Második napja ezrek tüntetnek Szerbiában, főleg Belgrád utcán Aleksandar Vučić elnök és a szerb kormány koronavírus-kezelése ellen. A rendőrség szokatlan brutalitással lépett fel a tüntetőkkel szemben, a New York Times-nak nyilatkozó szakértők szerint Milošević uralma óta nem volt ilyen erőszakos a szerb rendőrség. Az egészen biztos, hogy ilyenre azóta, hogy Vučić irányítja a szerb belpolitikát, nem volt példa a balkáni országban: az utóbbi években több tüntetést is szervezett az ellenzék Vučić hatalma ellen, és a rendőrség sosem lépett fel a mostanihoz hasonló erővel a demonstrálók ellen.

link Forrás

Miután kedden este a tüntetőknek még a parlament épületébe is sikerült betörniük, elszabadult a pokol, 17 tüntető és 43 rendőr sérült meg komolyabban. Vučić elnök módosított is a korábbi elképzelésein, és szerdán már azt mondta, keddi bejelentésével ellentétben már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a hétvégén Szerbia egészére kijárási korlátozásokat vezessenek be. De ezzel sem ért sokat, a keddi események és az elnök szerdai hátrálása szerdán este még több demonstrálót vittek utcára.

Bár a külföldi lapok szinte mindegyike a koronavírus kezelésével hozza összefüggésbe a szerbiai tüntetéseket, a helyzet nem ennyire egyszerű. A tüntetésekkel ugyanis a Vučić uralmával szembeni sokéves frusztráció került újra a felszínre, a koronavírus kezelése pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Aleksandar Vučić 2012-ben került a szerb belpolitika fókuszpontjába, mikor átvette a jobboldali populista, de EU-párti Progresszív Párt vezetését az akkor elnökké választott Tomislav Nikolićtól. Vučić , aki már 2008 előtt is a Vojislav Šešelj vezette Szerbiai Radikális Párt egyik legnépszerűbb tagja volt, okosan gyűjtött szövetségeseket maga köré, és 2014-tól már miniszterelnökként irányította Szerbiát, pártjával egyre nagyobbakat nyerve a parlamenti választásokon.

A vádak, melyek szerint egyszemélyi uralmat épít, 2017-ben erősödtek fel igazán, mikor Vučić elindult az elnökválasztáson, és meg is nyerte azt. Szerbia egyébként parlamentáris köztársaság, ahol az elnöknek leginkább csak szimbolikus jogkörei vannak, és ez alapvetően 2017 után sem változott, de ez Vučić uralmát egyáltalán nem akadályozza, a pártján és informális hatalmán keresztül kezében tartja a parlamentet és a kormányt is.

Vučić nagyjából ugyanazokat a kritikákat kapja Szerbiában, amiket Orbán Magyarországon: pénzt vár nyugatról, közben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, korrupt, pusztítja a független médiát, minden hatalmi pozícióba a saját embereit ülteti, közben az országban egyre nő a vagyoni egyenlőtlenség, romokban az egészségügy, széthullik a szociális rendszer.

Ebben a helyzetben érkezett Szerbiába a koronavírus, és rögtön rámutatott három dologra:

1. hogy tragikus a szerb egészségügy helyzete,
2. hogy Vučić legszívesebben kínai és orosz segítséget fogad el,
3. és hogy ha baj van, azonnal felbőg a kormányzati propaganda.

Szerbia nagyon későn ébredt, nem volt elég koronavírus-teszt az országban, és az egészségügy sem volt felkészülve a járványra, március végéig ÖSSZESEN alig 1500 tesztet végeztek, amik harmada pozitív lett, akkoriban ez volt az egyik legrosszabb teszt/fertőzött arány egész Európában. Ez vezetett oda, hogy áprilisra annyira elterjedt a vírus, hogy még kisebb városokban is száz fölötti fertőzöttszámokat mutattak ki. Volt, hogy egy szociális intézmény minden lakója és dolgozója elkapta a koronavírust.

Ilyen helyzetben egészen biztosan nem lehetett megtartani az eredetileg április 26-ra tervezett parlamenti választást, ezért azt június 21-re napolták el.

A kormány mellett már a járvány elején feltűnt egy kínai szakértőcsoport, aminek feladata az volt, hogy segítse a szerb kormány koronavírus-kezelését. Közben a kormány a magyarhoz hasonló sikerpropagandába kezdett a Kínából érkező orvosi segélyszállítmányok bemutatására, és bár a szerbek is olvasták, ahogyan több európai ország közli, hogy a nekik szállított kínai egészségügyi felszerelések rossz minőségűek, Vučić és kormánya nagyszabású köszönetnyilvánítási műveletbe kezdett. Az elnök többször elmondta, hogy csak Kínától várhatnak segítséget a koronavírus ellen, az EU-tól nem, a kínai orvoscsoport érkezésekor a szerb mellett megcsókolta a kínai zászlót is, és több helyütt megjelentek Szerbiában a Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló vörös óriásplakátok

„Köszönjük, Hszi testvér!”

felirattal.

Közben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy ugyan tényleg sok egy kicsit a koronavírus-fertőzött, de kivételesen alacsony a szerbiai halálozási ráta. A jelenlegi számok szerint több mint 17 ezer fertőzöttből csak 350-en haltak meg. Ez tényleg jó arány, a gond csak az, hogy a helyi hírek szerint a vidéki egészségügyi intézmények adatai nem vágnak össze a központi statisztikákkal, a Balkan Insight pedig publikált egy adatbázist, ami szerint a szerb kormány nemcsak a halottak, de a fertőzöttek számát is kozmetikázta.

A hivatalos koronaadatok éppen olyan ütemben javultak, hogy a június 21-re tervezett választások előtt a kormány rájuk hivatkozva kijelenthesse, hogy az ország fellélegezhet, és feloldhassa a járványügyi korlátozásokat. Az ellenzék végig azzal vádolta a kormányt, hogy a kampány és a választás megtartása érdekében kisebbnek mutatják a fertőzési kockázatot a valósnál, felelőtlenül focimeccsek és gyűlések magtartását engedélyezik. Szerbiában nincs pontos szabály arról, mekkora részvétel kell a parlamenti választások érvényességéhez, az ellenzék viszont kijelentette, hogy 50 százalékos részvétel alatt a győztes uralma nem tekinthető legitimnek.

A választást megtartották, valamivel nagyobb, mint 48 százalékos részvétellel, és mivel a legtöbb ellenzéki erő a választások bojkottjára szólított fel, Vučić pártja még a korábbiaknál is nagyobb győzelmet aratott, 188 helyet szereztek a 250 fős parlamentben. A bojkott oka egyébként az volt, hogy még 2019-ben az összes számottevő ellenzéki erő megígérte, hogy bojkottálják a következő választást, mivel a választás nem fair, a kormány médiatúlsúlya óriási, és a kormány elutasítja azt is, hogy független szakértőket vonjon be a helyzet megoldása érdekében.

A választás után több olyan felvétel is nyilvánosságra került, amin Vučić pártjának vezetése, valamint a támogatóik a járványügyi távolságtartási szabályokat figyelmen kívül hagyva, maszk nélkül ünnepelnek, ezen kívül tényleg maga a választás is komoly járványügyi kockázatot hordozott, és ezt bizonyítva a választás után egy héttel emelkedni is kezdett a naponta regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, nem sokkal később pedig a halottaké is.

A kormány ezért döntött úgy, hogy július második hétvégéjén már újra kijárási korlátozásokat vezet be legalább Belgrádban, de inkább az egész országban. Vučić ezt kedden jelentette be, amikor azért állt kamerák elé, hogy közölje, az nap volt a koronavírus szerbiai megjelenése óta a járvány legsúlyosabb napja. A sajtótájékoztatón azonban az elnök nem húzott párhuzamot a választás megtartása és a járványhelyzet súlyosbodása között, holott ekkor már az ország nagyobb része, ha nem is beismerést, de legalább ennek tudomásul vételét várta volna.

Sokan tehát úgy érzik, hogy a koronavírus kezelését és a korlátozó intézkedéseket kizárólag a saját politikai céljai érdekében használja a szerb vezetés, ha választást kell tartani, akkor mindenkit kiengednek az utcára, még ha veszélyes is, viszont amint nem fűződik politikai érdekük az enyhítéshez, újra korlátozásokat vezetnek be. A mostani tüntetéseken tehát a koronavírus kezelése mellett a választási eredmények miatt érzett düh is kitört az emberekből, sok nagyvárosi, ellenzéki szavazó szerint ugyanis egy ilyen választás után hiába nyert Vučić pártja, az eredmény nem elfogadható, hiszen a bojkott miatt és a koronavírus miatt 50 százalék alatt maradt a részvétel.

Ebben az elkeseredett dühben a baloldali és liberális ellenzék mellett a szélsőjobboldal is osztozik, és ez látszott a tüntetéseken is: a helyi hírek szerint kedden délután Vučić kijárási korlátozásról szóló bejelentése után először fiatalok és családosok is gyülekeztek a belgrádi parlament előtt, később viszont azok, akik betörtek az épületbe, már láthatóan súlyosabb arcok voltak.

link Forrás

Elemzők szerint a rendőrök szokatlanul erős fellépésének egyik oka lehetett az is, hogy minél hamarabb el akarták tüntetni az embereket az utcákról, hiszen a kormány is megijedt a választások után megugró fertőzött- és halottszámoktól. Egyelőre úgy látszik, elszámították magukat, és visszakozni kénytelenek, de kérdés, hogy ha a kormány nem tud járványvédelmi korlátozó intézkedéseket hozni, akkor mennyire ássa alá Vučić hatalmát a későbbiekben várhatóan még jobban elterjedő járvány, amiről már világosan kiderült, hogy a szerb egészségügyi rendszer nem tudja megfelelően kezelni.

Az viszont Vučić mellett szól, hogy elképesztő többsége van a parlamentben az ellenzéke pedig éppen a választás miatt is rendkívül megosztott.