Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
2019 május 14., 09:09
Tettünk egy lépést előre, de még mindig büntethetők a prostitúcióra kényszerített gyerekek
- Alaptörvényellenesnek találta az Alkotmánybíróság, hogy kiskorúakat is megbüntethetnek tiltott prostitúció miatt.
- Mire ezt kimondták, a kormány már módosította is a törvényt.
- Civilek szerint ezzel nagyot léptünk előre, de bizonyos esetekben továbbra is engedélyezett a pénzbírság, amiből akár elzárás is lehet.
- Pedig elvileg a kormány is egyetért azzal, hogy kiskorú ember csakis kényszer hatására állhat prostituáltnak.
Anna tizenhat éves volt, amikor 2017-ben ötvenezer forintra bírságolták tiltott prostitúció miatt. Ha az Utcajogász Egyesület nem szervez neki gyűjtést, képtelen lett volna kifizetni, és börtönbe kellett volna mennie.
Apja fiatalon meghalt, rokkant édesanyja egyedül nevelte egészen addig, míg el nem vesztették a lakásukat. Ekkor testvéreivel együtt gyermekotthonba vitték, itt került kapcsolatba a prostitúcióval, hasonlóan nagyon sok állami gondozásban felnövő lányhoz.
Az Utcajogász két éve az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, hogy mondják ki: szembemegy az Alaptörvénnyel és a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezményekkel, hogy a prostitúcióban érintett gyerekeket bűnözőként kezelik ahelyett, hogy segítenének nekik.
Erre jutott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, amikor az AB megkeresésére tavaly azt írta, a tiltott prostitúción ért kiskorúak büntetése nem hatékony eszköz, ők „minden esetben áldozatok”, akiknek kihasználják „anyagi és érzelmi kiszolgáltatottságukat”. Korábban az ombudsman és nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet, hogy gyerekek csakis áldozatai lehetnek a prostitúciónak.
Ehhez képest évtizedek óta az a gyakorlat - pontosabban mostanáig az volt -, hogy a rendőrök, amikor kiskorú prostituáltakkal találkoznak, a felnőttekhez hasonlóan ellenőrzik, betartják-e a szabályokat. Például védett zónában tartózkodnak-e, van-e orvosi igazolásuk, vagy „zaklató” módon viselkednek-e. Ha ezek közül bármi nem stimmel, szabálysértési eljárást indítanak ellenük.
A bírságolás még úgy is évente nagyjából száz kiskorút érint, hogy a prostitúcióra kényszerített gyerekek nagy része sosem kerül a hatóságok vagy a szociális munkások látókörébe. Ha mégis, akkor is nagyon nehezen tudnak segíteni rajtuk, mint az a Pest megyei Örkényben és környékén is kiderült.
Az AB most két év és hat ülés után alaptörvényellenesnek minősítette a kiskorú prostituáltak büntetését.Csakhogy amikor a döntést július 7-én nyilvánosságra hozták, már nem sok gyakorlati jelentősége volt. Egy héttel korábban ugyanis hatályba lépett az a tavasszal benyújtott törvénymódosítás, amely szerint - és itt a részletek még fontosak lesznek - „nem büntethető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt az elkövető”, ha még nem töltötte be a 18-at.
Az AB így értelemszerűen nem is tudta megsemmisíteni az alaptörvényellenesnek ítélt paragrafust. Molnár Noémi, Anna önkéntes képviselője szerint ettől függetlenül fontos, hogy visszamenőleg is kimondták az alaptörvényellenességet. „Meglepett minket a döntés, az Alkotmánybíróság gyakorlatát látva ugyanis már tartottunk attól, hogy a törvénymódosítás miatt okafogyottként fogják kezelni a panaszunkat, ahogy arra például Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményében utalt is. Ráadásul két év egy gyerek életében nagyon hosszú, meghatározó idő. Anna azóta már nagykorú lett” - mondta.
Mindezek alapján tehát alapvetően sikeres volt az Utcajogász alkotmánybírósági panasza, és elérték céljukat azok a civilek, gyermekvédelmi szakértők is, akik évek óta rendszeresen felemelték a szavukat a büntethetőség eltörléséért.
Az AB-döntés azonban nem foglalkozik azzal, hogy a módosított törvény bizonyos esetekben továbbra is megengedi a kiskorú prostituáltak büntetését.A szabálysértési törvényben júliusig csak annyi szerepelt, hogy, aki „a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi, szabálysértést követ el”. Ahogy az előbb írtuk, ezt most kiegészítették azzal, hogy 18 év alattiak nem büntethetők „a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése” miatt. Ehelyett speciális gyermekotthonokba irányítják az érintetteket.
De mit jelent az, hogy „szexuális szolgáltatásra felajánlkozás”? A törvény szerint ide tartozik a közterületen vagy nyilvános helyen elhangzó, szexuális szolgáltatásról szóló szóbeli felhívás, ráutaló magatartás, illetve az igénybevevő felhívásának elfogadása.
Ez egy szűkebb kategória, nem ugyanaz, mintha általában megtiltották volna a kiskorúak büntetését tiltott prostitúció szabálysértése miatt. Ezt máshogy is el lehet követni, nemcsak szexuális szolgáltatásra felajánlkozással. „Egyéb elkövetési magatartás miatt felelősségre vonásnak van helye, függetlenül attól, hogy a személy a tizennyolcadik életévét betöltötte-e vagy sem” - írja a Semjén Zsolt neve alatt benyújtott módosító is. Nem sorolták fel, pontosan milyen elkövetési módok vannak még, erről megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, egyelőre nem válaszoltak.
A módosító egyetlen példát hoz: más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását vagy reklámozását. Az Utcajogász szerint ide tartozhat még a „zaklató” jellegű felajánlkozás, amikor egy prostituált mondjuk megakadályozza, hogy valaki továbbhajtson az autójával, vagy „agresszív, szeméremsértő” módon kínál szexuális szolgáltatást.
Lehetséges, hogy még a szabályos prostitúcióhoz szükséges orvosi igazolás hiánya is büntethetővé teszi a kiskorúakat, de Molnár Noémi szerint részben épp az a probléma, hogy nem egyértelmű, mi tartozik a büntethető kategóriába, és mi nem. Ezt majd a bírói gyakorlat dönti el.
Szerinte, ha a bíróságok az AB-döntés szellemét követik, semmilyen esetben nem büntetik majd a kiskorú prostituáltakat. A törvénymódosítás és annak indoklása alapján viszont már más a helyzet. Ha egy bírónak kétsége támad afelől, hogy egy szabály, amit alkalmaznia kéne, összhangban van-e az Alkotmánybíróság döntésével, akkor felfüggesztheti az eljárást, és az AB-hez fordulhat. De Molnár szerint szabálysértési ügyekben ez viszonylag ritkán fordul elő, most sem számíthatunk erre.
Az Utcajogász, a TASZ és a Helsinki Bizottság alkotta Szabálysértési munkacsoport szerint a módosított törvény tehát „fontos mérföldkő”, de „nem valósul meg maradéktalanul az a cél, hogy a prostituálttá váló gyerekekre ne elkövetőként, hanem áldozatként tekintsen a rendszer”.
A kormány sem a törvénymódosításban, sem máshol nem jelezte, hogy ha egyetért azzal, hogy kiskorú prostituáltak csakis áldozatok lehetnek, miért nem szünteti meg teljesen a büntethetőségüket.
Az Igazságügyi Minisztérium is azt írta az AB-nak: „(...) egyet lehet érteni az alapvető jogok biztosának azon, több esetben is hangsúlyozott véleményével, amely szerint minden esetben kényszer (...) áldozatának kell tekinteni” a 18 év alatti prostituáltakat, „azaz az ő tekintetükben az önkéntességet még akkor is ki kell zárni, ha azt valamennyi érintett egybehangzóan állítja”. Ezt a kérdést is feltettük a minisztériumnak, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
A kérdésben az AB sem volt egységes, Salamon László alkotmánybíró különvéleményében azt írta, „általában sok igazság van abban, hogy a prostitúciós tevékenységet folytató személy áldozat (ez nézetem szerint kriminálszociológiai minősítés), de az áldozat-szerep önmagában nem zárja ki, hogy az áldozat egyben elkövető is (ami viszont jogi fogalom) legyen”.
Schanda Balázs viszont „a társadalom fekélyének” nevezte a prostitúciót, és nagykorúak esetében is kizárta, hogy egy „valóban egészséges személy, külső kényszer nélkül ilyen tevékenységet folytasson”.„Az önkéntesség vélelme valójában fikció, akkor is visszaélés egy súlyosan sérült személyiség beszűkült ítélőképességével, ha úgy tűnik, hogy nem áll közvetlen vagy közvetett kényszer mögötte. Az állam elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok védelme, így kötelessége a prostitúció minden formája ellen küzdeni” - írta.