„Nincs kegyelem, meghurcolnak mindenkit, aki szembeszáll a balliberális elittel” - mondta Schmidt Mária nemrég a XXI. Század Intézet kultúrharcos konferenciáján. „Aki Nyugat-Európában szembemegy a balliberális fősodorral, azt addig zaklatják, amíg el nem hagyja a közéletet” - duplázott rá Gulyás Gergely miniszter, aki azt is hozzátette:
Közép-Európa vált a szabadság terévé.
A „Nyugatot fojtogató politikai korrektség” a Fidesz szellemi elitjének talán kedvenc témája. Konferenciákon, beszédekben és nagy nyilatkozatokban mesélik el véleményük miatt meghurcolt nyugati emberek történetét, a szólásszabadság mellett harcosan kiálló szövegekről aztán mindig kritika nélkül, betűre pontosan egyformán be is számol minden megyei napilap.
Amiről Schmidt Máriáék beszélnek, azok természetesen létező viták, még ha ők szélsőségesen el is torzítják és cinikusan ki is forgatják ezeket. Az igazán feltűnő viszont nem is ez, hanem hogy ennek a narratívának van egy figyelemreméltóan nagy, körülbelül 93 ezer négyzetkilométeres vakfoltja. A normális lázadókat annyira aggasztja, hogy mi folyik amerikai campusokon, a New York Times véleményrovatában, vagy az HBO Go heti műsorkínálatában, hogy arról közben nem esik szó:
Magyarországon mi történik azzal, aki a helyi vagy az országos elitnek nem tetsző véleményt fogalmaz meg?
Néhány példa az elmúlt évekből a szabadság közép-európai teréből.
2018 augusztusában a Századvég folyóirat szerkesztői arról kaptak értesítést: a lapot kiadó Századvég Alapítvány a továbbiakban nem kíván velük együtt dolgozni. Az aktuális lapszámot eltüntették az internetről. Az ok: a lapban „olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek nem egyeztethetők össze az Alapítvány szellemiségével”. Mint kiderült, a probléma elsősorban az volt, hogy a járadékokról szóló kiadásában Bod Péter Ákos tanulmánya is megjelent volna arról, hogy az állami beavatkozás torzítja a piacot. A lapszámot letörölték, a szerkesztőséget kirúgták, az alapítvány pedig közölte, onnantól kezdve „a lap feladata a kormány irányvonalának támogatása lesz”.
A folyóiratot kiadó Századvég Alapítvány munkatársai egyébként gyakran hívják fel a figyelmet a szólásszabadsággal kapcsolatos nyugati problémákra, az alapítvány pedig konferenciát is tartott „Szólásszabadság és cenzúra a XXI. században” címmel.
Kele János 2016 és 2018 augusztusa között a TV2-csoport Spíler TV nevű sportadóján volt vendégszakértő a Premier League-meccseken. 2018 nyarán saját Facebook-oldalán kritikus posztokat írt a Mészáros Lőrinc-féle 2rule nevű sportruházati márkáról. A Spílernél ezután közölték vele: innentől nem tartanak rá igényt, pedig néhány nappal korábban még alaptagja volt a csapatnak, a következő idény programjairól egyeztettek vele. A 2rule-kritika után már nem volt igény arra, hogy angol első osztályú focimeccsekhez fűzzön szakkomentárt.
Szert Boglárkát azért rúgták ki a közpénzből működő Antall József Tudásközpontból (AJTK) 2017-ben, mert kiállt egy munkatársa mellett, akit felelősségre akartak vonni azért, mert lájkolta a Momentum olimpia elleni aláírásgyűjtéséről szóló Facebook-posztokat.
A lájkbűnös egy huszonéves nő volt, akit Antall Péter, az AJTK vezetője azzal vont felelősségre: „gyere, Editke, megpofozgatlak, mit csináltál tegnap?”. Antall Péter egy zárt Facebook-csoportban külön felhívta a munkatársak figyelmét arra, hogy ne lájkolják az olimpiát támadó posztokat, mert a Miniszterelnökségtől kapják a pénzt.
Szert később pert indított, 2019-ben bírósági ítélet mondta ki: jogellenesen rúgták ki, kártérítést kapott.
Egy igazi vintage cancel-történet a NER korai időszakából, 2011-ből, amikor nem kisebb tét forgott kockán, mint hogy mire nevezzék át a ferihegyi repülőteret.
A kormány álláspontja az volt,
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
legyen az új név, a földrajzi nevek, helységnevek, földrajzi megjelölések ügyében illetékes bizottság viszont ehelyett a
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy
elnevezést mellett foglalt állást.
A következmény nem maradhatott el. A bizottság tagjait sorra rúgták ki, többeket nem is csak a bizottságból, hanem attól független munkahelyükről, például a Földmérési és Távérzékelési Intézettől is.
Vissza 2020-ba: A szombathelyi tankerület kirúgta a zenetanárt, miután elmondta a véleményét az igazgatóról.
Czenek László igazgató ugyanis látványosan lepontozta saját igazgatóhelyettesét a mesterpedagógusi vizsgán - a helyettes korábban vetélytársa volt a posztjára. A lepontozás olyan egyértelmű volt (kiugróan nagy különbséggel a külső bírálókhoz képest), hogy még az Oktatási Hivatal is elismerte az emiatt benyújtott panasz jogosságát.
A tanári karból ezután többen az igazgató távozását követelték, mert erkölcsileg elfogadhatatlannak tartották, hogy Czenek szándékosan akarta megbuktatni kollégáját. A tiltakozás szószólója Rác Gábor zenetanár lett, aki akkor is kritikus volt, amikor a tankerület megpróbálta elsimítani az ügyet. Rácot Fodor István tankerületi igazgató végül elbocsátotta az állásából. Rác bírósághoz fordult, a mellette kiálló petíciót ötszáz szülő írta alá.
Horváth Tamás író 2017 decemberben felszólalt egy tüntetésen, amit pécsi civil szervezetek mellett tartottak. Horváth ekkor a pécsi Református Gimnázium konyháján dolgozott szakácsként, nem sokkal korábban hosszabbították meg a szerződését.
Néhány nappal azután, hogy felszólalt a tüntetésen, közölték vele, hogy másnap már ne menjen be, a felmondási időre sem tartanak rá igényt. Januárban a Magyar Szépírók Társaságának tagjaként irodalomórát is tartott volna a gimnáziumban, de ezt a rendezvényt is lemondták. A gimnázium hivatalosan azt közölte, nincs összefüggés a beszéd és a kirúgás között. A Pécsi Református Kollégium igazgatótanácsi elnöke Hoppál Péter pécsi Fidesz-elnök és országgyűlési képviselő volt ekkor.
Kárpáti János 1981-től dolgozott az MTI-nek, tudósított Prágából és Washingtonból is, majd 8 éven át Brüsszelből. Az MTVA-korszakban aztán elkövette azt a hibát, hogy feltett egy előre nem egyeztetett kérdést Orbán Viktornak. Ezután a felettesei úgy írták át a beosztását, hogy
soha többé nem kerülhetett a magyar miniszterelnök közelébe.
2015-ben az MTI mindkét brüsszeli tudósítóját indoklás nélkül visszahívta, Kárpátit pedig ki is rúgták. Élményeiről egy öncenzúráról szóló brüsszeli konferencián beszélt.
A 444 mutatta be részletesen a szekszárdi diák történetét, akit a Garay gimnáziumban gyanúsítottak meg azzal, hogy hitleres gúnyvideót készített az igazgatóról. Ezt bizonyítani ugyan nem sikerült, és egyébként is egy diákcsínyről volt szó, mégis rendőrségi nyomozás és gyámhatósági eljárás lett az ügyből, a diákot pedig egy évvel később is üldözte az igazgató bosszúja. Rétvári Bence államtitkár az EMMI nevében kiállt az igazgató mellett. Ugyanebben a gimnázium egy évvel később abból lett botrány, hogy egy diák az iskolával szemben kritikus cikket lájkolt.
2020 tavaszán pedig legalább két alaposan dokumentált esetben az otthonaikból vittek el embereket a rendőrök kormánykritikus Facebook-posztok miatt. A hivatalos indoklás mindkét esetben a rémhírterjesztés gyanúja volt, ami a kihallgatás után egyik esetben sem bizonyult megalapozottnak. A gyulai aktivista esetében kiderült, Facebook-posztja után személyesen a fideszes polgármester fordult a rendőrséghez. Mindkét esetben egy olyan törvény volt az intézkedések alapja, aminek elfogadásakor idén tavasszal fideszes politikusok kérték ki maguknak még a feltételezést is:
elképzelhetetlen, hogy kritikus vélemények ellen használnák fel ezeket.
A példák sorát még hosszan lehetne folytatni. (A véleményszabadságért hangosan küzdő kormányzati médiabirodalom, a KESMA elnöke például elmondta a véleményét arról, hogy a független sajtóban jobb cikkeket szokott olvasni. A nyilatkozat megjelenésének estéjén már nem ő volt elnök. Ő azért kellően puhára esett.)
A „cancel culture”-re nincs igazán jó magyar szó. Van, aki eltörléskultúrának fordítja. Ez sem az igazi, és igazából nem is a nyelvi bénaság miatt. Amit ez a szó jelent, arra Magyarországon van egy sokkal egyszerűbb kifejezés:
átlagos hétköznap.