tiltakozásokat Hriszto Ivanov egykori igazságügyi miniszter, a parlamenten kívüli Igen, Bulgária! párt társelnökének és társainak akciója indította el. Ivanovék múlt kedden gumicsónakkal, a tenger felől próbálták megközelíteni a papíron ellenzéki, elsősorban a török, másodsorban a roma kisebbség szavazataira utazó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért liberális párt tiszteletbeli elnökének villáját a tengerparti Roszenec parkban. A Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel közismerten igen jóban lévő „ellenzéki” pártelnök, Ahmed Dogan oligarcha házával a média már sokat foglalkozott. A kormányőrség (az is rejtély, miért védi a kormányőrség egy ellenzéki párt vezetőjének ingatlanát) megakadályozta, hogy partara szálljanak a villa előtti szakaszon, pedig a törvény szerint az teljesen állami tulajdon, ráadásul a kiérkező rendőrök csak Ivanovékat igazoltatták, a magukat azonosítani nem hajlandó őrző-védőket nem. Ebből akkora botrány lett, hogy Rumen Radev köztársassági elnök szerdán megszüntette Dogan és szintén oligarcha foglalkozású párttársa, Deljan Peevszki médiacézár személyi védelmét. (Amit eddig az államfő hivatala alá tartozó kormányőrség biztosított.)

Erre másnap a főügyészség emberei nemzetbiztonsági információk kiszivárogtatásának gyanújával iratokat foglaltak le az elnöki palotában, és Rumen Radev államelnök két fontos tanácsadóját őrizetbe vették. Az ügyészségi akció hírére az elnök mellett szimpátiatüntetést tartottak az államfői épület előtt, mondván, nem ellene, hanem az oligarchák ellen kellene eljárást indítani. Ivanov azt mondta, az ügyészség azért indított eljárást, mert Radev fellépett Dogan ellen. A tüntetők azóta Bojko Boriszov miniszterelnök lemondását és Ivan Gesev legfőbb ügyész távozását követelik.

Rumen Radev államfő szombaton lemondásra szólította fel a kormányt, és a főügyészt, azt mondta, a társadalmi elégedetlenségért a kormány tehető felelőssé. „Tegnap tömegtiltakozásokat tartottak a kormány és a főügyész lemondását követelve. A kormánypártnak az a döntése, hogy a polgári tiltakozás közvetlen közelében, vele egy időben szervez gyűlést a saját támogatására, szándékos és megengedhetetlen provokáció a társadalmi béke szempontjából, és ez vezetett az összecsapásokhoz a rendőrökkel” – mondta Radev a néphez intézett üzenetében.

Az elnök azt mondta: „A kormányfő kísérlete, hogy elhárítsa a felelősséget a társadalmi feszültségért, senkit nem csap be, aki ismeri a bulgáriai helyzetet. A bolgárok a korrupció, a félelem, az ügyészi zsarolás és rablás, az ártatlanság vélelmének semmibevétele, a sajtószabadság elleni támadás, a hazugság és az igazságosság hiánya miatt keltek fel. A harag mély, évek alatt gyűlt össze, és nem lehet félelemmel és erővel elfojtani. (…) A kialakult helyzetet kizárólag a kormány és a főügyész lemondásával lehet megoldani.”

Radev arra kérte a tiltakozókat, hogy ne engedjenek a provokációnak, a rendőrséget pedig felszólította, hogy kerülje az erőszak alkalmazását, és tartsa be a törvényt, mert „az erő az igazságban, az állhatatosságban és az egységben van”.

Radev elnök vs. Boriszov kormányfő

Júniusban az ellenzéki Elena Joncseva – aki korábban újságíró volt, majd azzal kampányolt, hogy leleplezi a korrupciós ügyeket – vizsgálatot követelt, miután előkerült egy hangfelvétel, amin egy, Bojko Boriszovéhoz nagyon hasonlító hang arról beszélt, hogy elégetné a képviselőnőt.

A hangfelvétel nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy nyilvánosságra kerültek fotók, amiken az alvó Boriszov egy pisztoly, gyógyszerek és aranyrudak mellett alszik. (Ami azért is különösen vicces, mert Bulgáriában 2006 óta kering az a vicc, hogy: „Egyesek úgy alszanak, hogy pisztolyt raknak a párnájuk alá. Bojko Boriszov viszont úgy alszik, hogy a párnát rakja a pisztoly alá.”)

Boriszov elismerte, hogy a képek valódiak, de azt mondta, a politikai ellenfelei akarják megbuktatni: először a vezért akarják félrerakni, aztán a kormánypártot tennék tönkre. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a lejárató kampány kitervelői a KGB tankönyveiből meríthettek ihletet az akcióhoz, és a személye azután válhatott kellemetlenné, hogy az országát az euroatlanti közösségbe vezette. (Az Európai Központi Bank a múlt héten felvette Bulgária és Horvátország devizáit az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba, legkorábban 2023-ban léphetnek be az euróövezetbe.)

Boriszov politizálási stílusa hasonlít a divattá vált populista-nacionalista vonalhoz, de míg szerb vagy magyar kollégáinál finomabb vagy keményebb Nyugat-ellenesség is társul a hatalom- és tőkekoncentráló törekvésekhez, Boriszov kifejezetten EU- és Amerika-barát vonalat visz. Rumen Radev államfő viszont az oroszbarát baloldal támogatottja, és maga is az orosz álláspontot támogatja olyan kulcskérdésekben, mint a Déli Áramlat gázvezeték vagy a Krím félsziget ügye.

Boriszov szerint riválisai állnak a mostani akciók mögött, többüket név szerint említette, köztük Rumen Radevet: a miniszterelnök azt állította, hogy éppen a pilótából lett államfő volt az, aki azt a drónt irányította, ami időnként a rezidenciája felett körözött.

A Transparency International szerint az EU 28 tagállama közül (még Nagy-Britanniát is beleértve) Bulgáriában a legsúlyosabb a korrupció, de eddig egyetlen magas beosztású bolgár tisztségviselő ellen sem emeltek vádat ilyen bűncselekmény miatt. Két éve Radev azzal vétózta meg a korrupcióellenes törvénycsomagot, hogy az nem ad elég eszközt a korrupciós hálózatok felderítéséhez, a korrupcióellenes ügyészség pedig politikai játszmák terepévé válhat. Az aggodalma nem volt alaptalan, szakértők is aggódtak amiatt, hogy az újonnan felállítandó ügyészség vezetését a parlament nevezné ki, így azt a mindenkori többség a politikai ellenfelei elleni leszámolásra is használhatná.

Gesev kinevezését az ügyvédek legfelsőbb tanácsa és emberi jogi szervezetek is bírálták, 2019 végén többen is tüntettek ellene Szófiában, a bírálók szerint ugyanis Gesev a bolgár oligarchia kiszolgálója, Boriszov embere.

Gesev pénteken egy tévének azt mondta, az elnök „zavarodott”, az ügyészség ugyanis nem politikusok nyilatkozatai alapján indít eljárásokat. A főügyész és az államelnök viszonya egyébként sem egyszerű, mivel Radev tavaly nem volt hajlandó aláírni Gesev kinevezését, a parlament ennek ellenére szavazta meg. Radev azóta többször is alkotmánymódosítást sürgetett, hogy az ügyészség függetlensége garantálható legyen.

Járvány közben tüntetnek

A tiltakozásokat az „Igazságot mindenkinek!” nevű, igazságszolgáltatási reformokra irányuló polgári kezdeményezés szervezi. A tömegben liberális beállítottságú emberek menetelnek együtt az ellenzéki, hagyományosan szociálisan konzervatív, EU-szkeptikus Szocialista Párt tagjaival is. Az igazságszolgáltatás elől Dubajba menekült Vaszil Bozskov oligarcha is újabb tüntetésekre szólította az embereket, mondván: „Lejárt az idő. Számoljunk le ezzel a juntával!” Az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt a héten újra bizalmatlansági indítványt nyújt be, de valószínűleg ezt sem fogják megszavazni.

Hétfőn a szófiai amerikai nagykövetség némi meglepetésre kiállt a kormányellenes tüntetők mellett – írta meg a brüsszeli Politico, megjegyezve, hogy Boriszov, aki Angela Merkel német kancellár egyik nagy szövetségese, eddig semmilyen kritikát nem kapott európai vezetőktől, az elmúlt napokban eszkalálódó botrány ellenére sem. Az amerikaiak kapcsolata Bulgáriával kettős: egyfelől NATO-tagokként szövetségesek, és az Egyesült Államok tartott már közös hadgyakorlatokat Bulgáriával, ugyanakkor, Washington aggódik is amiatt, hogy Szófiának erős történelmi kötődései vannak Moszkvával, illetve hogy Bulgária nem igyekszik eléggé csökkenteni az orosz energiaellátástól való függőségét.

Bolgár híradások szerint a 2009 óta három kormányt is vezető Boriszov elleni tüntetések akár akkorává is nőhetnek, mint a 2013-as tüntetéshullám. Közben környezetvédelmi demonstrációk is zajlanak a fekete-tengeri építkezések és a biodiverzitási törvény módosítása miatt, a tüntetők szerint ugyanis ezek veszélyeztetik a környezetet. Az országban ráadásul a koronavírus-járvány is új erőre kapott, a múlt hét végére rekordot döntött az új fertőzöttek száma, így megint szigorítottak: bezárták az éjszakai szórakozóhelyeket, a beltéri diszkókat, nem engednek közönséget sporteseményekre, és csak legfeljebb 30 fős összejöveteleket engedélyeznek.

A szomszédos Szerbiában is több napja tartanak a tiltakozások, mert a tüntetők szerint Aleksandar Vucic elnök önkényes intézkedéseket tesz. Péntek este több százan próbáltak meg behatolni a szerb parlament épületébe Belgrádban. (Balkan Insight, Politico, MTI. Fenti kép: Nikolaj Dojcsinov/AFP)